2018. április 23., hétfő

L. J. Wesley: Brooke: A testem a börtönöm

Fülszöveg:
Egy baleset, ami mindent megváltoztat. Brooke emlékek nélkül a saját testének börtönébe kerül. A kezelések hatására lassan visszatérő emlékei meggyötrik a lelkét. Vajon miként viseli ezt az időszakot? Ugyanaz az ember lesz, aki volt? Van még bármiféle jövő Brooke számára?
Könyvinformációk:
Kiadó: Mogul
Kiadás éve: 2018
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9786155668210
Megjelenés időpontja: 2018. április 19.
Sorozat: nem
Függővég: nem
ITT megrendelhető
Véleményem:
Köszönöm szépen az előolvasói lehetőséget az írónak!
Újabb L. J. Wesley könyv került hozzám, és ismét nem csalódtam, szerencsére. Már az Egy űrállomás-takarító naplója (értékelés: ITT) is nagyon tetszett, így sok reményt fűztem ehhez a könyvhöz is.
A történet Brooke-ról szól, aki egy napon egy kórházban ébred, az emlékei nélkül, egy baleset után. Hab a tortán, hogy kómában van, és a családja nem is tudja, hogy tudatánál van. Így csupán a gondolatait hallja az Olvasó. Nekem ez a megoldás nagyon tetszett, mert egyszerre fedeztem fel Brooke-al, hogy kicsoda is ő valójában. Az elején számomra is olyan zavaró volt minden, akárcsak Brooke-nak, de szépen kitisztul a kép, ahogy haladunk előre a történetben. Mondjuk voltak a történetben sablonrészek, mint például a nagyon csúnya múlt, a befuccsolt házasság, és extraként pedig egy gyerek. De ezeket felett szemet hunytam, mert maga a történet sodort magával, és remekül fel volt építve.
Brooke egy nem túl szimpatikus nő, az emlékei alapján, hiszen rengeteg szörnyű dolgot követett el a múltban, így nem is csodálom, hogy ezeket blokkolta az agya a tragédia után. Nagy pozitívum viszont, hogy képes volt felülemelkedni a múltján, és gyökeresen megváltozni. Szeretem, mikor egy karakter képes jellemfejlődésre, Brooke pedig egy tökéletes példa erre. Mondjuk rengeteg ideje volt gondolkozni, hogy merre menjen tovább az élete, ha egyszer felébred, mert arra rájött, hogy arra nem mehet, mint eddig. Hatalmasat nőtt a szememben, mikor láttam, hogy képes harcolni egy célért, amit kitűzött maga elé, hiszen az emlékei alapján egy link nőt ismertem meg.
Sajnálom viszont, hogy csak Brooke-ot ismertem meg közelebbről, mert a többi karakter gondolataira is kíváncsi lettem volna, hogy ők hogyan élik meg a balesetet, és azt, ami Brooke-al történt.
Összegezve egyszerre imádtam és gyűlöltem ezt a könyvet. Imádtam, mert remekül bele tudtam magam élni Brooke bőrébe, viszont a sablonos részeknél legszívesebben szálanként tépkedtem volna ki a hajam, mert egy pöppet kiszámíthatóvá tette a történetet.
Ajánlom azoknak, akik:
📝 nem bánják, ha túl szabadszájú az író,
📝 bírják a durvább részleteket,
📝 szeretnének egy kicsit más bőrébe bújni, és áltata megismerni a kerek egészet,
📝 kedvelik a néhol fanyar humort,
📝 kíváncsiak egy magyar író történetére.
Értékelésem: 5/4,5 csillag

Kedvenc karakterek(ek): Dr. Bloom
Kedvenc jelenet(ek): Brooke új énje
Kedvenc idézetek:
„(…) a személyiségünktől nem is olyan könnyű megszabadulni.”
Hogy tudom kikapcsolni az agyam, ha jelenleg az az egyetlen, ami működik? Úgy érzem magam, mint egy rab. Az is vagyok. Rab lettem, és a testem a börtönöm.
Gyűlölöm őket, akárkik is lehetnek azok, mert úgy akarnak lecsapni a kislányomra, mint fukar vásárló az akciós termékre a szupermarketben.”
A képek a moly.hu oldalról, és a Pinterest táblámról származnak.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése