2018-04-26

25. Nemzetközi Könyvfesztivál, ahogy Ti láttátok – 2018


Sziasztok!
2018 április 19-22 között 25. alkalommal rendezték meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Sajnos ismét nem tudtam elmenni erre a remek eseményre, melyen hemzsegtek a kiadók, írók, és különféle könyves események. Ezért idén is olyan lelkes Molyokat kerestem, akik viszont sikeresen eljutottak a Könyvfesztre, és szívesen mesélnének is róla. Szerencsére volt is jelentkező, ezért létrejöhetett ez a bejegyzést. Innen is köszönöm Evelinnek, Rápolti Izának, és Hannának. Lássuk is, hogy hogyan élték meg a BNK-t!
Evelin, Pergamenre hányt szavak bloggere
Evelin szerzeményei
Forrás

Az egyik fő indok, amiért mindenképp el akartam menni a rendezvényre, az Gabriella Eld könyve, az Ikercsavar Krónikák befejező része. Ebbe dedikálást is kaptam az írónőtől, és még egy cuki kitűzőm is lett! Már ezért megérte elmenni, de volt itt még más is, amit nem szerettem volna kihagyni. Varga-Czakó Adrienn, a Kildara alapítója tartott előadást a könyves bloggerkedésről. Érdekelt, hogy mennyien lesznek (telt ház volt), elég komolyan veszik-e a bloggerkedést ahhoz, hogy meghallgassanak egy ilyen előadást, és miket kérdeznek. Ada főképp a kiadók bloggerekkel való együttműködését ecsetelte, ami manapság nagyon fontos a könyves bloggereknek és a kiadóknak is.
Sajnos Krausz Emma panelbeszélgetésére nem tudtam bezsúfolódni, annyian voltak, viszont a könyvét már olvasom is, mert nagyon érdekel, és mert egy ismerősöm van a borítóján. :D Szerettem volna bővíteni az olvashopos gyűjteményem, így egy könyvjelzőt és egy gyűrűk urás ajtókilincset vettem tőlük, amiket imádok. Aminek nem tudtam ellenállni, az az Athenaeum és a General Press Bestseller boxa, ami csupán 2 ezer forint volt. Nem számítottam csodára, de még így is csalódtam…
A hangulat egyébként nagyon jó volt, a bookline-os busszal, a sok dedikálással, előadással és mindenféle könyves ajándékokkal én úgy éreztem, hogy jobb volt, mint a Könyvhét, családiasabb.
Hanna, Ellarama bloggere:
Hanna szerzeményei
Forrás

Egyenesen a D épületbe mentünk a Szabó Magda teremhez, ahol már voltak egy páran. Szinte körbe sem mertem nézni, nehogy megint az legyen, mint tavaly. A téma workshop volt könyves bloggereknek a Twister Media jóvoltából, azon belül is a jó könyvkritika megírásáról és a blogger életről folyt a beszélgetés. Magamhoz híven ismét meg sem szólaltam, ilyenkor mindig előtör a félénk visszahúzódó énem. Sok hasznos dolgot megtudtam, és egy kicsit magamban is elkezdtem átértékelni és újragondolni mindent. Mint később kiderült, sok "ismerős” is ott volt a teremben. Két oldalnyi jegyzettel és egy hatalmas mosollyal léptem ki a teremből a végén. :)
Mivel a D épületben kevesebb stand van, így ott kezdtük a körutat. Még a héten vettem észre, hogy a Fumax Kiadónál van lehetőség oda rendelni a könyveket, ami szerintem nagyon jó ötlet tőlük. Én is így tettem, mikor odaértünk, csak a rendelésszámot kellett bemondanom. Magamnak Neal Stephenson – Nicole Galland: A D.O.D.O. felemelkedése és bukását, valamint Sarah Andersen: Macskapásztor c. könyvét vettem. A páromat idés is megajándékoztam egy Assassins Creeddel, méghozzá Matthew J. Kirby-től Az istenek végzetével. Az arcán még mindig fájdalom ült, de már egy kicsit kezdett feldobódni. ^^
Iza beszámolója:
Minden évben várom a Nemzetközi Könyvfesztivált, a sajátos feeling-je miatt. Az idén szombati napon sikerült kimennem, szerencsére korán értem oda és egy másfél óra alatt végeztem is. Általában az a tény vonz, hogy jó könyveket jó áron lehet megvásárolni.
Két motivációm volt: a Kolibri kiadótól vásárolni olvasnivalót a molyos kihívásra és természetesen körülnézni. Megvettem életem első Csernus kötetét potom áron. Összesen csak három kötettel gazdagodtam, (Palotás Petra-kötet a harmadik) no meg ajándékba is egyet egy gyerkőcnek, viszont több, aranyos könyvjelzővel tértem haza. Ami nagyon megragadott, hogy rengeteg fiatalt láttam kint, azzal az általánosított híreszteléssel ellentétben, hogy a mai fiatalok nem olvasnak.
Természetesen az idei fesztivál tiszteletbeli vendége, akinek a fotója minden újságon, szórólapon ott ékeskedett: az osztrák-német származású Daniel Kehlmann volt. Innentől pedig már csak a Vörösmarty téren, júniusban szervezett Ünnepi Könyvhetet várom.

A teljes bejegyzéseket is érdemes elolvasni, mert ezek csupán ízelítők abból, hogyan élték meg a lányok a Könyvfesztivált. Minden ilyen beszámoló után egyre nagyobb késztetést érzek arra, hogy én magam is ellátogassak az eseményre, de talán egyszer sort is kerítek rá.
Ti jelen voltatok a Könyvfesztiválon? Ti is hasonlóan fantasztikus élményekkel tértetek haza?

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése