Olvass velünk klasszikust! Lazi könyvkiadó ajánló

Sziasztok!

A mindennapjaim a Rétával létrehozott Olvass velünk klasszikust! kihívás körül forognak, hiszen ez egy nagyon izgalmas időszak szerintem mind a kettőnk részére, hiszen sok munkát teszünk bele. A kihívás, mint már a neve is elárulja a klasszikus könyvek körül forog. Sokan ettől megijednek, de vannak nagyon izgalmasnak hangzó klasszikus könyvek, amiket érdemes elolvasni. Ezért mára egy kis segítséget szeretnénk nyújtani, hiszen egy könyvajánlót állítottam össze az egyik támogató, a Lazi kiadó könyvei közül. Kezdjünk is bele!

Mikszáth Kálmán: Galamb a kalitkában

Fülszöveg:

„Egyetlen asszonyt szeretni egy életen át majdnem annyit jelent, mint nem ismerni az asszonyokat” – írja Mikszáth. Márpedig ő – jelenlegi ismeretink szerint – csak egy nőt szeretett, azt a bizonyos Mauks Ilonkát, akit kétszer is feleségül vett. S be is bizonyosodik, hogy minden axióma sántít valahol, mert ennek a szellemes kijelentésnek sincs igaza Mikszáthra vonatkozóan. Ha valaki ismerte az asszonyokat, az éppen ő maga volt. Ennek ékes bizonyítéka ez a kötet, amit az olvasó most a kezében tart. Mikszáth asszonyokat idéz meg, ha kell a históriai időkből, de még inkább a saját korából. Olyan ez a kötet, mint egy kis enciklopédia a nőkről. Az asszony, aki megcsal, és akit megcsalnak. A férj, aki mindig utoljára tudja meg. Hiúság, amely az asszonyok között a legveszedelmesebb. Házasság, amely nem indul jól és rosszul végződik. Egy romantikus szerelem, amely talán még jól is végződhet. Viszonzatlan szerelem és szerelmi háromszög. A nő, akit elcsábítanak, de az író igazságot szolgáltat… Ez a könyv a legvégzetesebb emberi szenvedélyről, a szerelemről szól. A nőkről, s persze a férfiakról is. Hiszen a szerelemhez mindig ketten kellenek.

Mezők, ahova beilleszthető:

Piros mező: 19. században íródott.
Zöld mező: férfi író könyve.
Kék mező: magyar író regénye.
Bónusz mező: novella.

Anne Brontë: Wildfell asszonya

Fülszöveg:

„… megpillantottam egy feketébe öltözött, magas, előkelő nőalakot. Arcán olyasmi tükröződött, ami, ha egyszer látta az ember, arra késztette, hogy ismét szemügyre vegye. Haja hollófekete volt, hosszú, fényes csigákba fésülve… arcbőre tiszta és sápadt; hosszú, fekete pillái elfedték szemét, szépen kirajzolt szemöldöke azonban kifejező volt; boltozatos homloka értelemre valló, orra tökéletes sasorr, arcvonásai hibátlanok – csak az orcája és a szeme volt kissé beesett, ajka pedig, noha szép vonalú, kissé keskeny, szorosra zárt, ami, úgy véltem, nem vall nagyon engedékeny vagy nyájas kedélyre…” – ilyennek ismeri meg a wildfelli kastély titokzatos úrnőjét az ifjú és kissé komolytalan kisbirtokos, Gilbert Markham. Anne Bronte, híres nővéreinek, Charlotte-nak és Emilynek legfiatalabb testvére, a szinte kötelező „guvernant”-regény, az Agnes Grey (1846) után írta meg főművét, a Wildfell asszonyá-t (1849). Anne Bronte is a korabeli szegény papkisasszonyok szokásos útját járta: nevelőnősödött módos családok csemetéi mellett. És – akárcsak nővérei – ő is írt, verseket, regényeket, míg fiatalon, huszonkilenc évesen el nem vitte őt is a Bronte család ősi ellensége: a tüdővész. Sok fényt, boldogságot nem ismert – nagy regénye lapjain mégis meg-megcsillan a korát meghazudtoló bölcsességből fakadó, mindent megbocsátó szívbéli derű. A kerettörténetet elbeszélő Gilbert könnyed életfelfogású ifjúból a szemünk láttára válik érett férfivá – a könyv zömét pedig Helennek, a környéken sok szóbeszédet keltő, magányos, gyönyörű, fekete ruhás asszonynak a naplója teszi ki.

