2017. március 17., péntek

Mona Awad: Antilányregény


A recenziós példányt köszönöm az Athenaeum kiadónak!

Fülszöveg:
A könyv története titkos ajándékot rejt.
Adunk neked vele egy barátnőt. Kicsit zűrös a csaj, az igaz, de nagyon szerethető, mert tényleg mindig őszinte, mert elképesztő sztorikba keveredik folyton, és mert olyan viccesen tud ruhát próbálni, ahogy senki más. Ő Lizzie, a kövér lány. Aki különben nem is kövér, csak azt hiszi magáról. Ez a dilije. Hogy dagadt. Meg hogy biztos nem kellene egyik fiúnak sem. Ne tudd meg, milyen pasikra hajt, még egy rockzenésszel is összejött. Abból jó nagy gáz lett, majd elmeséli.
Lizzie olyan, mint te – boldog akar lenni. Talán kicsit megelőzött téged: ő már végigcsinálta. Légy vele türelmes, kérlek! Ő azért bukdácsol ennyit, hogy neked már ne kelljen. Elköveti helyetted a hibáidat. Nevessetek, sírjatok együtt!


Könyvinformáció:
Kiadó: Athenaeum
Eredeti megjelenés éve: 2016
Magyar megjelenés éve: 2017
Oldalszám: 400 oldal
ISBN: 9789632936437
Megjelenés időpontja: 2017. március 24.
Előrendelhető:
ITT

Véleményem:
Szóval, igen nehéz szülés ez az értékelés, mert egy olyan könyvet kaptam, amit nem tudok megmagyarázni, hogy miért, de I.M.Á.D.T.A.M! Végig tudtam a történettel azonosulni, ez talán azért van, mert én sem a pillesúlyú emberek közé tartozom. Így minden egyes ruhapróbát, étkezést, és küszködést a súllyal át tudtam érezni, amin Lizzie is átment.
Nem szeretnék sokat írni a könyvről, hiszen a fülszöveg nagyon szépen leírja, hogy mit is kapunk benne. Inkább a saját érzelmeimről számolok be, amit olvasás közben éreztem. Olyan volt, mintha rólam és hozzám írták volna a könyvet. Vagy mégsem! Hanem mindenkihez, aki egy kicsit önbizalom-hiányos, az mindegy, hogy ez miből ered, lehet azért mert kövér, sovány, csúnya, vagy akár szép. Itt az elfogadáson van a hangsúly, hogy képesek legyünk mindenből a legjobbat kihozni, mert ha a barátaink, szerelmünk, családunk képes elfogadni olyannak, amilyenek vagyunk, akkor mi is legyünk erre képesek! Ha pedig mégsem jön össze, akkor próbáljunk meg ellene tenni, úgy, ahogy Lizzie is. Viszont mégsem úgy, ahogy Lizzie. Ezt azért mondom, mert mikor ő sikeresen lefogyott és egy gyönyörű nő vált belőle, mégsem érezte jól magát a saját bőrében. Beárnyékolta az, hogy ő valaha duci volt, és ezen nem képes túllépni. Ha változunk, azt azért tegyük, mert nekünk jobb és ne azért, mert az az elvárás!
Ajánlom mindenkinek, főleg azoknak, akik valóban nem tudják elfogadni önmagukat, mert Nektek úgy gondolom, hogy ismerősek lesznek a történetek és így szembesültök vele, hogy nem vagytok egyedül és merjetek változni, de azt csakis önmagatok miatt! Azoknak is ajánlom, akik nem képesek elfogadni a másikat, mert legalább egy kis bepillantást kaptuk abból, hogy mit is értünk a mindennapokban, hogy minden egyes napunk szinte harc azokkal az emberekkel, akik tökéletesnek gondolják magukat, és persze önmagunkkal is harcolunk, hogy ki tudjunk lépni a saját árnyékunkból.

Értékelésem: 5/5
Kedvenc karakter(ek): -
Kedvenc jelenet(ek): mind a 13 felvonást szerettem, nem tudok kedvencet választani
Kedvenc idézetek:
„– Már letettem arról, hogy egy konkrét súlyhoz tartsam magam, tudod? Úgy érzem, így egészségesebb vagyok. Lelkileg, mármint.”
„Ránéznek Bethre, Elizabethre, vagy akárhogy is hívja most magát, látják a hosszú fekete haját, halvány bőrét, és hogy az, ami megmaradt belőle, milyen szépen belefér egy apró, szexis kis ruhába. És ezt mondják. Tom viszont inkább azt látja, milyen görnyedten tartja magát a felesége, mintha a soványsága valami szörnyű csapás lenne, mintha a kövérség ott lebegne körülötte, és soha nem múlna el.”
„Ki kell élvezni a pillanat hevét. Így él az ember, nem igaz? Gondtalanul.”
„− Egy egész alakos kép nem nagy durranás – mondja China.− Hát, igen. Csak az van, hogy még nem meséltem neki magamról. Érted? − Ne mozogj! − Vagyis a súlyomról – teszem hozzá, és a súly szó úgy zuhan ki a számon, mint egy szikladarab.”
„Már egy csomószor játszottuk az Emberi faj-játékot, amely során gondolatban egyszerűen kinyírjuk az emberiséget, majd egyenként visszahozzuk azokat, akiket bírunk, de csak akkor, ha egyetértünk.”

„Később majd rohadt gyönyörű leszek. Utolérem az orromat, és ki fogok fejleszteni valamiféle evészavart. Egész életemben éhes és mérges leszek, de mindeközben baromi jól fogom magam érezni.”

5 megjegyzés:

  1. Egy napon írtunk a könyvről, haha! És úgy látom, neked is bejött legalább annyira, mint nekem, és hasonló dolgokat váltott ki belőled. :D Bea

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Láttam és olvastam is a véleményed, miután feltettem az enyém. Gondolkoztam is rajta, hogy csak holnap tegyem fel, mert nem akartam rátok cikkezni, de kikívánkozott belőlem. Annak viszont nagyon örülök, hogy hasonló gondolatok fogalmazódtak mind a kettőnkben :)

      Törlés
    2. Nincs azzal semmi gond, ha egy nap több értékelést is olvashatunk ugyanarról a könyvről. :D Ha pedig másnak is tetszett annyira, mint nekem, az még nagyobb öröm. :)

      Törlés
    3. Igazad van, tényleg jó volt olvasni a Te értékelésed is, és végig bólogattam rajta, hogy én is úgy gondolom ^^

      Törlés
  2. Érdekelt a könyv és az értékelésed után el is fogom olvasni.

    VálaszTörlés