Ismered a viccet, amiben a
bukott angyal, a KitKat-mániás démon és egy hősszerelmes bolti eladó a Tudás
Könyvének keresésére indul? Nem? Nem csoda, hiszen ez nem vicc. Raziel a Tudás
Könyvének őrzője, a legfelsőbb misztériumok és titkok angyala. Vagyis csak
volt. Valami történt. Lélegzik és ver a szíve, miközben Nevada tűzforró sziklái
között kinyitja a szemét. Emberré vált. Lehetne még ennél is rosszabb a
helyzete? Lehet, és lesz is. Amikor eltűnik a Tudás Könyve üzletet ajánlanak
neki: ha segít megtalálni, visszakaphatja a szárnyát. Segítőként egy pimasz
démont varrnak a nyakába, hogy aztán együtt vágjanak neki Amerika vadregényes
tájainak. Kalandos útjuk során Raziel felfedezi magában az elszánt harcost, a
féltő barátot, és az esendő embert. Lana Millan második regénye egy izgalmas
mese, ami akár igaz is lehetne.
Könyvinformációk:
|
Véleményem:
Köszönöm szépen a recenziós példányt az
Athenaeum Kiadónak!
Imádom
az angyalos, démonos, útkeresős történeteket, ezért is kezdte el bizgatni a
fantáziám ez a könyv. Aztán mikor nekiálltam, hogy elolvassam valami megfordult
a fejemben. Az ilyen történetekből számomra sose elég! A Raziel pedig teljes
mértékben kielégítette minden vágyam.
A
könyvben megismertem Razielt, aki a Tudás angyala volt, és Beladert, aki egy
démon. Ami pedig összeköti őket az egy küldetés, amit egymás nélkül nem tudnak
véghezvinni.
A történetben Razielről
kiderült nagyon gyorsan, hogy egy bukott angyal, azt viszont nem igazán tudtam
meg, hogy miért is taszították ki a Mennyországból. Ezt a tényt viszont Raziel
sem igazán tudta, mert valami oknál fogva kiesett az emlékéből közel 200 év. Úgyhogy
kapásból 2 rejtélyt is kaptam olvasás közben, ez pedig igazán izgalmassá tette
a cselekményt. Ja, igen, a mások rejtély, ami a fő bonyodalmát adta az egész
regénynek. Ez pedig nem más volt, mint a Tudás könyvének a megtalálása. Persze
ez sem volt olyan egyszerű, mint amilyennek tűnt, mert sok megpróbáltatáson
kellett keresztülmennie az ex-angyalnak ahhoz, hogy csak a közelébe kerüljön. Az
út, amit végigjárt elég rázós, és sok meglepetést tartogatott. A küldetéséhez
pedig kapott maga mellé egy segítőt Belader személyében.
A
kettejük kapcsolata nem indult valami fényesen, pontosabban sosem volt az, de
azért kijöttek egymással. Imádtam a folytonos civódásaikat, és végig érezni
lehetett a kettejük közötti vonzalmat. Ezt a vonzódást Belader nem is rejtette
véka alá, hiszen többször felemlítette Razielnek, hogy nem ártana az emberi test
gyönyöreit is megismerni. Úgyhogy nem hazudtolta meg magát Belader, mert elég sokszor
előjött belőle a démon.
A
regény vége pedig egyszerűen zseniális és megbotránkoztató. Hogy lehet így
vége?! Azonnal kérem a folytatást, mert egyszerűen bele fogok őrülni a
várakozásba. Így előre figyelmeztetek mindenkit, hogy erősen függővéges.
A karakterek közül
inkább Beladert kedveltem meg, talán
azért mert ő testesítette meg a rossz fiút, pedig ha éppen lelkizős kedvében
találta az ember lánya, akkor eléggé ki tudott tárulkozni. Ezeket a
pillanatokat imádtam, mert jobban megismertem kedvenc démonom, hiszen belőle
sosem elég. Bízom benne, hogy a jövőben valamilyen oknál fogva közelebbről is megismerhetem.