Mezők, ahova beilleszthető:

Piros mező: 19. században megjelent regény, női író regénye.
Sárga mező: külföldi író regénye.

Jókai Mór: A Damokosok

Fülszöveg:

Mit adhat egy Jókai-regény a magyar olvasónak 2011-ben?
A regény Erdély aranykorát megelőző korból, a II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratát követő időkben játszódik.
E balsikerű hadművelet következményeként az erdélyi sereg színe-java tatár fogságba került, köztük Damokos Tamás csíki főkapitány, valamint Czirjék Boldizsár a furfangos székely ezermester is. Az ő szökésével indul meg a cselekmény, mely aztán Damokos Tamás kiszabadítására irányul és a továbbiakban számtalan izgalmas fordulatot vesz.
Jókai kiváló történelmi regénye a mai modern művekkel is felveszi a versenyt. Hatalmas fantáziával, sok humorral színesítve letehetetlen olvasmánnyá teszik a regényt, melynek fő mondanivalója a becsület, a hűség és a hazaszeretet.
Ezek még a 21. században is fontos értékek…

Mezők, ahova beilleszthető:

Kék mező: történelmi regény, magyar író regénye.
Piros mező: 19. században megjelent regény.

Edgar Allan Poe: Az Usher-ház vége

Fülszöveg:

Edgar Allan Poe, a zaklatott életű, különc írózseni, műfajok alapjait teremtette meg. Ma is ható stílusa egyéni, és az ellentétek feszültsége jellemzi. Egyszerre határozza meg a tudatosság, a tiszta, világos logika, az irónia, a hideg kiszámítottság, ugyanakkor a lélek sötét mélyében szunnyadó tudattalan, ősi sejtelem, szenvedély és félelem sokféle alakja.
Poe azt vallotta, hogy egy mű elsődleges célja a közönségre gyakorolt hatás, és e cél érdekében biztos kézzel választotta ki a megfelelő eszközöket az irodalmi kellékek sorából. A hatás nem is marad el: aki kezébe veszi ezt a kötetet, mely elsősorban Poe misztikus történeteiből válogat, szembesülhet saját démonaival. Hiszen mindannyian ismerjük például a „perverzió démonát”, amely életünk meghatározó pillanataiban rendre felbukkan, és az észérvekkel ellenkező magatartásra serkent bennünket. „Ott állunk a meredély szélén. Borzadva pillantunk a mélységbe…, s mivel értelmünk parancsolóan visszariaszt, éppen azért annál mohóbban közelgünk feléje.”
Nem is tehetünk mást, hagynunk kell, hogy Poe művei lebilincseljék és démonok rabjává tegyék a lelkünket.

Mezők, ahova beilleszthető:

Piros mező: 19. században megjelent regény.
Zöld mező: férfi író.
Sárga mező: külföldi író.
Bónusz mező: novella.

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Fülszöveg:

Csodálatos lények lehettek a régi angol papkisasszonyok – egy kis faluban elásva, vénlányságra és tüdőbajra kárhoztatva hervadhatatlan regényeket tudtak írni az emberi természetről és szenvedélyekről. Jane Austen is vidéki papleány volt, mint a Brontë nővérek. Hat teljes regény maradt utána és néhány töredék. Ennek a viszonylag kis életműnek legismertebb és sok kritikus szerint a legjelentősebb darabja a Büszkeség és balítélet. Mint Austen többi regényét, ezt is feszes szerkezete, klasszikus stílusa, szellemes dialógusai, pompás pszichológiája és nem utolsósorban írónőjének csillogó okossága teszik ma is élvezetes olvasmánnyá.

Mezők, ahova beilleszthető:

Piros mező: 19. században megjelent regény, női író regénye.
Sárga mező: Anglia (Európában játszódó történet), külföldi író könyve, filmadaptáció.
Zöld mező: romantikus.

Remélem, találtok olyan könyvet, amin megakadt a szemetek és bevállaljátok az olvasását. Holnap újabb ajánlót olvashattok Rétánál, ő az Európa kiadótól.

A képek a moly.hu oldalról származnak. A fejléckép saját készítésű.