Lauer Gábor: Mindenvörös

Fülszöveg: Szakad a hó az isten háta mögött, a hazafelé igyekvő Ector atya alig lát ki a szélvédőn. Bár kocsija ide-oda csúszkál a szerpentinen, olyan nagyon azért nem zavarja a dolog. Elvégre szombat este van. Egy „olyan” szombat este. Az „olyan” szombat estéken pedig egész egyszerűen nem történhet baj. Vagy mégis? Az út szélén felbukkanó apró csillanás egy kissé megzavarja a férfit. Mi a fene volt az? És miért volt olyan pokolian ismerős? Az egyre többször és többször felbukkanó fény felpiszkálja a pap lelkének, múltjának sötét darabkáit. Őrült hajsza kezdődik az idővel és egy furcsa fenevaddal, miközben a háttérben lassan vörösbe borul a Monte Pedro délceg csúcsa.

Könyvinformációk:

Kiadó: Underground
Oldalszám: 308 oldal
Kötés: puhatáblás
Megjelenés időpontja: 2018. december 21.
Műfaj: thriller
Sorozat: -
Függővég: nem

Véleményem:

Lauer Gábor nevével először (újra) akkor találkoztam, mikor felkeresett az első könyve: Út sehová könyve megjelenésekor. Majd készült vele egy halloween-i interjú, most pedig a legújabb könyve felkeresett, mert megjelent második könyve. Szépen elolvastam ezt is, viszont most tisztáztam le magamba, hogy erről írni is kéne. Úgyhogy most jöjjön a Mindenvörös könyvről a véleményem. Egyébként: köszi, Gábor a recenziós példányt!

A történet cselekménye igen rövit időt ölel fel, kemény egy egész éjszakát, konkrétan szombat estétől vasárnap hajnalig tartó intervallum. A főhős (már ha nevezhetem így) Ector atya, - aki egy igazi álszent, és egyáltalán nem hisz abban, amit hirdet – egy tivornya után éppen hazafelé tart Lacortába, mikor találkozik egy fenevaddal. A vörös fenevaddal való találkozás pedig csak a kezdete egy rémes kalandnak. Ahogy halad előre a történet egyre több mindent megtudtam Ector atyáról, az ő fenevadjáról, Lacorta kis közösségéről. Majd szépen összeállt az összes összefüggés és a végén már csak kapkodtam a fejem, hogy mivan?! ezt nem hiszem el! A fenevad ugyanis nem csak fizikailag van jelen, hanem erősen képviseli a lelkiismeretet is. Szegényt viszont nem csak a fenevadja ostromolja, hanem egy belső hang is, aki egykori mentorát: Santilla atyát testesíti meg. Sokszor pedig nem lehet tudni, hogy éppen melyik játszik a drága Ector atyával.

Aki azt gondolja, hogy ez egy remek thriller, az tökéletesen gondolja, mert képes beférkőzni az Olvasó agyába Ector atya és története. De azt is meg kell említenem, hogy rengeteg horror elemet is hordoz magában, amit nem fog mindenki játszi könnyedséggel átsiklani. SPOILER! Ilyen horrorisztikus jelenet például, mikor Ector atya menekül a vad elől, szerencsétlenségére viszont elkapja, és elkezdi marcangolni. Na, az aztán véres rész! SPOILER VÉGE!

Nagyon figyelmesen kell olvasni ezt a könyvet, mert minden apró részlet egy újabb darabja annak a kirakósnak, ami a végén kiadja a Mindenvöröst. Érződik, hogy Lauer Gábor úr nagy kedvence Stephen King, mert hasonló módon adagolja az információkat, ezzel nem a karaktereit, de az Olvasót is képes az őrületbe kergetni (pozitív értelemben!). Ez a kötete sokkal jobban sikerült, mint az első könyve, úgyhogy érdemes figyelni Gáborra, mert könnyen lehet, hogy ő lesz a következő horror mestere.

Visszakanyarodva a könyvre. A karakterek érdekesek voltak, bár nem lehetett róluk túl sok dolgot megtudni, csupán annyit, ami elég a történethez. Ezzel pedig nincs semmi baj, mert minek is a kelleténél több információ?

Összességében élveztem olvasni minden elborult gondolatával együtt ezt a könyvet. Olvasás után volt pár álmatlan éjszakám, pedig erős az idegzetem, de mégis képes volt ezen kifogni Lauer Gábor.

Ajánlom azoknak, akik:

- szeretik a csavaros történeteket
- bírják a horrort.

Értékelésem: 5/ 4,5 csillag

Kedvenc karakter(ek):
Kedvenc jelenet(ek): mikor Ector atya az erdőben ráébred az igazságra
Kedvenc idézetek:

„Csakhogy a csodáknak – jóknak és rosszaknak – van egy közös tulajdonságuk: a csodák vaskos indákat növesztenek az ember talpaiba.”

A képek a Pinterest táblámról származnak.

Read More

B. A. Paris: Összeomlás

Fülszöveg:

Ha önmagadban sem bízhatsz, kiben bízhatsz?
Azon az éjszakán kezdődött az erdőben.
Cass Anderson nem állt meg segíteni annak a nőnek az autóban, és az a nő immár halott.
Azóta néma telefonhívások teszik pokollá Cass életét, és biztos benne, hogy figyelik.
A bűntudat lassan felemészti, kezd mindent elfelejteni. Hogy bevette-e a gyógyszerét, hogy mi a háza biztonsági berendezésének a kódja, vagy hogy volt-e vér azon a késen a konyhában.
B. A. Paris, a „Zárt ajtók mögött” nagy sikerű szerzője újabb, meglepő fordulatokban bővelkedő pszichológiai thrillerét az olvasó garantáltan nem tudja majd letenni.

Read More

Egymás szemében | Stephen King: Cujo (Könyv vs. film)

Fülszöveg:

Cujónak hívják Brett Camber legjobb pajtását, az irdatlan méretű, de jóságos bernáthegyit. Cujo szívesen ered nyulak nyomába a nyári mezőn. Nyúl után szaglászik akkor is, amikor fejét egy üregbe tolja. Csakhogy az üregben, ahová a nyúl Cujo elől elbújt, veszettséggel fertőzött denevérek laknak… Cujo iszonyú alakváltozása, ámokfutása Castle Rock lakóinak életét merő iszonyattá változtatja. Maga a Gonosz jött el Castle Rockba, hogy minden vétket megtoroljon.

Read More

John Cure: A fekete esernyős férfi

Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

1980-ban Dobogókőn egy magára hagyott gyereket találnak az erdőben. A kisfiú állami gondozásba kerül, ahol – a nevelők legnagyobb döbbenetére – furcsa dolgokat produkál: alvás közben lebeg az ágya felett, előre megjósolja a közeljövő eseményeit, valamint csupán az érintésével képes halott állatokat visszahozni az élők sorába. Aztán egy hideg, téli napon három öltönyös férfi elviszi magával…

2015-ben több magyar nagyvárosban – ahogy a világ számos pontján – különös hangokat lehet hallani. Az apokaliptikus hangról (Apokalipszis Harsonái) készült videók elárasztják az Internetet. A hangokat követően az esetek helyszínén minden alkalommal felbukkan egy titokzatos férfi, aki a legnagyobb melegben is fekete, jól szabott öltönyt és kalapot visel, kezében pedig egy fekete esernyőt tart. Azok, akik találkoztak vele, az arcvonásaira egyáltalán nem emlékeztek, de az feltűnt nekik, hogy a kortalannak tetsző, kifogástalan modorú és öltözetű férfi lábán mindig poros volt a cipő.

Egy kelet-magyarországi kisvárosban öt különös alak figyeli és elemzi titokban a város lakóit: Kristálygyerekeket keresnek. Egyik célpontjuk Szofi, a fiatal hobbifotós újságírólány, aki legjobb barátjának segítségével kutat a különös hangok után. Nyomozásuk során nem csak elfojtott, egymás iránti érzelmeikkel kell szembenézniük, de hamarosan üldözött vadként az életükért kell küzdeniük, mert egy távoli galaxis katonái, és a magyar titkosszolgálat is rájuk vadászik.

Elképzelhető, hogy idegen civilizációk titkos bázisai találhatók a Földön már az idők kezdete óta? Kik azok az elnyűtt ruhájú alakok, akik minden helyzetet pár lépéssel előttünk már ismernek? Akik érintésükkel vagy tekintetükkel képesek fájdalmat okozni, teljesen lebéníthatnak, és az emlékeinket is törölhetik?

És mi van akkor, ha a dinoszauruszokat elpusztító aszteroida egy űrhajó volt, és a Földön mi magunk vagyunk az idegenek?

A népszerű szerző, John Cure új regénye, izgalmakkal és különös eseményekkel teli misztikus sci-fi thriller, ami torkon ragadja, és egy pillanatra sem ereszti az olvasót.

Read More

Dirk Kurbjuweit: Félelem – felhatalmazás gyilkosságra

A recenziós példányért köszönet az Athenaeum Kiadónak!

Fülszöveg:

A belvárosi építész nem is lehetne elégedettebb: csodás lakásban él gyönyörű feleségével és két szép gyermekével. A kissé bogaras szomszédjuk azonban hamarosan rémálmaik zaklatójává válik: a jószomszédi közeledést szerelmes levelek, fenyegetések és feljelentések követik. A házasság megrendül, és lassan minden szavukat megválogatják, hiszen a zaklató a fal túloldalán fülel. A házaspár a jogállam keretei között nem talál kiutat: a rendőrség tehetetlen, az ügyvéd nem segíthet. Végül a családapa a legvégső megoldást választja.

Könyv információk:

Kiadó: Athenaeum
Eredeti megjelenés: 2012
Magyar megjelenés: 2016
Oldalszám: 230 oldal
ISBN: 9789632931623
Fordította: Csősz Róbert
Itt megvásárolható

Véleményem:

Miután letettem kicsit magamhoz kellett térnem, hogy most mi is van. Vajon helyes, amit Randolph tett vagy kellett volna találnia egy másik megoldást? Ha én vagy családom kerül, ilyen helyzetbe hogyan reagálnánk rá? Hasonló módon, mint a Tiefenthaler család?

Biztos mindenkinek van egy olyan szomszédja, akinek jobban örülne, ha messzebb kerülne tőle és családjától. Ennek lehet az oka, hogy hangos, trehány, pletykás vagy mondjuk zaklató. Mit tesz az ember ilyen helyzetben? Megpróbálja először szépen, normális módon megbeszélni a dolgokat, hogy ejnye – bejnye, tessék változtatni a dolgokon kedves szomszéd! De ha semmi sem változik, és egyre erőszakosabban viselkedik, akkor mit lehet tenni? Elköltözni? Nem hiszem, hogy egy szomszéd miatt ott kéne hagyni az addigi életet és valahol máshol újat kezdeni. Beszélni a rendőrséggel? Jó megoldás lehet, viszont ha nem segít az ügyben bizonyíték híján, akkor mi történik? Jön a tűrés, a levegőnek nézés, a minél több kirándulás, hogy kelljen annyit otthon tartózkodni. De ez nem mehet a végtelenségig, kell valami tuti megoldás, hogy tudtára adjuk a kedves zaklató szomszédnak, hogy elég és ne tovább! Vajon meddig megy el az ember azért, hogy megvédje családját?

Az egész történet közben érezni lehetett azt a feszültséget, amit Tiberius úr miatt élt át a család, így mikor megtörtént a kifejlett mindenki megkönnyebbült. Vagyis mégsem, mert mégis egy szörnyű dolgot tettek a szomszéddal, amit talán soha nem tudják megbocsájtani maguknak.

Randolph, Rebecca és Tiberius
Forrás

Randolph Tiefenthaler a regény elbeszélője is ezeken ment végig, mert neki is jutott egy zaklató szomszéd Dieter Tiberius személyében. A két ember tökéletes ellentéte egymásnak. Míg Randolphnak megvan mindene: család, anyagi jólét, saját házrész, jó állás, addig Tiberius úrnak semmije sincs: segélyekből él, egyedül egy szuterénben alaksorban, abban a házban, ahol Randolphék élnek. Lehet, hogy pont ezért is nézte ki magának a családot Tiberius, legalábbis Randolph úgy gondolta. Végül pedig mikor már megtörtént a megmásíthatatlan tett, a következmény, amit maga után vont, mindent világossá tett. Nem azért zaklatta a Tiefenthaler családot Tiberius úr, mert féltékeny volt rájuk, hanem mert pszichológia eset volt, ezt egy pszichológus is alátámasztotta. Persze az, hogy Tiberius milyen személyiség volt, még nem változtat azon, amit elkövettek a szomszéd ellen. Hiszen igazából semmi olyat nem tett, amivel akár a rendőrség is foglalkozott volna. Ezért is esett annyira kétségbe a család, hogy ha a rendőrség sem segít, akkor ki fog. Mit is tett ez a kicsi, köpcös ember a Tiefenthaler család ellen? Felháborító dolgokkal vádolta meg őket, amik persze alaptalanok voltak, kétes jelentésű verseket küldött Randolph feleségének Rebeccának, mind ennek a tetejébe még fel is jelentette a szülőket.

Viszont ahogy szokás mondani, minden rosszban van valami jó, ahogy ebben a történetben is. Mégpedig az, hogy betekintést nyerünk egy sikeres építész, csodálatos családapa és férj életébe. Ami pedig kiderül, nem is annyira tökéletes, mint ahogy azt a külvilág tapasztalja. Rebeccaval egy ideje elhidegültek egymástól, apjával évek óta nem beszéltek, öccse pedig szőrén, szálán eltűnt. Azonban ez a probléma újra összekovácsolta az egész családot.

Ajánlom mindenkinek, de tényleg mindenkinek!

Összegzés:

Értékelésem: 5/5
Kedvenc karakter(ek): Rebecca
Kedvenc jelenet(ek): az összes, mert mindennel egy kicsit közelebb kerültünk, hogy megértük a végkifejletet.
Kedvenc idézetek:

„A gonosz akár még jót is szülhet? Vajon mennyire értékes az a jó, aminek a létrejöveteléhez valamilyen gonoszra volt szükség? Eltűnik ez a jó, ha eltűnik a gonosz?”

„A vesztes erős, mert nincs vesztenivalója, az élet látszólagos győztesei pedig gyengék, mert annyi mindenük van, amit meg szeretnének őrizni.”

„Hát nem borzalmas, hogy sohasem élhetünk félelem nélkül, mindegy, hogy gyerekek vagy felnőttek vagyunk?”

„A mobiltelefonjaink annyira megkönnyítik, hogy eltávolodjunk egymástól, anélkül, hogy a kapcsolatot elveszítenénk.”

„Az a mi problémánk, hogy ügyesen létrehozunk egy olyan társadalmi formát, amely megvéd bennünket, de ahhoz már nem vagyunk elég ügyesek, hogy megvédjük magunkat, ha a társadalom nem teszi meg. Hiszen még egy kis verekedésbe sem szívesen megyünk bele, attól félve, hogy a végén kiloccsan egy kis agyvelő, a mi agyvelőnk. Semmi sem tesz bennünket olyan erőssé és olyan gyengévé, mint az agyunk.”

„… a feleségem egyszer csak megkérdezte: kivel szeretkeztél te az előbb? Veled, válaszoltam értetlenül. Nem, mondta Rebecca, most nem azzal a nővel szexeltél, akin napközben keresztülnézel.”

„Mindig legalább két életet élünk, különösen a nagy döntések után: azt az életet, amit választottunk, és azt az életet, amit nem választottunk.”

Read More

Jeanne Ryan: Nerve – Idegpálya

Fülszöveg:

Amikor a kissé visszahúzódó Vee egyszer csak belecsöppen egy interneten követhető bátorságpróba-játékba, hirtelen azzal szembesül, hogy a névtelen irányítók mindent tudnak róla. Olyan nyereményekkel kecsegtetik, melyek után az EzVagyokÉn oldalán vágyakozott, majd a számára tökéletes pasival, a dögös Iannel szervezik egy csapatba. Először jó mókának tűnik a dolog – a rajongók buzdítására egyre kockázatosabb feladatokat hajtanak végre, egyre értékesebb jutalmakért. De az események komoly fordulatot vesznek, amikor öt másik játékossal egyetemben egy titkos helyszínre irányítják őket, ahol a fődíjért kell harcba szállniuk, s a mindent vagy semmit játékban már az életük a tét.
Jeanne Ryan első regénye izgalmas thriller, egyszerűen letehetetlen olvasmány.

Könyv információk:

Kiadó: GABO
Eredeti megjelenés éve: 2012
Hazai megjelenés éve: 2016
Oldalszám: 300 oldal
ISBN: 9789634063605
Fordította:Lacza Katalin

Véleményem:

Kissé furcsa a kapcsolatom ezzel a könyvvel. A történet nagyon tetszett és imádtam, viszont a karakterek nem voltak éppen kidolgozva. Mégis úgy gondolom, hogy ez egy nagyon jó kis könyv, mivel nem a karakterek a lényegek, hanem maga a történet, hogy mire képes az ember egy játék miatt.

Ez a játék a Mert, ami a jól ismert felelsz vagy mersz játékból indult ki. Ám itt valaki vagy Játékos vagy Követő. A Játékvezetők mindig küldik a Játékosnak a feladatokat, amiket persze mindig egy mindig csábítóvá tesznek egy csábító nyereménnyel. Vannak a Követők, akik általában lépten nyomon követik a Játékost és így rögzíteni tudják a bizonyos feladatokat. Bárki bekerülhetett a játékba, viszont csak az került be az élő fordulókba, akik népszerűek és rengeteg követőt szereztek az előválogatón.

Vee számára a népszerűség volt a legvonzóbb, ami miatt jelentkezett a játékra. Mivel ő a színpad mögött tevékenykedett. Ezzel ellentétben a legjobb barátnője, mindig a reflektorfényben állt. Ezt pedig szó szerint kell érteni, mivel Vee volt az iskolai színészeti körben a sminkes, a ruhás és majdnem mindenes. Hogy kilépjen barátnője árnyékából jelentkezett az előválogatóra, azonban azt nem gondolta volna, hogy be is kerül az élő adásokba. A tét egy – egy próba után egyre nagyobb volt, ahogy maga a játék is egyre jobban durvult. Kapott maga mellé egy társat, akivel együtt kellett megcsinálni a feladatokat, ugyanis, ha az egyik nem teljesíti mind a ketten elveszítették volna a nyereményt.

Így ismerte meg Ian - nal, aki nagyon vonzó és titokzatos. Nem sok dolgot tudunk meg róla, csak, hogy mennyire szexi és félisten a teste, na meg, hogy valami elől menekül. Ezt nagyon sajnálom, hogy nem lett jobban kifejtve, de talán pont ettől lett olyan titokzatos. Vee és Ian kapcsolata eléggé kiszámítható volt, pont azt kaptam tőle, amire végig számítottam. Emiatt is kicsit csalódott vagyok, hogy az emberi tényezők kissé klisésre sikerültek.

Ezzel ellentétben a próbák nagyon magukkal ragadtak és én is bele tudtam magam élni. Amíg a finálé nem érkezett el Vee - vel együtt élveztem a bohókásabbnál bohókásabb feladatokat, na meg azokat, amiket maguk után vonzott. Itt nem a nyereményekre gondolok, hanem magára az élményre. A Finálé közben már csak kerekedett a szemem, hogy mennyire beteges tud lenni egy ember, hogy egyáltalán ilyet kitalál. A feladatokért nagyon értékes nyereményeket kapnak a Játékosok, ezt pedig bármi áron meg szeretnék kaparintani. Azonban a játék során felmerül a gyanakvás, az ellenségeskedés, ami később azért fontos, mert a játék végére nagyon eldurvul a helyzet.

Csak ajánlani tudom mindenkinek, akinek nem annyira számítanak a karakterek kidolgozása, hanem inkább a cselekményre szeretne fókuszálni.

Értékelésem: 5/4,5
Kedvenc karakter(ek): nem igazán tudtam megkedvelni senkit
Kedvenc jelenet(ek): az összes feladat
Kedvenc idézetek:

„Én vagyok a lány a függöny mögött.”

„– Néha jó móka, ha valami olyasmit teszel, ami nem rád vall.”

„– Ha tényleg részt akarsz venni a MERSZ-ben, akkor iratkozz fel holnap este Követőnek!
– Miért kéne fizetnem azért, hogy nézhessem a műsort, amikor akár nekem is fizethetnek, ha játszom? Már épp eleget voltam szemlélődő életemben. – És azt a cipőt is annyira szeretném, hogy már szinte érzem a bőr illatát.”

„Csak ülünk és vigyorgunk egymásra, s közben várjuk a MERSZ visszajelzését. Hihetetlen, hogy nem is olyan sokkal korábban ma este még egy koszos függöny mögül lestem duzzogva, amint a legjobb barátnőm hátba támad. Most pedig? Díjak várnak rám, móka, és lehet, hogy még némi pénz is. De ami a legfontosabb, itt egy állati vonzó srác, aki úgy néz rám, amitől menten elolvadok. 
    Imádom ezt a játékot."

„Szembeszálltál egy csapat dühös szűzlánnyal, prostinak adtad ki magad, meglógtál egy rendőr elől, kiakasztottad a legjobb barátnődet, és most amiatt aggódsz, hogy nem érsz haza takarodóra?”

„A JÁTÉKNAK NINCS VÉGE, AMÍG MI AZT NEM MONDJUK.”

„MINDIG LESZNEK, AKIK SZERETNEK NYERNI. ŐK JÁTSZANI IS FOGNAK.”

„CSAK ANNYIT KELL TENNETEK, HOGY VÁLASZTOTOK EGY ÁLDOZATOT.”

„A MERSZ úgy tesz, mintha idomított majmok lennénk, akik ugrálni kezdenek, valahányszor meglengetnek egy banánt az orrunk előtt.”

Read More

B. A. Paris: Zárt ajtók mögött

B. A. Paris: Zárt ajtók mögött

Köszönöm szépen az előolvasói lehetőséget a Művelt Nép kiadónak!

Fülszöveg:
Mindenki ismer olyan párokat, mint Jack és Grace. Jack jóképű és gazdag, Grace bájos és elegáns. Kedveljük őket, még ha nem is áll szándékunkban. 
És szeretnénk Grace-t jobban is megismerni.

Csakhogy ez nem is olyan egyszerű, ugyanis Jack és Grace elválaszthatatlanok. 
Van, aki ezt igaz szerelemnek nevezné. Mások talán feltennék a kérdést, hogy Grace miért nem veszi fel soha a telefont. Vagy miért nem lehet vele beülni valahova egy kávéra, jóllehet nem dolgozik. És hogy marad olyan sovány, noha rafinált fogások sorát főzi? És vajon miért van rács az egyik hálószoba ablakon?

„ Briliáns, dermesztő, félelmetes és letehetetlen. "

Lesley Pearse

Könyv információk:
Kiadó: Művelt Nép
Eredeti megjelenés: 2016
Hazai megjelenés: 2016
Oldalszám: 320 oldal
ISBN: 9786155617645
Fordította: Gálvölgyi Judit
Itt megvásárolható

Véleményem:

Volt szerencsém megnyerni egy példányt a könyvből a Művelt Nép kiadó Facebook oldalán, így megjelenés előtt el tudtam olvasni. Ezúton pedig ismét köszönöm, hogy a szerencsések között lehettem.