Beladerrel
ellentétben kevésbé került hozzám közel Raziel.
Sajnos vele elég sok gond volt, mert sokszor felszállt arra a bizonyos hiszti vonatra. Az ilyen alkalmakat
legszivesebben átugrottam volna, mert semmi értelme nem volt. Azért viszont
hatalmas piros pontot adok neki, mert képes volt a jellemfejlődésre. A regény
elején egy olyan Razielt kaptam, akinek tényleg semmi fogalma semmiről: sem az
emberekről, érzésekről, vagy önmagáról. De ahogy egyre előre haladtam a
sztoriban, úgy folyamatosan azt tapasztaltam, hogy Raziel változott. Megismerte
az emberi érzéseket, képes volt átélni is őket, és az embereket is szépen
lassan kiismerte. Látott az útja során sok jót, de szörnyűségben is volt bőven
része. Mégis képes volt felülemelkedni saját „problémáin”, és az emberiség
jövőjét helyezni önmaga elé. Ezt pedig imádtam benne.
Összességében
szerettem olvasni, könnyen kikapcsolt, és azt vettem észre magamon egy idő
után, hogy azon gondolkozom, vajon mit csinál Raziel és Belader. Azt viszont
sajnálom, hogy Raziel néha túlreagált dolgokat, így azok a részek számomra
élvezhetetlenek voltak.
Ajánlom azoknak, akik:
↠ egy
kis kalandra vágynak egy angyal, és a egy démon társaságában,
↠ bírják, ha egy karakter hisztis,
↠ szeretik, ha nem csak a cselekmény a fontos, hanem a karaktereknek a fejlődése
is,
↠ csípik a fanyar, és mindenféle humort.
Értékelés: 5/4 csillag
Kedvenc karakter(ek): Belader
Kedvenc jelenet(ek): Raziel és Belader csipkelődései
Kedvenc idézetek:
Kedvenc jelenet(ek): Raziel és Belader csipkelődései
Kedvenc idézetek:
„A fiatalok idősebbnek, az idősebbek fiatalabbnak sminkelik magukat. Valahogy sosem felel meg nekik az, ami éppen van. Képtelenek megélni a jelent, vagy a jövőre várnak, vagy a múltért sopánkodnak.”
„Az emberi érzések fájdalmasak és zavarosak, mégis mérhetetlenül gyönyörűek.”
„Az emberek között megtanultam egy s mást, például azt, hogy sokszor készakarva hülyék. Úgy értem, tisztában vannak a dolgok súlyával és a következményekkel, mégis tesznek rossz dolgokat.”
„- Te vagy a Halál.
- A Halál olyan komor kifejezés, annál én sokkal vidámabb vagyok. Nem szeretem ezt a megszólítást. Én vagyok az utolsó lélegzet, a tőr hegye, a végső szívdobbanás, a mese vége. Nevezz inkább Összegzőnek.”
„Itt minden olyan tökéletes. Csak az ember nem illik a képbe. Rákényszeríti az akaratát a világra. Utakat gyalul a hegyekbe, csak hogy minél gyorsabban juthasson el a céljához, mit sem törődve azzal, hogy közben mekkora pusztítást visz végbe. Semmi nem számít, csak saját maga.”
„- Nem lehetne óvatosabban?
- Lehetne, de abban nekem mi a jó? Amúgy ilyenkor mi fáj? Ha megérintelek, vagy ha piszkálom ezeket a pöttyöket?
- A legjobban az fáj, hogy nem tekerhetem ki a nyakad és kaparhatlak el a hátsó kertben.”
„- Volnál szíves idevonszolni a segged?
Hogy is tudnék ellenállni egy ilyen kedves invitálásnak?”
„- Ha most szexi akartál lenni, szólok, hogy nagyon nem jött össze – enged el egy lemondó sóhajt, aztán elgyötörten biccenti oldalra a fejét. – Kábé annyira vagy kívánatos, mint egy levágott kecskefej.”
A képek Pinterest táblámról származnak.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése