Köszönöm szépen a recenziós példányt Krencz
Nórának!
Te mit
tennél, ha minden, ami az életedet jelentette, minden, amit a magadénak tudtál,
egyik pillanatról a másikra megsemmisülne, s ebben a szorult helyzetben
belebotlanál valaki felfoghatatlanul különlegesbe, aki új értelmet adhat az
életednek? Újra felépítenéd a régit, vagy követnéd őt az ismeretlenbe? Belevágnál
olyasmibe, amit nem értesz?
Fabyent
nem rettenti el a természetfeletti…
Könyvinformáció:
|
Véleményem:
Mikor
Nóri felkeresett, hogy lenne e kedvem elolvasni a könyvét nagyon megörültem,
hiszen ez volt az első ilyen felkérésem. Megmutatta a borítóját a könyvnek és
engem rögtön megfogott. Nem kutakodtam utána, nem olvastam véleményeket, mert
nem akartam magam előtt lelőni az egészet. Azonban kénytelen kelletlen csak
belefutottam véleményekbe, de ezeket kizárva próbáltam olvasni.
A
történet egy börtönjelenettel kezdődik, amiben megismertem a kicsit setesuta
főhőst, akinek a szemén keresztül megismertem a világot. Ketten indulnak neki a
szabadulásnak, ami egy rakás banditán keresztül vezetett. A gyilkológép, akinek
hála kijutottak, a fogva tartók csak Mr. Sh - nek hívták, így én abban a
tudatban olvastam, hogy megint kapok egy sablonos történetet arról, hogy hogyan
menti meg az erős, és jóképű rossz fiú az esetlen, mégis bátor nőszemélyt. Nos,
mikor kiderült, hogy ez a bizonyos Mr. Sh igazából Shina a nagyon vagány és
belevaló természetfeletti képességekkel rendelkező lány, akkor koppantam. Megmondom
őszintén, hogy örültem is ennek a változatosságnak, hogy most a nő menti meg a
bajba jutott férfit, Fabyent. Megmenekültek a börtönből, és megismerhettük
Shina testvéreit is: Flannát és Corrinát, és a „testőrüket” Gert. Majd jött a
menekülés, amit sokáig nem értettem, és végül egy szigeten kötöttek ki, ahol
mindenre fény derült.
A
történet, amilyen jól indult annál gyorsabban kezdett el hanyatlani. Sokszor
sajnos nem tudtam hova tenni, hogy melyik korban is játszódik, mert annak
ellenére, hogy szekerekkel közlekedtek elég mai kifejezéseket használtak. Ez sokszor
zavaró volt számomra. A másik, ami nem tetszett, hogy mindenki mindenkibe
szerelmes volt és ágyba is bújt a másikkal. Én, ha szerelmes vagyok valakibe,
akkor nem fogok csak azért összejönni a testvérével, hogy a szerelmem közelében
legyek. Ez kicsit meredek volt. Ja, és néha nem tudtam hova tenni a szemszögek
váltását sem. Értettem én, hogy miért volt rá szükség, mert mikor nem volt a
közelben Fabyen, azoktól a történésekről is be kellett számolni, de sajnos ez
néha zavaró volt. Viszont voltak benne olyan dolgok, amik miatt végigolvastam
és kíváncsi voltam, hogy mi is lesz a vége. Ennek az oka a testvérek voltak és
a képességeik.
Shina,
Corinna és Flanna ugyanis olyan képességekkel rendelkeznek, amik jól ki vannak
gondolva. Mind a hárman örök életűek, de a test, amiben vannak képesek meghalni.
Ilyenkor a lelkük tovább él, és 9 hónap múlva újjászületnek abba a testbe, amiben
meghaltak. Persze közben azokat a testeket óvni kell, hogy legyen mibe „visszaköltözniük”.
Lelkük újjászületése után újra meg kell tanulniuk beszélni és az erejüket
használni. Erre sor is kerül a történetben, és érdekes volt erről a korszakról
olvasni. A három lánynak azonban nem csak az újjászületése képessége volt,
hanem mindegyiknek volt „személyre szabott” természetfeletti ereje. Nem is
tudom melyik volt a kedvencem a három körül, mert mindenkiében van potenciál. Shina kapta a legnagyobb erőt: képes tárgyakat mozgatni, a természetet
befolyásolni az akaratával. Persze emellett volt még neki egyéb is, de ezek fogtak
meg a legjobban. Corinna képes volt a múltba nézni anélkül, hogy megérintette
volna az embert. Elég volt beleszagolnia a levegőbe és tudta, hogy azon a
helyen ki járt és mi történt. Flannának is elég nagy ereje volt, hiszen ő kapta
a tűz erejét. Képes volt tüzet csiholni a testéből.
A
karakterek közül még a fő gonosz, Ragona is nagyon megtetszett. Miatta kell a
lányoknak állandóan menekülni és ő egy olyan galád karakter lett, akit valóban
lehet utálni. Ő sajnos nem kapott vele született képességeket, ahogy a testvérek,
emiatt kitanulta a boszorkányságot. Nagyon vagány dolog tőle, hogy képes
sárkánnyá alakulni, így képes félelembe tartani az alattvalóit anélkül, hogy az
emberek tudnák, hogy ő az. Igazi vérbeli gonosz!
Fabyen
karaktere mellett sem mehetek el szó nélkül! Ő kicsit esetlen, de próbál
segíteni a lányoknak. A szerelmi élete kesze - kusza, ami arról győzött meg,
hogy nem éppen ő a kedvencem. Nagyon sokáig úgy gondoltam, hogy ő egy nagyon
felesleges karakter, mindenkinek a terhére van, meg amúgy sincs semmilyen olyan
tulajdonsága, ami említésre méltó lett volna. DE! Azon a bizonyos szigeten
kiderült ám róla is egy nagy titok, ami után mindent megértettem, főleg az
alcímet.
Összességében
annyira nem volt rossz, olyan egyszer olvasós. Úgy érzem így elég lezárt volt a
történtet, mégis egy kicsit nyitottan hagyta, ezért érdekel a folytatása, hogy
mit hoz még ki a továbbiakban a világból, amit teremtett.
Értékelés:
5/3
Kedvenc karakter(ek): Ragona
Kedvenc jelenet(ek): mikor kiderül, hogy Ragona miért lett gonosz
Kedvenc idézetek:
Kedvenc karakter(ek): Ragona
Kedvenc jelenet(ek): mikor kiderül, hogy Ragona miért lett gonosz
Kedvenc idézetek:
„Gonosz és emellett ostoba lény az ember, Shina. Vannak dolgok, amikről jobb, ha nem tud, mert képtelen bölcsen kezelni.”
„Nem vagyok feminista, de úgy vélem, jó ötlet volt a természettől, hogy ebben a nőknek kedvezett.”
„– Na, ide figyelj, te töketlen! Lehet, hogy nő vagyok, de még mindig az egyetlen kettőnk közül, aki erős.
– Ami a töketlent illeti… talán van bennünk valami közös.”
„– Ki vagy te, hogy utasítgatsz?
Közelebb lépett hozzám, és a szemembe nézett. Az arca még mindig rejtve volt előlem, de a két zöld szempár szikrákat szórt az indulattól.
– Az vagyok, aki kettőnk közül nagyobb eséllyel ki tud juttatni innen.
Gúnyosan villantak a szemei.”
Képek a Pinterest táblámról származnak.
Örülök, hogy neked nem okozott olyan negatív élményt, mint nekem :) Az alap ötlet nekem is tetszett. Igazad van, a sárkányos dolog is jól fel volt építve. Viszont nekem még mindig nem világos, hogy miért Megszámlálhatatlan. Talán az életeik száma?
VálaszTörlésSzerintem az életek száma miatt! Amúgy aludtam rá egyet kettőt és hagytam ülepedni, így visszagondolva annyira nem volt rossz. Viszont a címről megkérdezem Nórit és majd megtudjuk, hogy miért is lett az ;)
Törlés