Fénypont-mélypont – március

Ebben az állandó rovatban a hónapban olvasott legjobb és legrosszabb könyvekről olvashattok egy kis összegzést.

Dorka:

Mona Awad: Antilányregény
Értékelés

Fülszöveg:

A könyv története titkos ajándékot rejt.

Adunk neked vele egy barátnőt. Kicsit zűrös a csaj, az igaz, de nagyon szerethető, mert tényleg mindig őszinte, mert elképesztő sztorikba keveredik folyton, és mert olyan viccesen tud ruhát próbálni, ahogy senki más. Ő Lizzie, a kövér lány. Aki különben nem is kövér, csak azt hiszi magáról. Ez a dilije. Hogy dagadt. Meg hogy biztos nem kellene egyik fiúnak sem. Ne tudd meg, milyen pasikra hajt, még egy rockzenésszel is összejött. Abból jó nagy gáz lett, majd elmeséli.

Lizzie olyan, mint te – boldog akar lenni. Talán kicsit megelőzött téged: ő már végigcsinálta. Légy vele türelmes, kérlek! Ő azért bukdácsol ennyit, hogy neked már ne kelljen. Elköveti helyetted a hibáidat. Nevessetek, sírjatok együtt!

Hónap legjobbja, mert: teljesen azt kaptam benne, amire vágytam. Megmutatta, hogy mennyire szörnyű egy olyan ember élete, aki mindig azt lesi, hogy miként tudna megfelelni saját magának. Jó lenne, ha minél több emberhez eljutna és nem csak olyanokhoz, akiknek valamilyen értékelési problémáik vannak, hanem azokhoz is, akik nem képesek megérteni, hogy min megy keresztül egy ilyen ember.

Gerencsér János: Kósza utak legendája
Értékelés

Fülszöveg:

Gerencsér János fantasyjében a koldussá vált királyfi, az igazságos uralkodó mítoszát teremti újra, ármánnyal és szerelemmel átszőtt meséjét a történelmi regények rajongói is örömmel forgathatják. A Kalászkirály igazi tanulságos olvasmány minden korosztály számára.

Az Úr 1151. évében, egy képzeletbeli világban két királyi sarj, egy fiatal hercegnő és egy ifjú lovagkirály menekül üldözői elől. Eime, Ektíria birodalmának volt úrnője a testőrével bujdosik, míg a trónról őt letaszító Aceras király, aki immár maga is trónfosztott lett, koldusgúnyában vegyül el alattvalói között. Ellenségek ők, sorsuk mégis összefonódik, miközben földönfutóként a szabadságukért küzdve, lassan felnőtté válva nemcsak saját magukat ismerik meg egyre jobban, hanem népük akaratát is. Ám ezalatt a kegyetlen háborúskodások, öldöklő hatalmi harcok világát éppúgy át kell vészelniük: vérgőzös csatákon, halálélményeken tanulják meg a túlélés könyörtelen törvényeit. Márpedig azokat még a bukott uralkodóknak is tudniuk kell, főként, ha vissza akarják szerezni koronájukat.

Hónap legrosszabbja, mert: én sokkal több akcióra vágytam, és főleg ami hiányzott belőle az a mágia, akár egy csepp is. Persze valakinek meg pont az tetszik, hogy nem a cselekményen van a hangsúly, hanem a jellemfejlődésen, de nekem sajnos ez most nem nyerte el a tetszésem.

Janina

Hogy is fejezzem ki magam....Az én hónapom, úgy értem az utóbbi heteim borzasztóak. Március havában sikerült elolvasnom kettő, azaz KETTŐ darab könyvet, meg egy februárit befejezni. Az egyik márciusi ebből újraolvasás volt.

Ezt a hármat nem tenném mérlegre, mindegyiket nagyon imádtam, de ilyen borzasztó olvasási válsággal az életben még nem találkoztam. Nem is az olvasás a gond, hanem az egyéb dolgaim...eddig még sosem nyomta rá a bélyegét az olvasási szokásaimra a "külvilág".

