Summer Forever Projekt - Bloggerek és a nyár

A Summer Forever Projetk bloggerei kerülnek most porondra ebben a bejegyzésben, merthogy megkérdeztem tőlük, hogy szeretik vagy sem a nyarat? Eddig szinte írókkal készítettem interjút, most viszont úgy éreztem, hogy eljött az idő arra, hogy a társaimat is kicsit jobban megismerjétek. Kettő kérdést tettem fel nekik, amikre nagyon rendes módon válaszoltak is. Itt is szeretném Nektek megköszönni, hogy ilyen készségesen válaszoltatok és, hogy létrejöhetett ez a bejegyzés!

A kérdések pedig nagyon egyszerűek voltak:

Milyen a viszonyotok a nyárral? Vannak nyári szokásaitok? Indokot is kérek!

A válaszokat beérkezési sorrendben olvashatjátok.

Sol válasza (Könyvvadászok)

Gyerekként mindig nagyon vártam a nyarat, hogy legyen időm játszani a tesóimmal, hogy kikapcsolódjak, és olyan dolgokkal foglalkozzak, amiket szeretek. Már ez valahogy elveszítette a varázsát. A napok már ugyanolyanok, sőt, általában nagyobb hajtással telnek az őszi-téli időszaknál.
Kifejezetten nyári szokásaim nincsenek, hacsak nem az, hogy többet sétálok, mint az év többi részén. :D

Barby válasza (Kitablar)

Én személy szerint imádom. Végre elfelejthetem az iskolát 2 és fél hónapra, eltölthetek egy egész napot a barátnőimmel, itthon is szeretek lenni, kinn vár a hűs medence, na meg végre tudok eleget olvasni. Már ha lehet azt mondani, hogy eleget…
És persze szülinaaaap.

Gothic válasza (Goodbye Agony)

Amikor még kisebb voltam, kifejezetten szerettem, a strandszezont örömmel vártam, de ezt leszámítva már akkor is tél-párti voltam, ez az évek során még jobban megerősödött. Utálom, amikor félidőben süt a nap, félidőben villámlik és dörög, a szúnyogoktól, darazsaktól és egyéb repülő szörnyetegektől pedig egyenesen herótom van. Ha nem akarom, hogy annyi pöttyel kössem be, hogy olyan összekötős játékot lehessen játszani a végtagjaimon, mint amiket a gyerekeknek készült foglalkoztató füzetekbe raknak, akkor légycsapóval és 2 állandóan üzembe helyezett rovarriasztóval kell járőröznöm. Sokkal jobban preferálom, ha térdig ér a hó és hideg van, olyankor vérszívó rettenetek is eltipliznek a fenébe és nem utolsó sorban az emberek sem úgy flangálnak az utcán, mintha valaki a zuhanyzáshoz való készülődésük közben zavarta ki őket a lakásból – tisztelet a kivételnek. Különösebb nyári szokásaim nincsenek azon kívül, hogy még inkább szoba orientált leszek, hogy véletlenül se barnuljak le és, hogy elszántan küzdök az ízeltlábúak ellen :D

Adri válasza (Adri Könyvmoly)

Én ízig-vérig tavaszi vagy őszi lányka vagyok. A nyár nekem már túl meleg (a tél meg túl hideg). A strandolás nem tartozik a kedvenceim közé. Nem szeretem a túl lenge öltözködést, az izzadást, a leégést (szerencsére könnyen barnulok és ritkán égek le), a papucs és szandált, a szembe fröcskölést, a vízbe dobást. És a fagyit sem szeretem, én sütis vagyok inkább. De imádom, hogy minden gyümölcs ilyenkor elérhető. Jönnek is szép sorban a kertünkbe, így minden napra jut valami finomság az asztalra. Dinnye behűtve. Nincs is annál jobb hűsítő. Bár a kerti kapálás, a befőtt és lekvárkészítés is macerás, de kezdem az évek alatt megszeretni. Nyugalmat ad.
Jó, mert gyerekek itthon vannak. Sok programot lehet csinálni ilyenkor közösen. Az ember elmehet nyaralás ürügyén sok helyre felfedezni új tájakat, kipróbálhat a megszokottól eltérő dolgokat. És utazni imádok.

Nyári szokások?
Lekvárkészítés, dinnye evés számít?

ValentineWiggin válasza (Today Wiggin)

Én személy szerint nagyon szeretem a nyarat, élvezem a jó időt, hogy sokáig világos van, és nem tudok elvonatkoztatni attól sem, hogy vége a sulinak, van két és fél hónapom, ami csak a pihenés jegyében telik, van idő olvasni, írni, filmet nézni. Nagy kedvenceim azok az igazi nyári záporok, amikor hirtelen leszakad az eső, aztán el is múlik, csak kicsit hűl le a levegő és frissül fel a táj. Ami bosszantó tud lenni benne, az a hőség, amikor nem csak kellemesen meleg van, hanem ki sem lehet mozdulni a házból, akkora a forróság, továbbá nagyon tud idegesíteni, ha nyaraláskor is hatalmas a tömeg.
Nyári szokás meg… hát, talán említhetem, hogy ilyenkor szívesen látogatom szabadtéri színpadok előadásait, rajongok a színházért, és nyáron, ilyen formában egészen egyedi a hangulata :)

Neverhood válasza (Neverhood’s diary)

A nyár számomra a pokol és a menny is kicsit egyben. Pokol a meleg miatt, egyszerűen nem tudom elviselni a meleget, téli gyerek vagyok. Pokol a semmittevés miatt, mindig úgy érzem, semmi hasznosat nem tettem egész nap, és csak elrepült az idő. Pokol a szanaszét szórtság miatt, a baráti köröm minden felé van, nem tudunk egyeztetni. Pokol a köcsög kis szúnyogok miatt, akik szétzabálják a testemet.
Mennyország a csendes éjszakák miatt. A kirándulások és kiruccanások miatt. Szeretem az estéket, mikor csak ülünk kint és bámuljuk az eget és beszélgetünk az élet kis és nagy dolgairól. Szeretem, hogy kreatívabb vagyok és számtalan ötlethez nyúlhatok, mert motiváltnak érzem magam. :) A nyarat, mint tényezőt nem szeretem, de azt igen, aki ilyenkor vagyok. Van ennek értelme? :)

Beatrice8 válasza (Molybirodalom)

A legjobb dolog a nyárban az, hogy nem kell iskolába járni, így egész nap lehet olvasni, sorozatot/filmet nézni meg netezni. És főleg, lehet sokáig aludni!
Nekem a tél a kedvenc évszakom, a nyár a második helyre szorult. De utálom, hogy dög meleg van, minden sort tapad, elülsz valahova odatapadsz és az egyik legrosszabb dolog: A szúnyogok. Utálom őket (meg igazából a többi bogarat is), ők bezzeg imádnak engem! Inkább lenne fordítva! Olyan igazságtalan, hogy végre kiülhetnék a kertbe olvasni, de nem tudok, mert vagy megsülök vagy megtámadnak a muslincák és egyéb icipici és nagyobbacska rovarok, amikből mindegy hányat ütök le, csak támadnak tovább.
Akkor szeretem a nyarat, egyrészt, amikor bent vagyok a légkondis szobába és nincs suli, szóval olvashatok, másrészt amikor vízben vagyok. Imádok úszni! Tenger, tó, folyó, medence, mindegy csak víz legyen és úszhassak benne. Tengeres nyaralásokon képes vagyok fél napokat (azért ebéd, meg vacsora) a vízben tölteni, úszni, búvárkodni.
Szeretem, hogy érik a meggy, cseresznye, dinnye és egyéb ínycsiklandozó gyümölcs.
Nem szeretem, hogy a barátaimmal nem találkozhatok minden nap és sokszor nehéz programot egyeztetni.
Nem szeretem, hogy muszáj a légkondit bekapcsolni, különben megsülök. Sokkal jobb jó hidegben, vastag takaró alatt aludni.
Nyári szokásom? Hmm.. Úszás, olvasás, pihenés, egy-egy nyaralás.
Szeretem is a nyarat meg nem is.

Molly válasza (Coffee and Manga)

Én szeretem, mert bár ilyenkor is ott van a munka és (idén) a nyelvsuli, legalább az egyetemet elfelejthetem egy időre. A másik dolog pedig, hogy nagyon jó érzés néha kicsit kimozdulni a pesti hétköznapokból: ez lehet egy nyaralás a tengerpartnál, egy-két nap a Balatonon, egy fesztivál, stb, ezek pedig ugyebár általában nyáron történnek. :D Szeretem a tipikus nyári dolgokat, olyan apróságokra gondolok itt, mint a naptej illata, vagy a kerti sütögetések. Mint mindegyik évszaknak, úgy a nyárnak is megvan a szépsége, vannak benne jó és rossz dolgok is egyaránt (pl 40 fokban nyomorogni a tömött buszon? Oh yeah!). Kifejezetten nyári szokásom nincs.

Perpetua válasza (Könyvjelző)

Ki ne szeretné a nyarat, hiszen mindenkinek a pihenés jut róla eszébe. :) Bár, aki már a háta mögött hagyta a tanulást, annak azért nem ugyanolyan, de mégis legalább nyaralást lehet ilyenkor tervezni. Tehát leszámítva a zavaró kánikulát, szeretem én is a nyarat. :D Egy fix nyári szokásom/elfoglaltságom van. Az augusztus 20-ai hétvégét mindig Abádszalókon szoktuk tölteni a nyaralónkban, egy nagyobb baráti társasággal. Ez a hétvége szokott lenni a kedvencem, mindig nagyon jól telnek azok a napok. :)

FairyDust válasza (Miss Readers)

A nyár mellett pro és kontra érveim is vannak, azonban pozitívum talán több is akad. Kezdjük ott, hogy olyan fehér vagyok, mintha a falról lekapartam volna a réteget és magamra kentem volna. Na, mármost ha egy kicsit is megsüt a nap, egyből rákvörös leszek és le is égek. A leégés fájdalmas pillanatai után azonban az istenért sem lesz színem, visszajön a hulla fehér énem. Levonva a konzekvenciát, semmi hasznom nincs abból ha megsüt a nap, csak negatív élményem származik belőle. Talán ez a legnagyobb negatívum amiért nem szeretem a nyarat. A másik nagyon kellemetlen dolog az izzadás. Tömegközlekedő társaim átérzik milyen, mikor egy jól megtömött buszon annyi helye nincs az embernek, hogy megforduljon. Emellé a roppant „kellemes” érzés mellé társul a klíma hiánya is. Összegezve: ott állsz a tömegben, alig kapsz levegőt, folyik rólad a halál vize… és akkor megcsap az állott, izzadságszag ami a melletted állóból árad. Hogy fokozzam a hangulatot, megjegyezném, nem vagyok egy magas teremtés és általában mindig úgy sikerül helyezkedni, hogy pont egy jó magas ember mellé kerüljek aki a fejem felett kapaszkodva, a hónalját nyújtja az arcomba. BORZALMAS. 
A gyomorforgató dolgok után lássuk azokat a pozitív dolgokat is! Többnyire szép idő van, az ég kék, a madarak csicseregnek, minden olyan élő és boldog. Ugye mennyivel jobb, mint a nyomasztó, borús, sötét napok?
A második érvem ebből adódóan a fény! Sokkal előbb és tovább van világos, nem kell sötétben elindulnom és miután hazaértem, nem kell egyből behúzódnom a mesterséges világítás alá. A harmadik érvem legtöbb lány társamat érintheti, mégpedig; világ életemben hosszú hajam volt, amit mindig is utáltam megszárítani, nyáron megtehetem, hogy vizes fejjel kiülök olvasni és pikk-pakk meg is szárad.
Negyedik érvemben megemlíteném azt a sok finom gyümölcsöt és zöldséget amit nyáron (jó esetben) a saját kertünkből csemegézhetünk. Na és persze fagyi fagyi fagyi!
Az ötödik érvemmel le is zárnám a kérdéskört, mégpedig az, hogy nem kell túlöltözni! Utálom, hogy télen rétegesen kell öltözni aminek az lesz a következménye, hogy megmozdulni is alig tudok. Nyáron csak magadra kapsz egy-két lenge darabot, és már mehetsz is a dolgodra!

AniTiger válasza (Hagyjatok! Olvasok!)

Abszolút felemás a viszonyom a nyárral. Mivel nem vagyok egy pehelysúlyú illető, kifejezetten a gutaütés kerülget a nyári divattól – mindig előre rettegek, hogy tudnak az aktuális évben még lejjebb öltözni az emberek. Az átlátszó ruhák, az övnek alig nevezhető sortok és szoknyák, haskidobós dolgok kétségeket ébresztenek bennem… pedig alapvetően boldog vagyok magammal, elfogadom a Zabazillát, aki simán bever egy pepperónis vagy bbq-s pizzát, ha jól esik. Ugyanakkor imádom a papucsokat, a melengető napsütést a bőrömön, a röpke záporokat, a térdnadrágokat, a lebernyegeimet – indiai ruhák, krepp felsők, mindenhol lógó ingek, etc. –, a fagylaltozást.
Összességében azt hiszem, szeretem a nyarat. Csak ne lenne olyan meleg és ne lennének bogarak… X))Nyári szokások? Túlélés, túlélés, túlélés – ez az egy dolog az, ami az összes nyaramban közös. Igyekszem túlélni a meleget és a saját hisztijeimet a rovarok/bogarak miatt. Egyébként szinte évente változnak a szokásaim. Valamelyik évben sétálgatunk a Duna-parton. Van, amikor Ráckevére, Agárdra vagy egyéb meleg vizes helyre megyünk pancsolni. Volt egy év, amikor egész nyáron hetente háromszor zargattam Jeffit a könyvtárban munka közben, mert ráértem. Idén például minden délben iszom egy bögre forró teát ebéd közben/után.(Ha jobban belegondolok, nem is a szokások az érdekesek, hanem az emberek, akikhez évről-évre ragaszkodom. Persze vannak új barátok, akikkel bővül a kör, szóval nem panaszkodom, amiért minden nyaram más. :))

Niitaa válasza (Niitaabell világa)

Őszintén? Nem valami jó. Nem bírom a meleget az ekcémám miatt és nagyon sok kellemetlen percet, órát, napot okoz. Napra nem nagyon mehetek. Viszont a szoba hűvösébe nagyon szeretek olvasni, egy jó kis gyümölcs- shake mindig elfeledtet minden gondot.
Szokásaink nincsenek. Régen, gyerekkoromban volt: minden nyáron, augusztusban elmentünk egyszer a kiskunmajsai élményfürdőbe. Most már, hogy külön élek a szüleimtől, ebből kimaradok. Ugyanakkor a vőlegényemmel szeretnénk közös szokásokat felvenni, például ketten elmenni minden nyáron pár napra nyaralni. Idén ez még nem fog összejönni a nemrégen történt költözés okán, de jövőre már biztosan! :)

Anna válasza (Lap lap után)

Húha, ez egy fogós kérdés, mivel néha jó, néha pedig igen rossz – attól függ milyen szempontból nézzük :D
Azért mondanám, hogy jó, mert imádom, hogy végre van egy kis szabadidőm, s azt csinálom, amit szeretnék, és nem a szobámban gubbasztok a tankönyveim felett. Sokkal több időt lehetek a barátaimmal, a családommal és a két kis imádnivaló nyuszinkkal :) Természetesen ilyenkor kezdem falni a könyveket is, és az csak külön öröm, hogy még a nyári diákmunkám alatt is könyvek közt vagyok. :)
Sajnos azonban a nagy hőség nem a legjobb barátom, mivel a betegségem miatt nem mehetnék napra, de hát ez elkerülhetetlen, ha el kell mennem valahova, így az 50 faktoros naptej hű útitársam lett, aki mindig velem van, ha elhagyom a házunkat. :D
Szokásaim nincsenek, esetleg a családi nyaralást nevezhetném annak, amikor bezsúfolódunk a kocsiba, s egy hétre elmegyünk valamerre világot látni. :)
Egy szó mint száz: egy szavam se lehet, mert eddig csakis fantasztikus nyaraim voltak, és azt hiszem az idei is hasonlónak ígérkezik – úgyhogy nyárra fel! :)

Virág válasza (Never Let Me Go)

A nyárral való kapcsolatom leginkább olyan, mint egy hosssssszú szerelem – az idővel megkopott es gyűlöletté alakult, akármilyen drámaian is hat a példa. Kicsi koromban valósággal rajongtam érte, ez volt a kedvenc évszakom, mostanra azonban nem győzőm végigszitkozódni a napokat egyszerre átkozva az abnormális hőséget, a dög szúnyogokat, az égető napot, meg őszintén szólva azt a szétesős rendszertelenséget is, amiben legtöbbször már azzal sem vagyok tisztában, milyen nap van. Persze, amúgy hogy ne örülnék egy kis szünetnek, hogy nem kell suliba járni, hogy elvileg van időm olyan dolgokra, amiket szeretek csinálni – ismétlem, elvileg – és felvehetem végre a csini nyári szoknyáimat… de a tényeken ez sem változtat, az én évszakom egyértelműen a tél, ahogy a személyiségemhez is jobban passzol az az időjárás.Hm, hogy nyári szokás? Mármint túl az ilyeneken, hogy például nyáron szokásom rendesen kialudni magam, vagy az ebédlőasztalnál reggelizni, netán addig falni a fagyit, míg tudom hogy van? Nem hinnem, hogy vannak különösebben említésre érdemes berögződéseim, viselkedéseim… leszámítva a kissé fura takaró-függőségemet, ami annyit foglal magában, hogy meg a 40 fokos pokolban sem tudok takaró nélkül aludni, és meg akkor is jobban esik a nyakamig húzni föl :D

***

Imádom, hogy ilyen sokan vagyunk, és mindenki máshogy látja a nyarat. Én a nem szeretem kategóriát képviselem és nem csak azért mert pillesúlyú vagyok. A legtöbb indokot már összeszedték a le-a-nyárral banda a válaszaikban, úgyhogy én már nem ismételném őket. Ti az imádom-a-nyarat vagy a le-a-nyárral bandát erősítitek?

Többi elvetemült résztvevő blogger:

A képek a Pinterest táblámról származnak.