A következő címkéjű bejegyzések mutatása: házasság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: házasság. Összes bejegyzés megjelenítése

2017-01-04

Dirk Kurbjuweit: Félelem – felhatalmazás gyilkosságra


A recenziós példányért köszönet az Athenaeum Kiadónak!
Fülszöveg:
A belvárosi építész nem is lehetne elégedettebb: csodás lakásban él gyönyörű feleségével és két szép gyermekével. A kissé bogaras szomszédjuk azonban hamarosan rémálmaik zaklatójává válik: a jószomszédi közeledést szerelmes levelek, fenyegetések és feljelentések követik. A házasság megrendül, és lassan minden szavukat megválogatják, hiszen a zaklató a fal túloldalán fülel. A házaspár a jogállam keretei között nem talál kiutat: a rendőrség tehetetlen, az ügyvéd nem segíthet. Végül a családapa a legvégső megoldást választja.

Könyv információk:
Kiadó: Athenaeum
Eredeti megjelenés: 2012
Magyar megjelenés: 2016
Oldalszám: 230 oldal
ISBN: 9789632931623
Fordította: Csősz Róbert
Itt megvásárolható

Véleményem:
Miután letettem kicsit magamhoz kellett térnem, hogy most mi is van. Vajon helyes, amit Randolph tett vagy kellett volna találnia egy másik megoldást? Ha én vagy családom kerül, ilyen helyzetbe hogyan reagálnánk rá? Hasonló módon, mint a Tiefenthaler család?
Biztos mindenkinek van egy olyan szomszédja, akinek jobban örülne, ha messzebb kerülne tőle és családjától. Ennek lehet az oka, hogy hangos, trehány, pletykás vagy mondjuk zaklató. Mit tesz az ember ilyen helyzetben? Megpróbálja először szépen, normális módon megbeszélni a dolgokat, hogy ejnye – bejnye, tessék változtatni a dolgokon kedves szomszéd! De ha semmi sem változik, és egyre erőszakosabban viselkedik, akkor mit lehet tenni? Elköltözni? Nem hiszem, hogy egy szomszéd miatt ott kéne hagyni az addigi életet és valahol máshol újat kezdeni. Beszélni a rendőrséggel? Jó megoldás lehet, viszont ha nem segít az ügyben bizonyíték híján, akkor mi történik? Jön a tűrés, a levegőnek nézés, a minél több kirándulás, hogy kelljen annyit otthon tartózkodni. De ez nem mehet a végtelenségig, kell valami tuti megoldás, hogy tudtára adjuk a kedves zaklató szomszédnak, hogy elég és ne tovább! Vajon meddig megy el az ember azért, hogy megvédje családját?
Az egész történet közben érezni lehetett azt a feszültséget, amit Tiberius úr miatt élt át a család, így mikor megtörtént a kifejlett mindenki megkönnyebbült. Vagyis mégsem, mert mégis egy szörnyű dolgot tettek a szomszéddal, amit talán soha nem tudják megbocsájtani maguknak.
Randolph, Rebecca és Tiberius
Forrás
Randolph Tiefenthaler a regény elbeszélője is ezeken ment végig, mert neki is jutott egy zaklató szomszéd Dieter Tiberius személyében. A két ember tökéletes ellentéte egymásnak. Míg Randolphnak megvan mindene: család, anyagi jólét, saját házrész, jó állás, addig Tiberius úrnak semmije sincs: segélyekből él, egyedül egy szuterénben alaksorban, abban a házban, ahol Randolphék élnek. Lehet, hogy pont ezért is nézte ki magának a családot Tiberius, legalábbis Randolph úgy gondolta. Végül pedig mikor már megtörtént a megmásíthatatlan tett, a következmény, amit maga után vont, mindent világossá tett. Nem azért zaklatta a Tiefenthaler családot Tiberius úr, mert féltékeny volt rájuk, hanem mert pszichológia eset volt, ezt egy pszichológus is alátámasztotta. Persze az, hogy Tiberius milyen személyiség volt, még nem változtat azon, amit elkövettek a szomszéd ellen. Hiszen igazából semmi olyat nem tett, amivel akár a rendőrség is foglalkozott volna. Ezért is esett annyira kétségbe a család, hogy ha a rendőrség sem segít, akkor ki fog. Mit is tett ez a kicsi, köpcös ember a Tiefenthaler család ellen? Felháborító dolgokkal vádolta meg őket, amik persze alaptalanok voltak, kétes jelentésű verseket küldött Randolph feleségének Rebeccának, mind ennek a tetejébe még fel is jelentette a szülőket.
Viszont ahogy szokás mondani, minden rosszban van valami jó, ahogy ebben a történetben is. Mégpedig az, hogy betekintést nyerünk egy sikeres építész, csodálatos családapa és férj életébe. Ami pedig kiderül, nem is annyira tökéletes, mint ahogy azt a külvilág tapasztalja. Rebeccaval egy ideje elhidegültek egymástól, apjával évek óta nem beszéltek, öccse pedig szőrén, szálán eltűnt. Azonban ez a probléma újra összekovácsolta az egész családot.

Ajánlom mindenkinek, de tényleg mindenkinek!