A Liverpool Street arra a pár napra rendbe tett, de azóta csak előszavakig jutottam minden megkezdett könyvemben.....Elmúlhatna már, mert olvasás nélkül nem tudok aludni sem, viszont hiába veszek a kezembe bármit, egy-két szó után már forgok és teszem is le....semmi nem köt le, filmeket sem nézek meg semmit...csak ..... hát kb. vegetálok.... Pedig most annyi remeknél remekebb könyv van a várólistámon, amikről írni is szeretnék alkalomadtán, de kéne előbb némi életkedv és aztán jövök. 

Read More

Mesesarok: március

Újra jelentkezik a Mesesarok rovat, amiben a hónapban elolvasott könyveket veszem sorra, amit a fiúknak olvastunk a Férjemmel.

Ingo Siegner: Kókusz Kokó kalandjai

Fülszöveg:

Kokó, a kis sárkány élete csodálatos és mulatságos kalandok sorozatából áll. Matildával, az apró sünivel az őserdőben ismerkedett meg. Megmentette az életét, és a legjobb barátok lettek, majd számtalan közös kalandot éltek át együtt. Találkoztak Amadeusszal, a tengeri szörnyeteggel, Parázslóval, a gonosz varázslóval és Rubinával, a boszorkánnyal. Vidám kalandjaik során eljutottak a sárkányok távoli, csodálatos szigetére is.

Véleményünk: ezt a könyvet egy nagyon kedves molytól, Fonalas Lánytól kaptuk, mégpedig azért, mert nekik kettő volt belőle. Azóta pedig többször el is olvastuk, ebben a hónapban pedig újra előkerült. Szabolcs fiam imádja a sárkányokat, így nála nagyon nagy kedvenc a könyv. Levente is nagyon szereti mert nem csak sárkányok vannak benne, hanem gonosz kalózok, varázslók, amiknek az egész túl kell járnia a kis sárkánynak és süni barátnőjének Matildának.

Jakob Grimm – Wilhelm Grimm:
Grimm legszebb meséi

Fülszöveg:

A két német tudós hírneves népmesegyűjteményéből válogató kötet közel félszáz mesét tartalmaz.

Véleményünk: már korábban olvastam nekik ebből a könyvből, bár az nem ez a csodaszép illusztrált kiadás volt hanem, még amit mamámtól örököltem. A fiúk szerették a meséket benne, kedvencet most nem is tudok mondani, mert szinte az összesre azt mondták, hogy „Anya nekem ez az új kedvencem!” Ezek után úgy gondolom, hogy nagyon tetszett nekik az összes történet.

Read More

Tommy Wallach: Kösz, hogy…

Fülszöveg:

Parker Santé ajkát már öt éve egyetlen szó sem hagyta el. Miközben osztálytársai fényes jövőjüket tervezgetik, ő csak sodródik, szállodákban bámészkodva üti el az idejét, a vendégeket figyeli. Amikor azonban megismerkedik Zelda Tothtal, egy ezüsthajú lánnyal, aki állítása szerint jóval idősebb, mint amennyinek kinéz, a fiú ráébred arra, hogy talán mégis van a világban néhány dolog, amiért érdemes élni.

Könyvinformáció:

Kiadó: GABO Eredeti megjelenés: 2016 Magyar megjelenés: 2016 Oldalszám: 300 oldal ISBN: 9789634063278 Fordította: Gázsity Mila

Véleményem:

A Mini-Könyvklub harmadik fordulója miatt olvastam el, valószínűleg egyéb esetben nem is olvastam volna el. Viszont, így visszatekintve örülök, neki, hogy ez lett megszavazva, mert most ezzel a keserű történettel kevesebb lennék.

Vannak azok a könyvek, amiket leteszek és tudom, hogy mit írjak róla, ez nem az a fajta. Nem azért, mert rossz lenne, hanem mert annyi dolog van benne, amit érdemes lenne kiemelni, viszont, ha ezt mindet megteszem, akkor nagyon hosszú lenne az értékelés, illetve semmi olyan információ nem maradna, ami felkelti az olvasó figyelmét.

Kezdjük a történettel, hogy mi az, ami tetszett benne:

©    a nyitójelent, hogy egy hotelben ismertem meg a főszereplőket, egy eléggé furcsa helyzetben,

©    a tengerpart, mikor Zelda elmondja Parkernek az igazságot magával kapcsolatban,

©    az autópályán történtek, bár az kicsit sokkolt, hisz én nem lennék rá képes, de Parker életében előrelépés volt,

©    a Golden Gate híd, a legszomorúbb része az egész történetnek, nekem mégis megmagyarázhatatlan oknál fogva tetszik.

Ami a szereplőket illeti, szinte mindet meg tudtam szeretni, de talán a legkiemelkedőbb Zelda volt. Nekem ő egy igazi rejtély, akit nem nagyon tudok hova tenni. Szerettem volna hinni neki, hogy minden, ami mond igaz, de valahogy én is úgy viszonyulok hozzá, ahogy Parker. Minden egyes kaland során egyre feljebb kúszott az a bizonyos hit-mérő. Imádtam benne, hogy képes volt felnyitni Parker szemét és megmutatni neki, hogy miért érdemes élni. Ami kissé ironikus.

Parker is egy kissé furcsa, lehet ezért is keltette fel az érdeklődését Zeldának, de lehet, hogy inkább az, ami a hotelben történt. Szegény gyerek egy kissé magába van zárkózva és úgy gondolja, hogy mindenki egy rakás szerencsétlenségnek gondolja, csak mert nem beszél. Persze kommunikál, de ezt főleg a naplóival teszi meg, amiből eddig 104 darabot teliírt. Ezekbe a naplókban nem csak másokkal beszélget, hanem a történeteit is leírja, amiket nagyon szerettem. Főleg, hogy az összesben Zelda szerepelt és nem lett egyiknek sem happy end a vége. Mikor Zelda ráveszi Parkert, hogy menjenek el egy buliba - amit a suli egyik tanulója tart - mindenki nagy örömmel fogadja. Talán ez volt az első lépés ahhoz, hogy Parker elkezdjen egy kicsit élni, és ne mindig a saját önsajnálatában dagonyázzon. Amit úgy gondol, hogy teljesen jogos, ha már elvesztette az édesapját, de jött Zelda és mindent más színben kezd látni.

Olvasás közben nekem végig Jesse Andrews: Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni és Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó könyvek jutottak eszembe, mert bár egyiknek sem lett éppen vidám vége, mégis az egyik szereplő élete gyökerestől megváltozik. Szóval akiknek tetszett valamelyik könyv, szerintem ebben sem fog csalódni.

Értékelés: 5/4
Kedvenc karakter(ek): Zelda
Kedvenc jelenet(ek): kicsit följebb olvasható
Kedvenc idézetek:

„Inkább kezeljenek csudabogárként, mint jótékonyságra szoruló szerencsétlenként.”

„Mi volt a kedvenc időszakod… mármint a történelemben?– A ma – felelte Zelda. 
Nem, azt akartam kérdezni, hogy mikor volt a legjobb élni?
– Ma – hangzott a válasz. 
Ma? Egy átlagos novemberi vasárnap lenne a történelem legjobb pillanata?
– A legteljesebb mértékben. Véleményem szerint mindig épp most a legjobb élni.”

„– Sosem értettem azokat, akik feketén isszák a kávéjukat. Hát nem elég keserű így is az élet? 
Pontosan ezt szeretem benne. Hogy az élet nem valami cukormázas dolog. Akkor meg miért édesíteném meg a kávét?”

„Az ember sosem szűnik meg fiatalnak érezni magát. Lehet, hogy elkezdesz dolgozni, lesz férjed és saját házad, de ez az egész felnőttség csak színjáték. Mindannyian úgy teszünk, mintha felnőttünk volna.”

„A „tökéletes” szóval mindenki jó dolgokra szokott utalni: egy hibátlan dolgozatra, egy félévre, amelyben egyszer sem hiányzott, egy maximális pontszámmal teljesített 180° Snowboarding menetre. Szerintem viszont akkor használjuk a legprecízebben, ha olyasmit írunk le vele, ami pontosan az, aminek lennie kell – még ha ez a bizonyos dolog elég szar is. Tökéletes reggeli szájszag. Tökéletes másnaposság. Tökéletes szomorúság.”

Többi Klubtag értékelése:

mrsp	AniTiger	wmagda
Vegazus	Orsi	k_annamaria
Vhrai	Dexter79	RóKaLány
Julcsi	Mariann	Gabi

Read More

Graham Davey - Kate Cavanagh - Fergal Jones - Lydia Turner - Adrian Whittingthon: Szorongás helyett - Hogy jól érezd magad…

A recenziós példányt köszönöm szépen a Panem Kiadónak!

Fülszöveg:

A szorongás, mint probléma sajnos általános velejárója a mai modern életvitelnek. Megismerkedhetünk a kognitív viselkedésterápia gyakorlati módszerével, ami segít megszüntetni a parttalan gondolatmeneteket és rosszul berögzült szabályokat, melyek fenntartják bennünk a szorongást, a túlzott aggodalmat. Egyszerű, könnyen olvasható stílusban, gyakorlatias példákkal és képekkel ismerhetjük meg a módszert, mellyel képessé válunk megérteni és kezelni a szorongásunkat.

Könyvinformáció:

Kiadó: Panem Eredeti kiadás éve: 2012 Magyar kiadás éve: 2015 Oldalszám: 160 oldal ISBN: 9786155186240 Fordította: Kallai Nóra Sorozat: Tantusz könyvek ITT megvásárolható

Véleményem:

Jó kis könyv, ami úgy gondolom, hogy sok embernek képes segíteni abban, hogy legyőzze a szorongását vagy a félelmét, amiből a szorongása származik. Én is szorongós fajta vagyok, így biztos, hogy ki fogom próbálni, a tanácsokat, amik a könyvben megtalálhatóak, hátha kicsit segít túllépnem rajta.

Mi lesz, ha nem tudom megcsinálni?
Mi lesz, ha mindenki utál?
Mi lesz, ha elájulok?

Sajnos a mai világban nagyon sok ember él, aki szorong, és talán lehet, hogy nem is tud róla. Néha nem jár testi tünetekkel, vagy rossz érzéssel, mert van, aki már nagyon profin el tudja kerülni a stresszhelyzeteke. Azonban ez sem túl jó, hisz így nem képes túltenni magát az ilyen helyzeteke. Ez által lehet, hogy pont egy szuper élményről marad le. Ilyen például az az ember, aki nem mer repülőre szállni. Lehet, ha egyszer felülkerekedne ezen a félelmén, és kipróbálná, akkor megtetszenek neki. De!!! A könyv végig a szemem előtt tartotta, hogy ne egyszerre akarjam legyőzni a szorongásom és félelmem, mert lehet, hogy amit épp megoldani készülök egy újabb szorongós helyzetet szül. Ezért vázolt fel egy nagyon szuper lépcsőt, ami alapján haladhat az ember, ha egyszer elhatározásra jut, hogy véget szeretne vetni a rossz érzéseknek. Ezek az érzések pedig azok, amik hatalmába szokta keríteni az embert, ha olyan helyzettel kerül szembe, amit nem szeret. A lépcsők nagy vonalakban így festenek:

Ø    feltérképezni a félelmet, hogy miből származik,

Ø    meghatározni a célokat,

Ø    szembenézni a félelmekkel,

Ø    megtapasztalni, hogy valósak e a félelmek,

Ø    megpróbálni abbahagyni az állandó aggódást,

Ø    abbahagyni az előítéletek gyártását, helyette pozitívan gondolni a jövőbeli eseményekre,

Ø    a fejlődés útjára lépni, hogy szebb jövőnk legyen.

A könyvben az is nagyon tetszett, azon kívül, hogy nem „durr bele” akarja megoldani a problémát, hogy gyakorlatias példákat is hoz. Nekem ez sokszor megkönnyítette megérteni, hogy mire is céloz a könyv. Vannak benne részek, amik arra buzdítják az olvasót, hogy valóban tegyen azért, hogy képes legyen változni, legyen ez egy táblázat vagy egy „térkép”. Ha kíváncsiak lettetek rá, bele is nézhettek, hogy valóban nem tömény szöveg és nagyon baráti a nyelvezete is.

Ajánlom azoknak, akik VALÓBAN szeretnének kilépni a félelmük mögül és rájönni, hogy az életet élvezni kell, nem pedig szorongva végigcammogni rajta!

Értékelés: 5/4

Read More

Kvíz Kedd – Kit rejt a kép?

Eltelt két hét, jön az újabb kvíz. Most írók neveit és képeit kell összepárosítani. Kommentben ismét jöhetnek a tapasztalatok, pontszámok és persze akár az is, hogy milyen kvízt látnátok szívesen még a blogon! Sok sikert mindenkinek!

Read More

Fa imádat Book Tag

Itt a tavasz, végre! Én ennek nagyon örülök, és kiélvezem, amíg a szép arcát mutatja és nem az esős és borongós csúnya felét. Elkezdtem rendbe tenni a kertet, körbejártam, hogy milyen virágok ébredtek fel a téli álomból. A növényekről pedig eszembe jutott, hogy mintha valakinek a blogján láttam volna egy fás book taget, és hopp, be is ugrott. Ugyanis Wandamaci oldalán találtam. El is kezdtem kitölteni, bár senki nem hívott meg, majd el is felejtkeztem róla. Mígnem 2 blogger eszembe juttatta, méghozzá úgy, hogy meghívott rá. Köszönöm szépen Gorkienak az Olvasó Körút írója és Mollynak a Coffee and Manga bloggerinája.

„Ha én fa lennék, semmi okom nem lenne rá, hogy szeressem az embereket.” Maggie Stiefvater: The Raven Boys – A hollófiúk Avagy egy könyv utálatos szereplőkkel

Soman Chainani: Jók és Rosszak Iskolájából Sophie. Falra másztam a sok nyafogásától, hogy nem úgy kéne lennie a dolgoknak, ahogy az történik. Közben pedig észre sem veszi, hogy a barátnője folyamatosan azon van, hogy neki jó legyen.

„Annyi növény van itt, erre pont egy olyanba ütközünk, ami visszaüt.” J.K. Rowling: Harry Potter és a Titkok Kamrája Avagy egy igazán ütős könyv

George R. R. Martin: Trónok harca. Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire fantasztikus könyv, a benne lévő világgal és az összes ármánnyal és szereplővel.

„Tudtad, hogy minden elkapott levél egy boldog napot jelent?” Maggie Stiefvater: Shiver – Borzongás Avagy egy boldogságosan boldogságos könyv, minden dráma nélkül

Rob Reger – Jessica Gruner: Emily the Strange – Elveszett emlékek. Nagyon jókat derültem olvasás közben, bár dráma van benne, hiszen Emily nem emlékszik semmire, és megpróbálja visszaszerezni őket.

„A fák élnek, a műanyag nem.” Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos Avagy egy élő, lélegző sztori, ami nem hagy nyugodni

Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó. Még mindig van, hogy ezen a történeten gondolkozom, pedig már lassan egy éve, hogy olvastam.

„A fák között elvész a perspektíva. Meg az irány. Talán maga az élet is ilyen.” Charles Martin: Hegyek között Avagy egy könyv, amiben elvesztél

Zakály Viktória: Szívritmuszavar. Rengeteg emléket felszínre hozott, így könnyen el tudtam benne veszni és átérezni az összes érzést és tettet.

+1. „Úgy rémlett, mintha az összes fák suttogva beszélnének, híreket és mindenféle fondorlatokat közölnének egymással valami ismeretlen nyelven; az ágak meg ide-oda hajladoztak és markolásztak, pedig nem is fújt a szél.” J. R. R. Tolkien: A Gyűrű Szövetsége Avagy egy párbeszédekben gazdag könyv

Nem nagyon tudok ilyen könyvet mondani, mert az ilyenre nem szoktam figyelni, hogy mennyi párbeszéd van egy könyvben.

Kihívottam nincs, viszont akinek megtetszik és elviszi azt forrásmegjelöléssel tegye.

Read More

Asszociációs kihívás #2

Itt a március közepe és folytatódik a Missreaders blog írója FairyDust által kreált nagyon szuper kis kihívás, az asszociációs kihívás. Aki nem tudná, hogy mi ez, annak elárulom, hogy minden hónapban megad FairyDust 5 gif-et, ehhez pedig rendelni kell egy könyvet vagy szereplőt, vagy bármit, ami eszünkbe jut a gif-ektők. Akinek kedve van csatlakozzon nyugodtan, jó kis móka!

Sokági keresgéltem a olvasmányaim között, hogy ki az az alany, aki egy fűszálban is képes elesni. Majd rájöttem, hogy hát William R. Conrey a Winie Langton történetekből teljesen ilyen volt, mikor elkezdett tanulni Winie-vel.

Van egy pár olyan könyv, amire ilyen fejet vágtam az biztos. Sokszor próbálom újra elkezdeni vagy félretenni kis ideig, hátha a hangulatommal van a baj, azért nem tetszik egy egy könyv, de aztán rá kell jönnöm, hogy nem nekem való a könyv. Ilyen például Alice Hoffman: Gyönyörű titkok múzeuma, Rachel Hawkins: Hex hall sorozat, Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek. Bocsi mindenkitől, akik ezeket szeretik, nekem nagyon nem jöttek be, pedig adtam nekik esélyt.

Katie McGarry: Pushing the Limits – Feszülő húr, Sara Raasch: Hó, mint hamu. Talán ez a kettő könyv, ami hasonló reakíciót váltott ki belőlem. Ez a körülbelül, hááát, jóóó… Egynek elment, köszönöm!

Veronica Roth: A hűséges, Cecelia Ahern: A Vétkes és még folytathatnám a listát, mert elég sok könyv van, amit nem szeretnék a közelemben sem látni.

Ugyanazok a válaszaim, mint az előtte lévőre, mert ha mégis a közelembe kerül egy is közülük, tuti, hogy lehajítanám erről a szikláról.

Hát, így visszatekintve elég negatív lett ez a kör, de hát nem lehet minden könyv mindenkinek csupa csillám és érzelmi hullámvasút.

Read More

Mona Awad: Antilányregény

A recenziós példányt köszönöm az Athenaeum kiadónak!

Fülszöveg:

A könyv története titkos ajándékot rejt.

Adunk neked vele egy barátnőt. Kicsit zűrös a csaj, az igaz, de nagyon szerethető, mert tényleg mindig őszinte, mert elképesztő sztorikba keveredik folyton, és mert olyan viccesen tud ruhát próbálni, ahogy senki más. Ő Lizzie, a kövér lány. Aki különben nem is kövér, csak azt hiszi magáról. Ez a dilije. Hogy dagadt. Meg hogy biztos nem kellene egyik fiúnak sem. Ne tudd meg, milyen pasikra hajt, még egy rockzenésszel is összejött. Abból jó nagy gáz lett, majd elmeséli.

Lizzie olyan, mint te – boldog akar lenni. Talán kicsit megelőzött téged: ő már végigcsinálta. Légy vele türelmes, kérlek! Ő azért bukdácsol ennyit, hogy neked már ne kelljen. Elköveti helyetted a hibáidat. Nevessetek, sírjatok együtt!

Könyvinformáció:

Kiadó: Athenaeum Eredeti megjelenés éve: 2016 Magyar megjelenés éve: 2017 Oldalszám: 400 oldal ISBN: 9789632936437 Megjelenés időpontja: 2017. március 24. Előrendelhető: ITT

Véleményem:

Szóval, igen nehéz szülés ez az értékelés, mert egy olyan könyvet kaptam, amit nem tudok megmagyarázni, hogy miért, de I.M.Á.D.T.A.M! Végig tudtam a történettel azonosulni, ez talán azért van, mert én sem a pillesúlyú emberek közé tartozom. Így minden egyes ruhapróbát, étkezést, és küszködést a súllyal át tudtam érezni, amin Lizzie is átment.

Nem szeretnék sokat írni a könyvről, hiszen a fülszöveg nagyon szépen leírja, hogy mit is kapunk benne. Inkább a saját érzelmeimről számolok be, amit olvasás közben éreztem. Olyan volt, mintha rólam és hozzám írták volna a könyvet. Vagy mégsem! Hanem mindenkihez, aki egy kicsit önbizalom-hiányos, az mindegy, hogy ez miből ered, lehet azért mert kövér, sovány, csúnya, vagy akár szép. Itt az elfogadáson van a hangsúly, hogy képesek legyünk mindenből a legjobbat kihozni, mert ha a barátaink, szerelmünk, családunk képes elfogadni olyannak, amilyenek vagyunk, akkor mi is legyünk erre képesek! Ha pedig mégsem jön össze, akkor próbáljunk meg ellene tenni, úgy, ahogy Lizzie is. Viszont mégsem úgy, ahogy Lizzie. Ezt azért mondom, mert mikor ő sikeresen lefogyott és egy gyönyörű nő vált belőle, mégsem érezte jól magát a saját bőrében. Beárnyékolta az, hogy ő valaha duci volt, és ezen nem képes túllépni. Ha változunk, azt azért tegyük, mert nekünk jobb és ne azért, mert az az elvárás!

Ajánlom mindenkinek, főleg azoknak, akik valóban nem tudják elfogadni önmagukat, mert Nektek úgy gondolom, hogy ismerősek lesznek a történetek és így szembesültök vele, hogy nem vagytok egyedül és merjetek változni, de azt csakis önmagatok miatt! Azoknak is ajánlom, akik nem képesek elfogadni a másikat, mert legalább egy kis bepillantást kaptuk abból, hogy mit is értünk a mindennapokban, hogy minden egyes napunk szinte harc azokkal az emberekkel, akik tökéletesnek gondolják magukat, és persze önmagunkkal is harcolunk, hogy ki tudjunk lépni a saját árnyékunkból.

Értékelésem: 5/5
Kedvenc karakter(ek): -
Kedvenc jelenet(ek): mind a 13 felvonást szerettem, nem tudok kedvencet választani
Kedvenc idézetek:

„– Már letettem arról, hogy egy konkrét súlyhoz tartsam magam, tudod? Úgy érzem, így egészségesebb vagyok. Lelkileg, mármint.”

„Ránéznek Bethre, Elizabethre, vagy akárhogy is hívja most magát, látják a hosszú fekete haját, halvány bőrét, és hogy az, ami megmaradt belőle, milyen szépen belefér egy apró, szexis kis ruhába. És ezt mondják. Tom viszont inkább azt látja, milyen görnyedten tartja magát a felesége, mintha a soványsága valami szörnyű csapás lenne, mintha a kövérség ott lebegne körülötte, és soha nem múlna el.”

„Ki kell élvezni a pillanat hevét. Így él az ember, nem igaz? Gondtalanul.”

„− Egy egész alakos kép nem nagy durranás – mondja China.− Hát, igen. Csak az van, hogy még nem meséltem neki magamról. Érted? − Ne mozogj! − Vagyis a súlyomról – teszem hozzá, és a súly szó úgy zuhan ki a számon, mint egy szikladarab.”

„Már egy csomószor játszottuk az Emberi faj-játékot, amely során gondolatban egyszerűen kinyírjuk az emberiséget, majd egyenként visszahozzuk azokat, akiket bírunk, de csak akkor, ha egyetértünk.”

„Később majd rohadt gyönyörű leszek. Utolérem az orromat, és ki fogok fejleszteni valamiféle evészavart. Egész életemben éhes és mérges leszek, de mindeközben baromi jól fogom magam érezni.”

Read More