Jack és Grace

A történet hihetetlen, sokkoló mégis fantasztikus! Már az első perctől kezdve érezni lehet a feszültséget, és hogy van valami a levegőben. Ezek az érzések az egész könyv alatt végig ott vannak, egészen addig, míg fény nem derül a titokra. A külső szemlélő számára minden annyira nagyon tökéletes Jack és Grace életében, hogy az már inkább zavaró, mint elkápráztató. Imádom, hogy két időben játszódik a történet: mikor Grace megismeri Jacket a másik szál pedig, mikor küzd ellene. Aztán a végére összeérnek a szálak és így megkapjuk a végkifejletet, ami nem éppen a legvidámabb.

Nagyon jól fel volt építve minden egyes lépése Jack - nek, hogy mit miért hogy csinál. Ez nem is volt számára kihívás, hisz ügyvéd, mégpedig a bántalmazott nők ügyvédje. Eléggé ironikus, de választ kapunk, hogy miért pont ezt választotta hivatásnak. A regény elején egy nagyon szerethető, udvarias embernek ismerjük meg, aki mindent megtesz Grace szerelméért és a testvéréért Millie – ért. Így könnyen az ujja köré is tudta csavarni Grace – t.

Vörös szobának fontos szerepe van a történetben

Grace egy kissé naív nő, ez azonban ne tévesszem meg senkit, mert rengetege változik Jack mellett. Egyedül egy dolog nem változik: végig a testvére, Millie érdekeit tartja szem előtt. Az egész történetben a legmeglepőbb, hogy Jack nem Grace - t szeretné maga mellett tudni, csak eszköznek használja. Grace pedig ebből az egészből nem nagyon vesz észre semmit, mert elvakítja a szerelem. Aztán megtörik a jég és Jack nem titkolja tovább valódi személyiségét. Grace nagyon sokáig küzd ellene, míg rájön a megoldásra: ő lesz a tökéletes feleség, és menti, ami menthető. Aztán persze jönnek az apró jelek, hogy valami mégsem olyan tökéletes: nincs telefonja Grace-nek, nem megy egyedül soha, nincs saját e-mail címe. Persze ez nem ad igazán okot arra, hogy valóban gyanúsak legyenek mégis az új szomszéd Esther próbál keresni valamit, ami mégsem olyan tökéletes és talált is!

Értékelésem: 5/5
Kedvenc karakter(ek): Millie
Kedvenc jelenet(ek): Esther kíváncsiskodása
Kedvenc idézet(ek):

„-Jól látom, hogy kezd visszatérni a küzdőszellemed? Örülök. Őszintén, kezdtem már unatkozni. – Mosolyogva néz rám. – Hajrá, Grace – számítok rád.”

„A lovagiasság általában kirepül az ablakon, amikor egy kapcsolatban beköszönt a megszokás meg a babák.”

„– Nem hiszem el, hogy feleségül megyek olyan emberhez, akivel még nem háltam – zsörtölődtem.”

„A másik életünkben, mielőtt összeházasodtunk, ő csengetett volna a légikisasszonynak. Hová lett a tökéletes úriember, akinek hittem? Álca volt csupán, figyelmességgel és kedvességgel fedte el a valódi énjét?”

„– A félelem. (…) Nincs hozzá fogható. Imádom a látványát, imádom az érzését, imádom a szagát. És különösen imádom a hangját. (…) Még az ízét is.”

„– Ki vagy te, Jack? – kérdeztem halkan. 
– A férjed – felelte. – A férjed vagyok. – Megfogta a kezem, az ajkához emelte, és megcsókolta. – Jóban és rosszban. Betegségben és egészségben. Amíg a halál el nem választ.”

Read More

A. J. Rich: Aki a tenyeredből eszik

A. J. Rich: Aki a tenyeredből eszik

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Morgan Prager annak a küszöbén áll, hogy megkapjon mindent, amire vágyik. Áldozatpszichológiából írja disszertációját a John Jay Kriminalisztika-tudományi Egyetem kriminálpszichológia szakán, barátja megkérte a kezét, hatalmas, gyönyörű pireneusi hegyikutyája, Felhő mellé örökbe fogadott két barátságos pitbullt De miért jut eszébe, hogy a küszöb az a hely, ahol megállunk?
Egy nap arra ér haza az egyetemről, hogy barátja halott, kutyái pedig véresek. Morgan összeomlik, és természetesen magát hibáztatja. Lehet, hogy ő is kóros altruizmusban szenved, mint azok, akiket vizsgál? Amikor értesíteni próbálja barátja szüleit fiuk szörnyű haláláról, kiderül, hogy Bennett nem az volt, akinek mondta magát. Sőt abból, amit mesélt, egy szó sem volt igaz. Ráadásul jelentkezik Bennett másik menyasszonya, akinek a segítségével megtalálják a harmadik menyasszonyt, majd a negyediket.
Az állítólag gyilkos pitbullokat kivégzik, Felhő élete hajszálon függ: Morgan versenyt fut az idővel. Meg tudja-e menteni a pireneusi hegyikutya életét? És a sajátját?

Könyv információ:

Kiadó: Európa
Eredeti megjelenés: 2015
Hazai megjelenés: 2016
Oldalszám: 328 oldal
ISBN: 9789634053965
Fordította: Dudik Annamária Éva

Véleményem:

Mostanában sok thriller műfajú könyvet olvasok, így ez sem maradhatott ki a sorból. Bár lehet jobban jártam volna, mert nem kötött úgy le, ahogy arra számítottam. Tipikusan az ítéljünk a borító és fülszöveg alapján ember vagyok így ennél a könyvnél sem olvastam fülszöveget. 

Nagyon mérges vagyok magamra, hogy nem olvastam el a fülszöveget. Mégpedig azért mert nem nagyon kedvelem a kutyás, cicás állatos

Felhő

történteket, kivétel, ha az mesekönyvben szerepel. Viszont nem csak emiatt nem vált a kedvencemmé. Nem tudtam magam beleélni Morgan helyzetébe, hogy éppen elvesztette a vőlegényét és ezzel a kutyáit vádolják. Ennek az lehet az oka, hogy hozzám nem igazán került még állat ilyen közel, mint a Morganhez Felhő. Nem is vagyok nagyon állatos, nem tudok ezzel azonosulni.

Viszont pozitívum a könyvre, hogy nagyon jól össze van rakva a történet, nagyon gördülékenyen megy minden. Logikusan van felépítve az egész nyomozás, és mindig csak egy - egy kis morzsa kerül a szemünk elé. Bár néha kicsit túlzásnak éreztem, hogy Morgan mindenbe Bennett halálának az összefüggéseit kereste. Kicsit megszállott lett még akkor is, mikor a kutyája Felhő jó helyre került.

A könyvben senki nem az, akinek látszik, mégis valahol számtani lehetett a végkifejlettre. Egy szerelmi szál is belekerült, ami kicsit lendített a dolgon, és előrébb is vitte a történéseket. Ha Morgan nem lett volna féltékeny, akkor valószínű soha nem jött volna rá, hogy ki is áll valóban mellette és ki az, aki csak el akarja hitetni vele ezt. Végül a saját vaksága miatt, majdnem ő lett a legnagyobb áldozat. Ami nekem kicsit furcsa, hisz pont az áldozat – szociopata kapcsolatból írja a disszertációját. Szóval ez eléggé ironikusra sikerült, hogy végül ő vált az áldozattá, annak ellenére, hogy tudja, hogy miről ismerszik meg egy ilyen kapcsolat.

Értékelés: 5/3

Kedvenc szereplő: -
Kedvenc jelent: mikor vége lett az egésznek
Kedvenc idézetek:
„A szociopata folyamatosan hazudik.
A szociopata nem kér elnézést.
A szociopata azt hiszi, rá nem vonatkoznak a szabályok.
A szociopata azt hiszi, elég kimondani valamit, az ezáltal igazzá is válik.
Csak az képes hosszú időn át elviselni egy szociopatát, akit a szociopata erre manipulációval rávesz.
A szociopata rosszul bánik a háziállatokkal.
A szociopata szinte minden kapcsolatban félrelép.”

„Hány szociopata kell egy villanykörte kicseréléséhez? Egy. Ő fogja a villanykörtét, a világ meg forog körülötte.”

„Az áldozat csak az esemény után válik túlélővé.”

Read More