Összegzés:
Értékelésem: 5/5
Kedvenc karakter(ek): Rebecca
Kedvenc jelenet(ek): az összes, mert mindennel egy kicsit közelebb kerültünk, hogy megértük a végkifejletet.
Kedvenc idézetek:
„A gonosz akár még jót is szülhet? Vajon mennyire értékes az a jó, aminek a létrejöveteléhez valamilyen gonoszra volt szükség? Eltűnik ez a jó, ha eltűnik a gonosz?”
„A vesztes erős, mert nincs vesztenivalója, az élet látszólagos győztesei pedig gyengék, mert annyi mindenük van, amit meg szeretnének őrizni.”
„Hát nem borzalmas, hogy sohasem élhetünk félelem nélkül, mindegy, hogy gyerekek vagy felnőttek vagyunk?”
„A mobiltelefonjaink annyira megkönnyítik, hogy eltávolodjunk egymástól, anélkül, hogy a kapcsolatot elveszítenénk.”
„Az a mi problémánk, hogy ügyesen létrehozunk egy olyan társadalmi formát, amely megvéd bennünket, de ahhoz már nem vagyunk elég ügyesek, hogy megvédjük magunkat, ha a társadalom nem teszi meg. Hiszen még egy kis verekedésbe sem szívesen megyünk bele, attól félve, hogy a végén kiloccsan egy kis agyvelő, a mi agyvelőnk. Semmi sem tesz bennünket olyan erőssé és olyan gyengévé, mint az agyunk.”
„… a feleségem egyszer csak megkérdezte: kivel szeretkeztél te az előbb? Veled, válaszoltam értetlenül. Nem, mondta Rebecca, most nem azzal a nővel szexeltél, akin napközben keresztülnézel.”

„Mindig legalább két életet élünk, különösen a nagy döntések után: azt az életet, amit választottunk, és azt az életet, amit nem választottunk.”

2016-12-13

12 napos blogger kihívás – 11. nap


12 napos blogger kihívás – 11. nap

11. nap: valamilyen voltam, de már nem vagyok az: vagyis, hogyan sikerült megváltoznod, vagy ha még nem sikerült, mit teszel, hogy sikerüljön?

Már nagyon sok minden voltam, aztán kinőttem belőle. Általános iskolás koromban én voltam az a furcsa lány, akit mindenki került csak egy barátja volt, vele is mindig összeveszett. Akkor úgy éreztem én vagyok a meg nem értett lélek és az akkor nekem jó volt. Szerettem kilógni a sorból, talán pont emiatt tartott mindenki furcsának. Aztán mindez elmúlt, mert úgy éreztem ettől én többre vagyok képes.
Szegedi osztálykirándulás 2010
Mi is lett volna nagyobb ok a változásra, mint a középiskola! Elhagyva városomat egy kisebb városba mentem egy kicsi gimiben, ahol senki nem ismer. Így volt indokom, hogy az új énem ismerje meg mindenki. Gimiben is a furcsa lány voltam, ez stimmel, viszont már nem egy visszahúzódó, senkihez sem szóló lány voltam. 
Fogalmam sincs miért, de akkor biztos volt oka
Én lettem a nagyszájú, mindenről megmondom a véleményem, minden hülyeségben benne lévő, szabad lelkű „külföldi”. Imádtam az lenni, úgy éreztem magtaláltam magam és minden a helyére került.
Ma pedig anya és feleség vagyok. Két csodálatos kicsi fiú és a csodálatos Férjem szeretetét élvezhetem minden nap. Úgy érzem, hogy a családdal sokkal többet értem el, mintha elmentem volna dolgozni vagy egyetemre, hisz van egy biztos pont az életemben. Tanulni és dolgozni pedig azután is ráérek, ha már a gyerekek nagyobbak lesznek.

Lényegében soha nem gondoltam volna, hogy én majd 24 évesen családos leszek, de ennél jobbat nem is kívánhattam volna magamnak.


2016-11-14

B. A. Paris: Zárt ajtók mögött

B. A. Paris: Zárt ajtók mögött



Köszönöm szépen az előolvasói lehetőséget a Művelt Nép kiadónak!

Fülszöveg:
Mindenki ismer olyan párokat, mint Jack és Grace. Jack jóképű és gazdag, Grace bájos és elegáns. Kedveljük őket, még ha nem is áll szándékunkban. 
És szeretnénk Grace-t jobban is megismerni.
Csakhogy ez nem is olyan egyszerű, ugyanis Jack és Grace elválaszthatatlanok. 
Van, aki ezt igaz szerelemnek nevezné. Mások talán feltennék a kérdést, hogy Grace miért nem veszi fel soha a telefont. Vagy miért nem lehet vele beülni valahova egy kávéra, jóllehet nem dolgozik. És hogy marad olyan sovány, noha rafinált fogások sorát főzi? És vajon miért van rács az egyik hálószoba ablakon?
„ Briliáns, dermesztő, félelmetes és letehetetlen. "
Lesley Pearse

