Volt
szerencsém elolvasni A Lorenát az írónő jóvoltából, amiről nemrég bejegyzés is
készült. Most pedig következzen az interjú, hogy kicsit Violát is jobban
megismerjétek, ne csak az írását.
Mesélj
kicsit magadról. Tudom, hogy anyuka vagy, gondolom, ez a legtöbb idődet
kitölti. Mit csináltál mielőtt anya lettél, mit csinálsz szabadidődben,
mennyi időd van az írásra?
|
Forrás: Instagram |
Nagy
könyvmoly vagy, és úgy vettem észre, hogy minden műfajban szoktál olvasni.
Melyik az a műfaj, amit mégis a legközelebb érzel magadhoz és miért?
|
Nagyon
nehéz kérdés, mert amellett, hogy szívesen bújok ifjúsági regényeket,
romantikusokat, fantasykat, disztópiákat, mégis mindig visszahúz a szívem a
klasszikusok felé. Kedvelem az orosz irodalmat, kedvencem például
Dosztojevszkij, Gorkij, Tolsztoj és mindig odafigyelek arra, hogy legyen az
éves olvasmánylistámban legalább néhány könyv magyar költőktől, szívesen szánok
időt például Adyra, Pilinszkyre, de Kosztolányi műveit is előszeretettel
olvasom újra.
Két
kislányod van (Lili 3 éves, Fanni 1 éves), őket is próbálod már ilyen kis
korban a könyvek szeretetére nevelni? Ha igen, hogyan?
|
Hihetetlenül
vártam már, hogy abba a korba lépjen Lili, amikor aktívan molyolhatunk. Már a
kezdetektől olvasok nekik, mindketten lapozgatnak koruknak megfelelő könyveket.
Fanni még nem figyel oda a mesékre, viszont leporellókkal, mondókás könyvekkel
sokáig fenn lehet tartani a figyelmét. Lili már maga igényli a mesét minden
nap, nem csak elalváshoz, hanem napközben is. Szeptember óta óvodás, azóta
könyvtárba is járunk, ő választja ki a könyveket, én pedig elmondom, hogy
korának megfelelőt választott-e. :) Saját könyvespolcuk is van, külön-külön,
amit az édesapám készített nekik, ahogy az enyémeket is rendszeresen ő rakja
össze.
Mi inspirált
arra, hogy elkezdj írni?
|
Nem is
tudok visszaemlékezni, de amióta írni tudok, azóta találok ki történeteket. A
legelső ilyeneket első osztály végén írtam, amikor megmaradt a füzeteimből
néhány üres oldal. Tizennégy évesen versekkel próbálkoztam, de néhány év után
rájöttem, nem az én pályám, most meg már egyenesen tudom, hogy borzalmas, ha
valamit rímekkel szeretnék papírra vetni. :) Főiskolás koromban írtam kisebb
prózákat az iskola lapjába, az ottani pozitív visszajelzések sarkalltak arra,
hogy ezen az úton haladjak tovább.
Mondj
pár érdekességet a Lorena könyvedről. Mikor írtad, kik bíztattak a
megírására, tapasztalatok írás közben?
|
Tizenhét
vagy tizennyolc éves voltam, amikor elérkezett az ideje annak, hogy lemondjak a
versírásról. Ekkor fogtam bele Lorenába, szerettem volna valami könnyedet írni
a középiskolás korosztálynak. Ha most írnám első regényemet, valószínűleg
Lorena nem születne meg. Érzem a hibáit, annak ellenére, hogy valamennyit
javítottam rajta most, felnőtt fejjel, de mégis az első, így nem szerettem
volna, ha feledésbe merül. Nem tervezek hosszabban időzni az ifjúsági regények
világában, úgyhogy ebben a műfajban valószínűleg Lorena marad az egyetlen.
Édesanyám
biztatott, kifejezetten szereti a könnyed történeteket, így talán kicsit neki
is szerettem volna kedveskedni a történet befejezésével.
Ha
érzed a hibáit a Lorenának, miért nem írtad át, hogy jobbnak érezd? Vagy szeretted
volna megtartani nagyjából az eredeti, amit 17-18 évesen írtál, hogy később
tanulj a hibáiból?
|
Ahogy
írtad, szerettem volna nagyjából az eredetit megtartani, bár így is át lett
írva. Így van viszonyítási alapom, hogy honnan fejlődök, ha fejlődök. :)
Illetve voltak még más okok is, amiket itt nem írnék le, de a lényeg, hogy nem
volt sajnos lehetőségem hosszabb időt tölteni az átírásával.
A
Lorena az első saját regényed, előtte pedig jelent már meg antológiád a 100 magyar baka és a Fegyvert s vitézt éneklek kötetekben. Melyik megírását érezted
könnyebbnek?
|
Egyértelműen
Lorena volt a könnyebb, bár jóval időigényesebb. Könnyed regényt írni
egyszerűbb, mint összerakni egy novellát, amit az ember komolyabbra tervez.
Éppen ez az oka annak is, hogy a novelláimra sokkal büszkébb vagyok.
A
Lorena egy üde olvasmány, ami a tinédzserekről szól. Kicsit a saját élményeid
érzéseid is beleírtad, vagy teljes mértékben fikció?
|
Bőven
tartalmaz saját élményeket. Amikor megírtam, akkor még csak a személyiségemet
vittem bele a történetbe, később, a kiegészítésnél, javításnál már megtörtént
dolgokat is a cselekménybe. A hullócsillagos jelenet például a férjem és köztem
megtörtént, még a kapcsolatunk elején. Egyébként ahogy Lorena, úgy én is
kilógtam mindig a sorból, Rockmaratonra jártam, hozzáteszem, egyedül az
osztályból, mégis jól kijöttem a „másik csapattal” is.
Dolgozol
most újabb történeten? Ha igen, elárulsz róla pár információt? Ha ne,
tervezed, hogy a közeljövőben szeretnél valami újabb könyvet megjelentetni?
|
Egy
disztópián dolgozom éppen, amelyet trilógiának tervezek. Az első résznek már a
végén járok. Elöljáróban egy titkot meg is osztok: a férjem rendszergazda, az ő
munkája ihlette a történetet, az informatikai részeknek megírásában pedig
nagyon sokat segített, rengeteg útmutatást nyújtott a számítógépek külső és
belső tulajdonságait illetően. Már most összeszedettebbnek, logikusabbnak
látom, mint Lorenát, bár rengeteg időt és energiát fordítottam már rá. Sok
mindennek utána kell néznem, és mivel sokszor hetekig nincs rá időm, gyakran
vissza kell olvasnom. Így, hogy a végén járok, már könnyebb ott folytatni, ahol
abbahagytam, azonban amíg még nem alakultak ki a karaktereim személyiségei,
nehéz volt visszazökkenni a napi teendők után.
Köszönöm
szépen! :)
Én
köszönöm szépen ezeket a kielégítő válaszokat!Izgatottan várom az újabb
regényed érkezését.
Violát
tudjatok követni Facebookon,
hivatalos írói blogon és Molyon. A másik világ blogon értékeléseket,
könyvajánlókat és egyéb könyves bejegyzéseket olvashattok tőle. A Lorenát pedig
ITT tudjátok megrendelni.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése