2017-06-12

Élménybeszámoló: 88. Ünnepi könyvhét és 16. Gyermekkönyvnapok


2017. június 10-e ünnepnap volt a számomra, ugyanis ekkor utaztam fel a budapesti 88. Könyvhétre. Egyedül mentem, amitől először nagyon féltem, mivel a tájékozódásom egyenlő a nullával. Nagyon mozgalmas nap volt, bár nem gondoltam volna, hogy sikerül ennyire beszerveznem. Sok mollyal találkoztam, aminek nagyon örültem, rengeteg könyvet vettem, és persze dedikáltattam is, amiket tudtam.

Könyvhétről:
A szombati napot sok minden megelőzte, ilyenek voltak az előkészületek. Azon a héten könyveket válogattam, írókkal beszéltem, programokat szereztem. Így, hogy egyedül mentem ezeket könnyen meg tudtam tenni, mert nem kellett senkihez alkalmazkodnom. Viszont jó lett volna, ha valaki elkísér, mert így be tudtam volna mutatni egymásnak a barátaimat. Mindegy, talán jövőre. Szóval a Könyvhét hetében Julia Lewis Thomson szervezett egy kávézást, Vegazus egy Mini-Könyvklub találkozót és volt egy Ünnepi Könyvheti ajándékozás is Biry szervezésével. Igen, megcsináltam magamnak a programot, szóval olyan lehettem, mint a mérgezett egér, aki egyik találkozóról a másikra szaladgál. Most viszont kezdem is a szombatot, hogy mi is valósult meg a sok programból.
Reggel valamikor 7 és negyed 8 között keltünk a családdal, mert ők vittek ki a vonatállomásra. A vonatom 8:52-kor indult, de mivel család vagyunk, így sokkal korábban kell kelni, mintha csak egyedül élne az ember. Sajnos nem várták meg, hogy felszálljak a vonatra, így is nehéz volt a búcsú. Iszonyatos hányingerem volt, amit az izgulásnak tudtam be, mert egyedül utazok. Mikor megérkeztem a Keletibe ott már vártak rám egy molyocska, aki vett tőlem könyvet, és Tünde (Julia Lewis Thomson) és párja Laci. Vicces, de először párját szúrtam ki, mivel olyan szakálla van, amit nem lehet összetéveszteni. Sajnos elkövettem egy hibát utazásom során, amire Laci hívta fel a figyelmem. Méghozzá azt, hogy nem vittem magammal törölközőt…ja és vizet sem, de az ugye mellékes.
Miután ezeket a baklövéseket megbeszéltük, elmentünk kávézni az egyik Váci utcai kávézóba, ahol már várt minket Csilla is Imre, később pedig csatlakozott hozzánk L. J. Wesley és Regina. Nagyon jókat dumáltunk, viszont csak délig tartott a móka, mert Tündiéknek dolga volt, meg engem is vártak már a többiek, akikkel ajándékozást bonyolítottunk le. Búcsút vettünk egymástól, és mindenki ment amerre látott. Valamikor a kávézás előtt vagy után viszont összefutottam Nettikével, akit nem volt nehéz felismerni, mivel egy Emily The Strange-es pólóban jött s ment. Igazából nem is őt, hanem a pólóját szúrtam ki, utána azonosítottam az arcot. Nagy ölelkezés, pusziszkodás után pedig léptem is tovább.
Az én utam a Vörösmarty tér közepén álló szoborhoz vezetett. A Váci útról visszafelé azért megnéztem pár standot, ahol el is kapott Gorkie (Olvasó Körút blog), aki mondta, hogy Böszörményi Gyulánál áll sorban dedikálni. Mondtam is neki, hogy maradjon, mert nekem még futnom kell pár kört, ha végzett csörögjön, és megint összefutunk. Visszamentem vele a sorba, átadtuk egymásnak az ajándékokat, majd mentem is a szoborhoz. Ott találkoztam egy csomó-csomó molyocskával, Biry (Biry gondolatai blog) által szervezett ajándékozás keretében. Jó volt újra látni olyan embereket, akikkel már tavaly találkoztam, és büszke voltam magamra, hogy fel is ismertem őket. A sok új embernek is nagyon örültem, a legnagyobb meglepetést Via (Bibibuchlove blog) okozta, akit teljes mértékben nem így képzeltem el. Amúgy sem szoktam nagyon arcokat képzelni a nevek mögé, de valahogy rajta nagyon meglepődtem. Miután megtörtént a személyes ismerkedés, örömködés, csodálkozás, átadtuk az ajándékokat egymásnak. Én egy nagyon szuper csomagot kaptam Ancsitól, aminek iszonyatosan örültem. Majd, aki jól végezte dolgát léptem is tovább.
Tomcsik és Krencz Nórával
Út közben összefutottam Krencz Nórával, és Tomcsik Nórával, akit akkor ismertem fel mikor megnéztem a pólóját. Elő is kaptam a Megszámlálhatatlant és A hercegnő és a sárkányok dala könyveim, hogy dedikálják. Közben kiderült, hogy Tomcsik Nóri könyvét úgy kaptam meg, hogy dedikálta is nekem, szóval ezt gyorsan le is tudtunk. Krencz Nóri pedig az aláírás mellé adott nekem egy nagyon szép könyvjelzőt, ami illik a könyvhöz.
Következő megálló a Fumax stand volt, mivel több bloggerrel is oda terveztünk talit, bár akkor éppen mintha senki nem lett volna ott Annán (Lap lap utáb blog) kívül, aki dolgozott. Ott volt még A.M Aranth is, akitől egy Oculust kaptam dedikálva, viszont a Liliom kora könyvem elfelejtette kihozni, így azt nem kaptam vissza. Ha már ott voltam körbe is néztem, és vettem is két könyvet. A beszerzett könyvekről később írok egy listát. Mivel akkor volt egy csöppnyi szabadidőm, átkukucskáltam a Főnix standhoz is, ahol bespájzoltam magamnak Gabriella Eld második könyvét. Úgy mosolygott Gabi, mint a vadalma, így nem volt nehéz felismerni…a kék/lila hajat nem is említve. A standban megláttam Vivien Hollowayt is, akinek gyorsan frissen oda is köszöntem, mert láttam, hogy szökni próbál és le is beszéltük, hogy ő is dedikálja az összes könyvem, csak akkor hagyjam elmenni enni. Beleegyeztem, mert azért mégiscsak az íróknak is vannak igényeik, nem akarom én, hogy bármi baja essen!
Mire itt végeztem csörgött is Gorkie, hogy ő is, fussunk össze és együtt felfedezzük így 1 óra magasságban a standokat és akciókat. Első közös utunk a Twister Media standhoz vezetett, hogy felvegyük a recenziós példányokat, amiket ismét szeretnék megköszönni a Kiadónak! Út közben körülbelül másfél perc elment mellettünk Hikari (Írásaim tárháza blog) és Ashely (Ashley értékelblog), úgy szóltam utánuk, hogy halló álljatok meg! Ashley gyorsan a kezembe is nyomta a nyereménykönyvem, viszont a kép lemaradt, ahogy mindenkinél. Majd végül négyen vettük az irányt a Twister Media Kiadó standjához, ahol mindenki megcsodálta A Kárhozott borítóját, ami iszonyatosan csodálatos! Megnéztük, megsimogattuk, megszagolgattuk végre nem kellett sunyiban eltettük a könyveket, vissza a Fumaxhoz. Igen, az volt a bázisunk, hisz ott volt a legjobb hangulat. Ott belefutottunk, vagyis inkább Réta (HaBár, a könyves kocsma blog) jött oda hozzánk, hogy ő lenne a Réta. Nagyon megörültem neki, mert sokat szoktunk beszélgettünk már, így örültem, hogy végre találkoztunk. Sajnos Hikari, Ashley és Réta is ment tovább, így ismét Gorkieval ketten róttuk a köröket a standok körül. Mind a kettőnknek szépen gyűlt a könyvmennyiség, de sajnos nem csak a könyvek, hanem az esőfelhők is. Szaladtunk is, nehogy megázzanak a könyvek.
15 óra körül meg volt beszélve a Mini-Könyvklubbos tagokkal a találkozó a Delta Vision standnál, így mondtam Gorkienak, hogy nekem oda kell mennem. Mondta, hogy jön velem, mert ő dedikáltatni szeretne J. Goldenlane írónővel. Szóval itt elváltak az útjaink, hiába akartam elköszönni, sajnos nem jött össze.

Mini-Könyvklubos találkozó:
A Mini-Könyvklubbos találkozó a Kiosk nevű helyen történt, oda együtt mentünk át. Velem együtt összesen négyen voltunk: Vegazus (Könyvsarok blog), Réta (HaBár, akönyves kocsma blog), Annamari (Anya idő blog). Így nagyon családiasra sikerült a találkozó és nagyon örültem, hogy végre most ezen részt tudtam venni, ha már a Könyvfesztiválos találkozó nem jött össze. Nagyon sok mindenről beszélgettünk a lányokkal, nem csak a könyvekről, de persze az volt a fő téma. Mindenki nagyon közvetlen volt, így nem éreztem, hogy nagyon feszengősre sikerült volna a találkozó.
Ittam egy nagyon jó kávét, Vegazus és Réta teáztak, aminek szuper illata volt, én is megkívántam, kár, hogy nyáron már nem nagyon szoktam teázni, csak ritka alkalmakkor. Fél 5-kor szóltam a csajoknak, hogy nekem talim van Virág Emíliával, akivel elkerültük egymást, így sajnos nem lettek aláírva a könyveim. Majd negyed 6 körül elindultunk Annamarival a Deák téri megállóhoz, hogy elinduljak hazafelé.
Az állomáson még egy utolsó randit megszerveztem Szilágyi Helénával, akivel együtt alkotunk a Lendület magazinba. Nemrég felkereste a magazint az Agave Kiadó és felajánlott pár recenziós példányt a Lángvetőből, amire le is csaptam Helénával együtt. Ő elhozta a kiadótól az én példányomat is, és ott adta oda. De nem csak a Lángvetővel érkezett, hanem hozott egyet a saját könyvéből is, ami számomra megtisztelő volt! Köszönöm szépen itt is! Feltett a vonatra, majd indultam hazafelé hulla fáradtan. Viszont teljesen megérte az egész napos rohangálás, mert rengeteg fantasztikus emberrel ismerkedtem meg és szuper könyveket szereztem be.

Beszerzett könyvek:

Dedikált könyvek:

Őket mind a Könyvhéten firkantattam alá az írókkal.


Pacsi, ha elértél idáig, nagy győztes vagy! Tudom kicsit hosszúra sikerült ez az összegzés, de annyi élményem van, hogy nem fért bele rövidebb bejegyzésbe. Ti voltatok kint a Könyvhéten? Milyen élményekkel és könyvekkel gazdagodtatok?
A képek saját készítésűek illetve kérésre készültek.

1 megjegyzés:

  1. Pacsi neked is :D :D
    Két fajta dologról lehet igen sokat írni, ha valami vagy nagyon jó, vagy borzasztóan rossz. Ez a jobbik eset, mint a te szombatod is, ha annyira jól érezted magad, hogy jönnek a szavak :D :D

    VálaszTörlés