2017. május 25., csütörtök

Karin Slaughter : Az ​eltűnt lány

Karin Slaughter : Az eltűnt lány

· Harlequin Magyarország,
· Budapest, 2016
· 480 oldal
· Fordította: Zinner Judit

A recenziós példányt köszönöm a Harlequin Magyarországnak!



          Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Karin Slaughter egy kifinomult és vérfagyasztó pszichothrillerrel tér vissza, melyben veszélyes titkok, hidegvérrel végrehajtott bosszú és váratlan feloldozás követik egymást az elhidegült lánytestvérek életében, akik kénytelenek összefogni, hogy felfedjék az igazságot két, több mint húsz év különbséggel bekövetkezett, gyötrelmes tragédia kapcsán, amelyek rányomták a bélyegüket egész életükre.

Nővérek, idegenek, túlélők.

Több mint húsz évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt Claire és Lydia tizenkilenc éves nővére, Julia. A két lány nem beszélt egymással azóta, s mára homlokegyenest eltérő életet élnek. Claire egy atlantai milliomos elkényeztetett felesége lett, míg Lydiát, az egyedülálló anyát egy volt elítélthez fűzi tartós kapcsolat, és alig tud megélni. Egyikük sem tette még túl magát a közösen átélt hajdani borzalmon és szívfájdalmon, s a sebet most kegyetlenül feltépi a sors, amikor Claire férjét meggyilkolják.

Egy tizenéves lány eltűnése és egy középkorú férfi meggyilkolása csaknem negyedszázadnyi eltéréssel – ugyan mi köthet össze két ilyen eseményt? A túlélő nővérek óvatos fegyverszünetet kötve visszanéznek a múltba, hogy megtudják az igazat, s felfedik a titkokat, melyek oly sok éve romba döntötték a családot. Mindeközben felfedezik a megváltás és a bosszú lehetőségét is ott, ahol a legkevésbé sem várnák.

***

Értékelés:

Mit ne mondjak… Brutális és meglepő. Sosem olvastam még ezelőtt az írónőtől, ezért eléggé meglepett a kegyetlensége…

A könyv borítója csodaszép, az fogott meg legelőször, majd a fülszöveg keltette fel az érdeklődésemet. A megnyerő kifejezés számomra a „20 évvel később” volt – éreztem, hogy valami nagyon jó kis nyomozós sztori kerekedhet ki belőle, mélyen elásott titkok napfényre kerülése, mai napig velünk élő emberek rejtett kiléte és a többi… Alapjában véve kedvelem a thriller jellegű könyveket, de úgy érzem ez kiemelkedően jó volt. Nem voltak idegesítő karakterek és mind a tíz körmömet végigrágtam, míg olvastam. Rengeteg könyvön imádok elcsámcsogni, sokáig olvasni, hogy ne kelljen kiszakadni a világából, de jelen könyvnél ez nem így volt. Pár nap alatt lezavartam, (noha krimit/thrillert stb. alapból gyorsabban olvas az ember) mert olyan hátborzongató és idegtépő volt, hogy kényszert éreztem az olvasására.

Sajnos alig tudok bármit elmondani, amivel ne lőnék le bármit is a sztoriból, így csak annyit mondok, hogy aki kedveli az ilyen jellegű könyveket, azoknak kötelező!!!! Maga a történet eléggé durva. Főleg miután kiderültek a régmúlt dolgok, Julia eltűnésének körülményei, hogy mi is lett vele stb.
A kötet nekem gyorsan a szívembe lopta magát, noha annyira el is borzasztott, hogy nem szeretnék egy ideig thrillert, krimit, horrort vagy ezekhez hasonló történeteket olvasni (na jó, azért az új könyvét zokszó nélkül elolvasnám). Túlzottan valószerű volt és csontig hatolt….Talán még rémálmaim is lesznek tőle, tényleg beteg…igazán beteg. Simán elképzelem róla, hogy idővel filmet készítenek belőle, mert szerintem nagyon jó kis sztorit kanyarított nekünk az írónő.

Ha jól láttam a most vásárlók megkaphatják hozzá az előzménytörténetet is amihez sajnos nekem nem volt szerencsém. 

A kiadó oldalán kedvcsináló videót is találtok a könyvről, méghozzá itt.





***

Idézetek:

"Mi a jobb? A fájdalmas igazság vagy az áldott tudatlanság?"


***

"– Mitől lett ilyen klassz ez a lány? – kérdezte a férfi. 
– A gabonapehelytől – nyögte ki nagy nehezen Lydia. Elszorult a torka és nagyot dobbant a szíve, látva, Rick mennyire szereti a lányát. Ezért még a lófarkát is meg tudta bocsátani. – Sajnálom, hogy ilyen utálatos boszorkány voltam az utóbbi időben. Úgy értem, az utóbbi évtizedben. 
– Biztos vagyok benne, hogy előtte is. 

– Akkor még jóval szórakoztatóbb voltam."


***

"Claire lehalkította a hangját. 
– Felajánlotta, hogy hazavisz. 
Paul először nézett a férfira, mióta belépett az ajtón. 
– Orrba verjem? 
– Igen. 
– Beviszel a kórházba, ha visszaüt? 
– Igen. 
Paul elmosolyodott, de csak mert a felesége is mosolygott."


***

"Létezik olyan, hogy a nagy számok törvénye. Elég nagy mintavétel esetén bármilyen felháborító dologba belefuthat az ember."
.



4 megjegyzés:

  1. köszi, felkerült a kívánságlistámra :)

    VálaszTörlés
  2. Már egy ideje tervezem, hogy elolvasom. Az értékelésed most meghozta hozzá a kedvem. :)

    VálaszTörlés
  3. Szembefutottam ezzel a könyvvel már korábban is, de annyira nem kötötte le az érdeklődésem. Most viszont ahogy az értékelésed görögettem végig, megakadt a szemem a "tényleg beteg…igazán beteg" kifejezésen ezért rögtön vvégigolvastam.
    Kívánságlistás lett ;)
    Köszönöm! ^^

    VálaszTörlés