2017. május 31., szerda

FÉNYPONT - MÉLYPONT - MÁJUS


Ebben az állandó rovatban a hónapban olvasott legjobb és legrosszabb könyvekről olvashattok egy kis összegzést.
***
Janina:
Ebben a hónapban is csak kettő könyvet sikerült elolvasnom, így nem tudok most sem mélypontot hozni. Két régóta áhított dokumentumregényt sikerült májusban sorra vennem. Az egyik érdekes volt, a másik hatásos. 
A fénypontjaim tehát: 
Mindkettő történet:
·         egy-egy megindító személyiségről szólt
·         fantasztikus volt
·         a kedvencemmé vált
·         nyomán néztem filmet, dokumentumfilmet
·         újraolvasós
·         mély nyomokat hagyott bennem

***

Dorka:
Sajnos ebben a hónapban nem haladtam úgy az olvasással, ahogy szerettem volna. Itt van a jó idő, általában a szabadban vagyunk a családdal, vagy erre arra csavargunk. Így estére általában hulla vagyok és örülök neki, hogy ágyba kerülök. Saját szórakozásomra 4 könyvet olvastam ki, ami a kitűzött 7 könyvhöz képes semmi, de majd jövő hónapban. Akkor már nem akarom megváltani a világot a 7 könyvvel, maradok az 5 darabnál. A fiúk számára szintén 4 könyvet sikerült felolvasnunk az este, ami elég jó, mert most végre nem ragaszkodtak annyira, hogy a 100 magyar népmese könyvből olvassunk. Szóval most is lesz Mesesarok rovat.
Fénypontom: 
Értékelés
Szerintem:
Egyértelmű, hogy Emily viszi a prímet a hónapban, mivel nagyon nagy kedvencem, már kisiskolás korom óta. Jókat tudtam rajta nevetni, és van benne elég csavar ahhoz, hogy ne unatkozzak olvasás közben. Az illusztrációk pedig valami zseniálisak.

Mélypontom:
Értékelés
Szerintem:
Nehogy bárki is azt higgye, hogy ez egy vacak könyv! Nem azért lett a hónap leghosszabbja, hanem azért mert vannak hibái, mégis élvezhető. Érezni lehet, hogy az író még csak szárnypróbálgatásnál járt, mikor a könyvben szereplő verseket és novellákat írta. Csak azt tudom mondani, hogy mindenki adjon neki egy esélyt, mert fog benne olyan művet találni, ami kedves lesz a szívéhez. Én is találtam benne kettőt, egy verset és egy novellát, de ezt már leírtam az értékelésemben.


***
Nektek mik voltak a hónapban a fénypont-mélypont olvasások?

A képek a moly.hu, Pinterest tábláról származnak illetve saját készítésű.

2017. május 30., kedd

Kvíz Kedd - mondom a könyvet, mondd az írót!

Elékezett ismét sokatok kedvence a Kvíz Kedd! Jeleztétek egy páran, hogy sikeresen olyan könyveket szoktam beválogatni, amiről fogalmatok sincs, hogy micsoda, így most másabb műfajú könyveket szedtem össze. Remélem, hogy azok, akik nem igazán találták meg a kedvükre való játékot, most ebben örömüket lelik. És tudjátokigen, tudom, éssel nem kezdünk mondatot…ejnye Dorka! kommentben ide, Facebookon vagy Molyon is jöhetnek a tapasztalatok, észrevételek és persze az eredmények. Mindenkinek jó szórakozást!
A képek a moly.hu oldalról származnak.


2017. május 29., hétfő

Kit választasz? Book tag


El vagyok maradva ezzel a book taggel, de mivel mostanában nem megy az olvasás, így most van időm az ilyenekre. A taget Helie találta ki, és felkért, hogy töltsem ki, aminek nagyon örülök. Ez igy egy húzogatós tag, amik eddig nekem nagyon bejöttek, annak ellenére, hogy kicsit több munka van benne, mint egy mezei tagben. A lényege, hogy 26 könyves karakter nevét kell felírni, majd minden kérdésnél 2 darabot kihúzni és eldönteni, hogy kit választanánk. Ahogy a Dönts okosan! book tagnel, itt sem olvastam el előre a kérdéseket, így fogalmam sincs, hogy mi vár rám.

Kivel kávéznál együtt reggel?
Kol (Az Árnyékkirálynő) vagy Engel Dávid (Fogadj el!)
Itt most Kol nyerne, bocsi Dávid! Azért mégiscsak jobban leülnék egy olyan emberrel, vagyis sárkánnyá változó emberrel kávézni, mint Kol, mert még reggel is rengeteg kérdésem lenne hozzá.

Ki tudna rávenni hogy együtt csináljatok csínyeket (pl házakba csöngetni)?
Cash Davenport(Down to you – Rajtad áll) vagy Will Cooper (Slammed-Szívcsapás)
Cash, hiszen ő mégiscsak egy rosszfiúk, Will pedig egy tanár. Gondlom egy tanár nem fog egy ilyen ötlettel előállni, hogy menjünk és szívassunk meg valakit.

Lecsuktak bankrablásért ki lenne az ügyvéded?
Borbíró Borbála (Vámpírok múzsája) vagy Matty (Flat – out Love – Szeretni bolondulásig)
Hát ez nehéz kérdés! Mind a ketten nagyon okosak és ki tudnának dumálni a börtönből. Az más kérdés, hogy ha Borinak nem lenne érdeke, akkor valószínűleg nem is segítene, így inkább Mattyt választom.

Zenekarodba hiányzik egy basszusgitáros kit választanál?
Ian (Nerve – Idegpálya) vagy Seraph (A varázsló lehelete)
Mind a kettőben meg van a adság, ahhoz, hogy jól tudják nyomni egy zenekarban. Viszont, mivel ez én zenekaromról van szó, így Ian kerülne ki nyertesen ebből a versenyből.

Ki védene meg az iskolai bántalmazásoktól?
Margo Roth Spigelman (Papírvárosok) vagy Detre (Erdőmese)
Ismét nehéz döntés, viszont lehet, inkább Detre megbízhatóbb lenne. Margo gondolna egyet és volt nincs, így nem tudnék rá számítani. Detre viszont céltudatos, és ha valamit a fejébe vesz, akkor úgy is lesz.

Ki venne rá hogy együtt bungee jumpingozzatok?
Fekete Orsolya (Tükörlelkek) vagy Folt Cipriano (Csitt, csitt)
Wááá! Ennél jobban nem is húzhattam volna össze. Orsi is és Folt is ugyanolyan őrült, hogy elvinne bungee jumpingolni. Szóval, most nem tudok dönteni ebben az ügyben.

Kitől kérnél korrepetálást a vizsgádhoz?
Mare Barrow (Vörös királynő) vagy Nestor (Emlékek Jordan számára)
Ismét csak hümmögök. Nestor elég okos, de nem vagyok benne biztos, hogy a mi világunkról eleget tudna, ahhoz, hogy segíteni tudna a vizsgához. Mare-el hasonló a helyzet, úgyhogy lehet inkább bukó lenne a vizsga.

Kivel írnál könyvet a delfinek kommunikációjáról?
Katniss Everdeen (Az éhezők viadala) vagy Lena Wall (Ezüsthíd)
Katniss. Mivel elég jó vadász így gondolom a delfineket is könnyen kiismerné. Lena viszont lehet, hogy kapcsolatba tudna lépni vele, és így játszi könnyedséggel képes lenne megtanulni a delfinnel kommunikálni. Szóval inkább Lenára esne a választásom.

Ha életre kelne az egyik kihúzott karakter, melyikük lenne az?
Zelda (Kösz, hogy…) vagy Jacinda Jones (Firelight – Tűzláng)
Egyértelmű, hogy Jacinda. Mekkora király lenne már, hogyha el tudnám mondani, hogy van egy barátnőm, aki igazából sárkány, de képes emberré alakulni. Zelda sem lenne rossz, de őt a depressziója képes lenne magával rántani, így őt most hanyagolom.

Ki tudná kérdezés nélkül is hogy mit szeretnél?
Scott Pilgrim (Scott Pilgrim sorozat) vagy Emily (Emily the Strange)
Hahahaha…egyik sem tudná! Sokszor én magam sem tudom, hogy mit szeretnék, nemhogy valaki más.

Autóbalesetet szenvedtél és kórházban kell maradnod több hónapig. Ki ápolna?
David (Lick – Taktus) vagy Bence (Befogad és kitaszít)
Ezen nagyon sokat gondolkoztam. Bence nem nagyon érez empátiát, így nehéz lenne megértenie, hogy min is mennék keresztül. Viszont! Ha közel kerülnénk egymáshoz, akkor szó nélül ott ülne mellettem és minden kívánságom lesné. Ugyanezt megtenné David is, még akkor is, ha ezzel a háttérbe kerülne a banda. Olyan verzió nincs, hogy mind a ketten? Az lenne a legjobb!

Elutazol egy hónapra Hawaiira. Kire bíznád a házat?
Kate Daniels (Magic bites – Pusztító mágia) vagy Hanna (Szívritmuszavar)
Kate Daniels. Elég belevaló és megbízható ahhoz, hogy képes legyen a házra vigyázni. Igaz, nálunk nem kell a vámpírokkal és egyéb természetfeletti lénnyel megküzdeni, de még így is őt mondanám.

Ki tanítana meg tangózni?
Jay Gatsby (A nagy Gatsby) vagy Szmirkó (Szmirkó)
Jay Gatsby biztos, hogy piszkosul meg tudna tanítani tangózni. Szmirkó még csak egy gyerek nem biztos, hogy érdekelné annyira a tánc.

Ezt is nagyon élveztem, ahogy a többit, és nagyon furcsa húzások jöttek össze egy párszor. A kihívottjaim:
·        Bookhunters bloggerei közül Levandra vagy Sol, aki megcsinálja,
·        Niitaabell világa blog Niitaa-val,
·        Írásaim tárháza blog Hikarival.

A képek saját készítésűek.


Gyereknap


Nálunk a gyereknap nem egy, hanem három napból állt. A hétvége folyamán szerintem én jobban lefáradtam, mint a fiúk. Állandó jövés-menés, mindenhol nyüzsi, sok ember, még több gyerek…de túléltük! Sajnos képek nem nagyon lesznek, mert most úgy döntöttem, hogy inkább velük együtt élem meg a pillanatot, minthogy állandóan csak a képeket csinálnám. Bele is kezdek eme kalandos hétvégébe.

1. nap: 2017.05.25., csütörtök:
Családi nap az oviban
Ezzel a programmal kezdetét is vette a gyereknapi hétvége. Az ovinkban minden évben van Családi napon, mikor az egész ovi apraja nagyja összegyűlik családostól és mókáznak az oviban. Van ilyenkor zene, kézműves foglalkozás, légvár, arcfestés, szóval minden mi szem szájnak ingere. Ilyenkor a programok ingyenesek szoktak lenni, csak egy jelképes összegű jegyet kell venni fejenként. Ehhez a jegyhez szokott járni vacsi is, ami általában a paprikás krumpli. Idén volt mentőkutyás bemutatót, és a nagy tűoltó autó is beállt az ovi udvarára, amitől a gyerekek oda meg vissza voltak. A kutyusos bemutatóban Levi is részt vehetett, a videóban láthatjátok is. Kisebb fiam, Szabolcs egész nap mellettem volt, nem akart sem arcfestést, sem az ugráló várban ugrálni, szóval vele inkább leültünk kézműveskedni, Levi pedig addig szaladgált és ugrált. Ez volt a program délután 2 és 5 óra között. Hazafelé is csak azért indultunk meg, mert elkezdett esni az eső, ami pont addig tartott, míg hazaértünk. Hurrá! Nem baj, a délután nagy része jól telt.


2. nap: 2017.05.27., szombat:
Délelőtt könyvtár, délután tűzoltóság
A pénteki nap kimaradt, ugyanis Juhász István P. látogatott el a könyvtárba, és ott voltam, de erről is majd hozok egy bejegyzést, amint lesznek képek. Így szombaton folytatódott a nagy gyereknapi program. Délelőtt a városi könyvtárban kézműves foglalkozás volt, amin könyvjelzőket lehetett gyártani. A fiúk nagyon belejöttek, mert 7 darab is készült plusz egy nagy kép.
Majd 10 órakor elkezdődött Kalap Jakab bábelőadása. Nagyon jó kis előadás volt, a gyerekek megismerkedhettek 9 magyar állatfajtával. Részt tudtak venni az előadásban is, mert együtt énekeltek Kalap Jakabbal, kérdés- felelek is volt, sőt, még az egyik bábot meg is lehetett táncoltatni. Persze nagyobb fiam erre ugrott, így ő volt az egyik szerencsés gyerek, aki táncolhatott a kutyussal. Délután pedig a tűzoltóságra mentünk, mert ott is egész napos program volt a gyerekeknek. Volt ugráló vár, kézműves foglalkozás, és még, ami a legnagyobb sikert aratta, az pedig a kisebb tömlővel való „tűzoltás”. Délután hazaérve pedig még meglátogattuk dédiéket is, hogy ők is érezzék a törődést.

3. nap: 2017.05.28., vasárnap:
Kirándulás Gyöngyösre
A hivatalos gyereknap nem telt annyira eseménydúsan, mint az előtte lévő napok, de azért ezen a napon sem unatkoztunk. Délelőttöt lustizással töltötte a napot a család férfi tagjai. Apa szombaton is dolgozott így ő megérdemelte, a gyerekek pedig jól viselkedtek előtte való nap, így ők is. Én pedig főztem, és mostam, csak a szokásos. Ebéd után elindultunk Gyöngyösre, előtte felvettük anyumat, mert előtte Levi lebeszélte vele, hogy eljön velünk csavarogni. Mikor felérünk a Fő térre sajnos kicsit csalódottak voltunk, mert nem volt valami sok program. Igaz, hogy XIIV. századi kiállítások voltak, meg néhányan a korhű ruhában voltak, de ez nem kötötte le a fiúkat. Majd elmentünk a könyvtár mellett igen, nem mentünk be, nem érdekelt senkit rajtam kívül, és hát a többség dönt és ott volt egy pár gyerekeknek való szórakozás. A fiúk itt is ugráló váraztak a változatosság kedvéért, majd mindenki evett egy-egy fagyit. Közben ment egy bábelőadás, ami most nem kötötte le a fiúkat, így nem sokáig néztük. Végigmentünk a kirakodóvásáron, a fiúk kaptak egy-egy játékot, mi pedig Apával vettünk kézműves sajtot. 5 óra körül pedig hazaindultunk. Visszafelé bementünk keresztfiunkhoz, ott is voltunk egy kevés időt, majd hazaindultunk.

Nálunk így teltek a gyereknapok. Szinte állandóan pörgés volt, de szerintem ezek az élmények többet jelentenek, mint az 5 percig működő játékok. A fiúk is a napok végére nagyon elfáradtak, így nem kellett őket az ágyba könyörögni. Persze az esti mese nem maradhatott el, de alig pár mondat után el is aludtak. Remélem minden gyerekes Olvasómnak ilyen mozgalmas volt a napja, aki pedig nem mozdult ki semerre, sokat pihent egy jó könyv társaságában.

Kiemelt képek forrása a Pinterest táblám, illetve saját készítés. 

2017. május 26., péntek

Juhász István P.: Papírrepülő


Fülszöveg:
Juhász István Pityu vagyok, írói néven Juhász István P. (…) ez az első könyvem.
(…) Szeretnék az írásaimmal valami jót adni az embereknek. Hogy mit, azt az aktuális olvasóra bízom. Mindenesetre meg szeretném mutatni, hogy fiatalon, mindenféle képzettség nélkül is lehet olyat alkotni, melyben örömüket lelik az emberek. Mely tanulságos és elgondolkodtató. Melyben ott az emberek iránti egyre nagyobb szeretet, hála, köszönet és önzetlenség. Mellyel át tudok nyújtani mindenkinek egy darabot magamból.

Könyvinformációk:
Kiadó: Underground
Megjelenés éve: 2016
Oldalszám: 76 oldal
ISBN: 9789631247466
ITT megvásárolható


Véleményem:
Elég vegyes érzéseim vannak ezzel a kis füzetecskével kapcsolatban. Juhász István P. az elején szól pár szót az olvasóhoz, hogy jobban megismerje és megértse a verseket, novellákat. Én ennek fényében olvastam a műveket, és valóban lehet érezni rajtuk, hogy mikor szárnyal, és mikor van az, hogy maga alá gyűrte a fel nem dolgozott trauma, amit az édesapja elvesztése okozott számára.
A kötet két részre van osztva: az első felében versek találhatóak a másodikban pedig novellák. Hozzám közelebb kerültek a versek, ez talán azért van, mert most ezekre jobban rá vagyok hangolódva. Több kedvencem is lett közülük, ezek a Nyugalom II, Csónakocska és az Erősnek kell lenni.
Ez az utóbbi volt, ami a legjobban megfogott, mert néha én is képes vagyok megzuhanni, de ez a vers képes lesz mindig visszarántani majd a normális életbe. Voltak olyan versek is, amikkel nem tudtam azonosulni, azokat jóformán csak átfutottam, mert nem nagyon láttam bele többet, mint egymás mellé rakott szavakat.
Az Előszó vagy valami hasonlóban az író megjegyezte, hogy hozzá közelebb áll a novellaírás, mint a verseké. Ezen nagyon meglepődtem, mikor elolvastam a novelláit, mert nekem a versei sokkal jobban tetszettek. Sokszor éreztem úgy, hogy a saját vagy ismerősei életét írta bele ezekbe a kis történetekbe, persze burkoltan. A történetek nagy része Rekettyefalván játszódik, ahol sok - sok különös ember él Voltak aranybékán veszekedők, aranytollú madár által rabul ejtett öregemberek, és még egy szellem is felbukkant! Elég izgalmasan hangzik, de nekem a kedvenc novellám nem ezek közül került ki.
Hanem a legutolsó tetszett meg a legjobban, ami a Léggömbök tánca címet kapta. Ebben egy élet értelmét kereső emberrel ismerkedtem meg, akit nagy gondolkodása közben leszólított egy lufis fiatal. Nem, nem azok, akik drága pénzért hajtogatnak lufikat. Ez a fiatal egy kezdeményezésre invitálta. Csak annyit kért a lufiért cserébe, hogy írjon az ember egy idézetet egy kis papírra, és kösse a lufira, majd engedje fel. Ha kipukkan és leesik a földre, akkor valaki más megtalálja az idézetét és talán ettől jobb napja lesz. Ennek a kezdeményezésnek a neve pedig: Léggömbök tánca – az emberek boldogsága idézetekkel.

Összességében nem volt rossz, viszont valahogy elmaradt a novelláknál az a wow! hatás, ami a verseknél meg volt. Ajánlom azoknak, akik nyitottak a kortárs versekre, és szeretek a novellákat, amik van, hogy szomorú véget érnek.

A mai napon pedig lesz szerencsém találkozni Juhász István P. íróval, aki ellátogat a könyvtárunkba. Így személyesen tudom feltenni neki a kérdéseim, amikre remélem, hogy szívesen válaszol majd. Addig is, ha van kedvetek megismerni az írásait, megtehetitek a Holnapmagazin oldalán EZEN a linken.

Értékelés: 5/3,5
Kedvenc versem:
Erősnek kell lenni
azt mondják,
hogy erős vagyok -
nem tudom,
szerintem nem

menni fogok tovább,
menni fogok ... -
nem adhatom fel,
nem!

de sokszor oly nehéz,
mint a kovácsüllő -
reám esik, reám,
... fejet ütő

egy jó barátom mondá,
» ilyenkor nézz fel! « -
nézem a plafont, nézem,
látszólag minden rendben

persze tudjuk,
ez nem ilyen egyszerű -
de a kedvem kicsit jobb lesz,
mert nem hagynak egyedül. 
2014. szeptember 13.
Képek a moly.hu illetve a Pinterest tábláimról származnak. 

2017. május 25., csütörtök

Karin Slaughter : Az ​eltűnt lány

Karin Slaughter : Az eltűnt lány

· Harlequin Magyarország,
· Budapest, 2016
· 480 oldal
· Fordította: Zinner Judit

A recenziós példányt köszönöm a Harlequin Magyarországnak!



          Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Karin Slaughter egy kifinomult és vérfagyasztó pszichothrillerrel tér vissza, melyben veszélyes titkok, hidegvérrel végrehajtott bosszú és váratlan feloldozás követik egymást az elhidegült lánytestvérek életében, akik kénytelenek összefogni, hogy felfedjék az igazságot két, több mint húsz év különbséggel bekövetkezett, gyötrelmes tragédia kapcsán, amelyek rányomták a bélyegüket egész életükre.

Nővérek, idegenek, túlélők.

Több mint húsz évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt Claire és Lydia tizenkilenc éves nővére, Julia. A két lány nem beszélt egymással azóta, s mára homlokegyenest eltérő életet élnek. Claire egy atlantai milliomos elkényeztetett felesége lett, míg Lydiát, az egyedülálló anyát egy volt elítélthez fűzi tartós kapcsolat, és alig tud megélni. Egyikük sem tette még túl magát a közösen átélt hajdani borzalmon és szívfájdalmon, s a sebet most kegyetlenül feltépi a sors, amikor Claire férjét meggyilkolják.

Egy tizenéves lány eltűnése és egy középkorú férfi meggyilkolása csaknem negyedszázadnyi eltéréssel – ugyan mi köthet össze két ilyen eseményt? A túlélő nővérek óvatos fegyverszünetet kötve visszanéznek a múltba, hogy megtudják az igazat, s felfedik a titkokat, melyek oly sok éve romba döntötték a családot. Mindeközben felfedezik a megváltás és a bosszú lehetőségét is ott, ahol a legkevésbé sem várnák.

***

Értékelés:

Mit ne mondjak… Brutális és meglepő. Sosem olvastam még ezelőtt az írónőtől, ezért eléggé meglepett a kegyetlensége…

A könyv borítója csodaszép, az fogott meg legelőször, majd a fülszöveg keltette fel az érdeklődésemet. A megnyerő kifejezés számomra a „20 évvel később” volt – éreztem, hogy valami nagyon jó kis nyomozós sztori kerekedhet ki belőle, mélyen elásott titkok napfényre kerülése, mai napig velünk élő emberek rejtett kiléte és a többi… Alapjában véve kedvelem a thriller jellegű könyveket, de úgy érzem ez kiemelkedően jó volt. Nem voltak idegesítő karakterek és mind a tíz körmömet végigrágtam, míg olvastam. Rengeteg könyvön imádok elcsámcsogni, sokáig olvasni, hogy ne kelljen kiszakadni a világából, de jelen könyvnél ez nem így volt. Pár nap alatt lezavartam, (noha krimit/thrillert stb. alapból gyorsabban olvas az ember) mert olyan hátborzongató és idegtépő volt, hogy kényszert éreztem az olvasására.

Sajnos alig tudok bármit elmondani, amivel ne lőnék le bármit is a sztoriból, így csak annyit mondok, hogy aki kedveli az ilyen jellegű könyveket, azoknak kötelező!!!! Maga a történet eléggé durva. Főleg miután kiderültek a régmúlt dolgok, Julia eltűnésének körülményei, hogy mi is lett vele stb.
A kötet nekem gyorsan a szívembe lopta magát, noha annyira el is borzasztott, hogy nem szeretnék egy ideig thrillert, krimit, horrort vagy ezekhez hasonló történeteket olvasni (na jó, azért az új könyvét zokszó nélkül elolvasnám). Túlzottan valószerű volt és csontig hatolt….Talán még rémálmaim is lesznek tőle, tényleg beteg…igazán beteg. Simán elképzelem róla, hogy idővel filmet készítenek belőle, mert szerintem nagyon jó kis sztorit kanyarított nekünk az írónő.

Ha jól láttam a most vásárlók megkaphatják hozzá az előzménytörténetet is amihez sajnos nekem nem volt szerencsém. 

A kiadó oldalán kedvcsináló videót is találtok a könyvről, méghozzá itt.





***

Idézetek:

"Mi a jobb? A fájdalmas igazság vagy az áldott tudatlanság?"


***

"– Mitől lett ilyen klassz ez a lány? – kérdezte a férfi. 
– A gabonapehelytől – nyögte ki nagy nehezen Lydia. Elszorult a torka és nagyot dobbant a szíve, látva, Rick mennyire szereti a lányát. Ezért még a lófarkát is meg tudta bocsátani. – Sajnálom, hogy ilyen utálatos boszorkány voltam az utóbbi időben. Úgy értem, az utóbbi évtizedben. 
– Biztos vagyok benne, hogy előtte is. 

– Akkor még jóval szórakoztatóbb voltam."


***

"Claire lehalkította a hangját. 
– Felajánlotta, hogy hazavisz. 
Paul először nézett a férfira, mióta belépett az ajtón. 
– Orrba verjem? 
– Igen. 
– Beviszel a kórházba, ha visszaüt? 
– Igen. 
Paul elmosolyodott, de csak mert a felesége is mosolygott."


***

"Létezik olyan, hogy a nagy számok törvénye. Elég nagy mintavétel esetén bármilyen felháborító dologba belefuthat az ember."
.