Könyv információk:
Kiadó: Művelt Nép
Eredeti megjelenés: 2016
Hazai megjelenés: 2016
Oldalszám: 320 oldal
ISBN: 9786155617645
Fordította: Gálvölgyi Judit
Itt megvásárolható

Véleményem:

Volt szerencsém megnyerni egy példányt a könyvből a Művelt Nép kiadó Facebook oldalán, így megjelenés előtt el tudtam olvasni. Ezúton pedig ismét köszönöm, hogy a szerencsések között lehettem.
Jack és Grace
A történet hihetetlen, sokkoló mégis fantasztikus! Már az első perctől kezdve érezni lehet a feszültséget, és hogy van valami a levegőben. Ezek az érzések az egész könyv alatt végig ott vannak, egészen addig, míg fény nem derül a titokra. A külső szemlélő számára minden annyira nagyon tökéletes Jack és Grace életében, hogy az már inkább zavaró, mint elkápráztató. Imádom, hogy két időben játszódik a történet: mikor Grace megismeri Jacket a másik szál pedig, mikor küzd ellene. Aztán a végére összeérnek a szálak és így megkapjuk a végkifejletet, ami nem éppen a legvidámabb.
Nagyon jól fel volt építve minden egyes lépése Jack - nek, hogy mit miért hogy csinál. Ez nem is volt számára kihívás, hisz ügyvéd, mégpedig a bántalmazott nők ügyvédje. Eléggé ironikus, de választ kapunk, hogy miért pont ezt választotta hivatásnak. A regény elején egy nagyon szerethető, udvarias embernek ismerjük meg, aki mindent megtesz Grace szerelméért és a testvéréért Millie – ért. Így könnyen az ujja köré is tudta csavarni Grace – t.
Vörös szobának fontos szerepe van a történetben
Grace egy kissé naív nő, ez azonban ne tévesszem meg senkit, mert rengetege változik Jack mellett. Egyedül egy dolog nem változik: végig a testvére, Millie érdekeit tartja szem előtt. Az egész történetben a legmeglepőbb, hogy Jack nem Grace - t szeretné maga mellett tudni, csak eszköznek használja. Grace pedig ebből az egészből nem nagyon vesz észre semmit, mert elvakítja a szerelem. Aztán megtörik a jég és Jack nem titkolja tovább valódi személyiségét. Grace nagyon sokáig küzd ellene, míg rájön a megoldásra: ő lesz a tökéletes feleség, és menti, ami menthető. Aztán persze jönnek az apró jelek, hogy valami mégsem olyan tökéletes: nincs telefonja Grace-nek, nem megy egyedül soha, nincs saját e-mail címe. Persze ez nem ad igazán okot arra, hogy valóban gyanúsak legyenek mégis az új szomszéd Esther próbál keresni valamit, ami mégsem olyan tökéletes és talált is!

Értékelésem: 5/5
Kedvenc karakter(ek): Millie
Kedvenc jelenet(ek): Esther kíváncsiskodása
Kedvenc idézet(ek):
„-Jól látom, hogy kezd visszatérni a küzdőszellemed? Örülök. Őszintén, kezdtem már unatkozni. – Mosolyogva néz rám. – Hajrá, Grace – számítok rád.”
„A lovagiasság általában kirepül az ablakon, amikor egy kapcsolatban beköszönt a megszokás meg a babák.”
„– Nem hiszem el, hogy feleségül megyek olyan emberhez, akivel még nem háltam – zsörtölődtem.”
„A másik életünkben, mielőtt összeházasodtunk, ő csengetett volna a légikisasszonynak. Hová lett a tökéletes úriember, akinek hittem? Álca volt csupán, figyelmességgel és kedvességgel fedte el a valódi énjét?”
„– A félelem. (…) Nincs hozzá fogható. Imádom a látványát, imádom az érzését, imádom a szagát. És különösen imádom a hangját. (…) Még az ízét is.”

„– Ki vagy te, Jack? – kérdeztem halkan. 
– A férjed – felelte. – A férjed vagyok. – Megfogta a kezem, az ajkához emelte, és megcsókolta. – Jóban és rosszban. Betegségben és egészségben. Amíg a halál el nem választ.”


2016-11-11

12 napos blogger kihívás – 10. nap


12 napos blogger kihívás – 10. nap

10. nap: 10 random tény 

1.      Imádom a családom és mindent megteszek értük.
2.     Könyvtárba járós típus vagyok.
  3. Trónok harca fangörcsöt szoktam néha kapni, és képes vagyok egy nap alatt végig nézni egy évadot. Team Targaryen!
  4. Ritkán nézek tv-t. Általában csak szólni szokott, viszont ha délelőtt csak a kicsi és én vagyunk itthon, akkor be sem szoktam kapcsolni. viszont ha nézek, akkor az általában a trónok harca.
5. Képes vagyok néha napokra kivonni a forgalomból. ilyenkor olyan lehetek, mint Finch a Veled minden hely ragyogó című könyvből.
6. Imádom a szivárványt és az unikornisokat na meg a sárkányokat. Utálom Spongya Bobot!
8.  Nem hordok általában ékszereket.
9.  Imádok főzni, viszont kosszal jár.

10. Utálok takarítani, de sajnos azt is el kell végezni.