Kylie Scott: Lick – Taktus (Stage Dive 1.)

Fülszöveg:

Az ébredést Las Vegasban nem éppen így képzelte

Evelyn Thomas úgy tervezte, hogy hatalmas bulival ünnepeli a 21. születésnapját Las Vegasban. Őrült nagy bulival. De a legvadabb álmaiban sem jutott volna eszébe, hogy másnap reggel a fürdőszoba padlóján ébred, élete legdurvább másnaposságával, mellette egy kimondhatatlanul vonzó, félmeztelen, tetovált férfi, és az ujján gyűrű, amelyben akkora gyémánt van, hogy King Kong is elismerően csettintene. Bár emlékezne rá, hogyan jutott el ide!

Könyvinformáció:

Kiadó: Könyvmolyképző Eredeti megjelenés éve: 2013 Magyar megjelenés éve: 2015 Oldalszám: 384 oldal ISBN: 9789632454603 Fordította: Császár László Sorozat: Stage Dive Függővég: nem

Véleményem:

Ezzel az olvasmánnyal pedig le is zárult a Mini-Könyvklub romantikus, chick lit 4 hónapja. Én nagyon élveztem, mert kicsit kimozdultam a komfortzónámból, bár ezt a könyvet amúgy is el akartam olvasni, ez csak egy kis lökést adott benne, hogy na akkor most!

Hát ez egy botrányosan szexi könyv! Teljesen elrabolta a szívem az egész banda, annak ellenére, hogy most a gitárost, Davidet ismertük meg közelebbről. Ebből kell nekem egy saját példány, mert ez most csak utazókönyvként volt nálam és úgy érzem, hogy ez többször újraolvasós lesz. Szóval igen, ezt a könyvet is imádom! Kicsit fangörcsöm van, de azért megpróbálok egy normális értékelést írni.

A történetben megismertem Evet, az átlagos – elmondása szerint kicsit duci –lányt, akinek a nagy tervei közé nemigen tartozott az, hogy 21 évesen egy rock sztárhoz menjen feleségül. Mégis ez történt egy átbulizott las vegasi éjszaka után. Szóval elég vicces indul a könyv, mert mire ezt felfogja a nehéz ébredés után a fürdőszobában, sikeresen lehányja újdonsült férjét. Hát nem romantikus? Persze ezek után ment a huzavona, hogy Ev el akar válni, de a dögös gitáros ezt nem veszi jó néven és faképnél hagyja. Nos, ekkor még elég képtelennek gondoltam a dolgot, hogy ebből bármi jó is kisülhet, de a későbbiekben minden a helyére kerül. Davidből is kaptunk egy nagy adagot, amit nem bánok, mert hát valljuk be, elég jó pasit alkotott meg a drága írónő. Ahogy persze haladtam előre és túllendült a történet azon, hogy Ev ki van akadva magára, egész élvezhető lett. Sőt! Nagyon élvezhető. Imádtam a Montereyben történteket és akkor tényleg elhittem, hogy ennek a tündérmesébe illő szerelemnek jó vége lehet. Majd jött egy fellépés és minden a feje tetejére állt. Utána pedig felpörögtek az események, megismertem David igazi arcát, szándékát, és persze azt, hogy neki Ev nem csak egy játékszer, ahogy a többi bandababa.

Ami igazán tetszett az egészben, hogy Ev végig a talajon maradt és nem szállt el attól, hogy ő most egy nagyon híres és gazdag embernek a felesége lett. Sőt, úgy reagált, mint egy kicsit sem híres és kicsit sem gazdag ember: fenntartásokkal kezelte. Ezt imádtam benne, hogy ő Davidben nem csak a hírnevet és sikert látta, hanem sikerült e mögé néznie és megismerni az igazi énjét.

David a szememben nagyot nőtt a regény elejéhez képest. Az elején nagyon magába volt zárkózva, nem nagyon akarta elmondani Evnek, hogy mi történt Las Vegasban, meg úgy semmit sem, ami engem nagyon zavart. Nem is értettem miért zárkózik be ennyire. Később pedig rájöttem, hogy azért mert bizony mérges volt. Hát hogy a fenébe ne, mikor elvett egy nőt, aki nem is emlékszik semmire belőle? Én is biztos, hogy pipa lennék, de inkább segíteném, hogy emlékezzen a történtekre, minthogy állandóan leordítom. Aztán megtört a jég, mikor elmentek Montereybe, mert ott szinte minden kiderült. Kár, hogy csak szinte. Ott akkor azt hittem, hogy megismertem Davidet, de tévedtem. Igazán akkor tárta fel érzéseit és múltját, mikor Ev után ment Portlandbe.

Összességében egy élvezhető történetet kaptam, amin sokat nevettem, bosszankodtam és pirultam. Azoknak ajánlom, akik bírják az erotikát, fülledt jeleneteket, botrányokat és drámát.

Értékelés: 5/5
Kedvenc karakter(ek): Mal
Kedvenc jelenet(ek): amik Portlandben történtek
Kedvenc idézetek:

„– Na és ezt a számot szereted? — kérdezte.
Miranda Lambert jelent meg a képernyőn, hót laza, az 1950-es évek divatja szerinti ruhában, én pedig elvigyorodtam.
– Miranda az egyik legjobb.
– Egyszer találkoztam vele!
Felegyenesedtem ültömben.
– Tényleg?
Mal mérgesen fújt.
– Majdnem összepisiled magad, amiért találkoztam Mirandával, de fogalmad sem volt arról, hogy én ki vagyok? Őszintén szólva, anyukám, nem teszel túl jót az egomnak!
– Láttam ám a rengeteg arany- meg platinalemezt végig, a folyosó falán, haver! Nincsen a te egód az én rajongásomra rászorulva!”

„Hátradőlt, és a két kezét a nyaka mögött összefonta.
– Na, rajta, villants egy mosolyt Mal bácsira! Igazából nem akarsz te szomorkodni!
Rámosolyogtam.
– Olyan erőltetett volt, hogy én szégyellem magam miatta! Ezzel soha senkit nem fogsz megetetni. Próbálkozz még egyszer!
Megpróbáltam jobban odatenni magam, és olyan szélesen mosolyogtam, hogy az arcom is belesajdult.
– Azt a rohadt életbe! Most meg olyan vagy, mint akinek csikar a hasa!”

„– Szegény kis David! Megunta, hogy rock and roll isten legyen?
– Hol van?
– Rohadtul átérzem a csalódottságodat, haver! Arra vágytál, hogy végre találj egy csajt, aki nem akarja folyamatosan a seggedet nyalni, és most. hogy rátaláltál, éppen azért vagy dühös rá, mert nem nyalja a seggedet! Jó bonyolult az élet, mi?”

„– Akkor mi a terv? Úgy voltál vele, hogy megcsókolsz, aztán majd kialakul?
– Terv?
– Ismerlek már annyira, hogy tudjam, neked mindig mindenre megvan a terved! Elmondtad, mennyire kényszeres vagy.
(…)
Nem szóltam egyetlen szót sem.
– Úgyhogy ki vele! – folytatta halkan, szinte vidáman. – Most mi a nagy terved, Ev? Hogy akarsz meggyőzni engem?
– Ó, nos, ööö… Először is, azt hiszem, el akartam csavarni a fejed. És utána még nem tudom. Talán…
– Mivel akartad elcsavarni a fejem? Azzal, hogy egyfolytában sápítozol, amiért egy csomó mindent megveszek neked?
– Nem. Azt csak amolyan extra szolgáltatásként kaptad. Nem kell megköszönnöd.
Megnyalta az ajkát, a szája mosolyra húzódott.
– Értem. Akkor rajta, mutasd meg nekem, mit tudsz!
– Hogy mit tudok?
– Hogyan akarod elcsavarni a fejemet? Rajta, mert szalad az idő! – Haboztam, ő pedig türelmetlenül csettintett a nyelvével. – Csak egy törülköző van rajtam, semmi más, bébi! Nem olyan nehéz ez!”

Többi Klubtag szabadon választott könyvértékelései ITT megtalálható.