2017. december 6., szerda

Top5Wednesday – Könyves grincseskedés


 A Top5Szerdára Rétánál bukkantam rá. Ez egy hetente jelentkező rovat, amiben egy GoodReads-es csoportban megtalálható témákban fogok bemutatni könyveket. A csoportot meg is tudjátok nézni ITT, és ha kedvetek támad, akár csatlakozhattok is.

Grincsnek lenni néha hihetetlen jó. Sőt, én különösen imádok az lenni, Férj is sokszor mondja. Úgyhogy a mai téma teljesen személyre szabottra sikerült. Olyan könyves dolgokat kell összeírni, amitől képes vagyok Grincsé változni, azaz amik fel tudnak bosszantani. Egy párat már szedtem össze a Book blogger tesztben, de ezt most kibővítem, hogy meg legyen az ötös lista.

1.: Klisék: tudom nehéz kitalálni egy olyan történetet, amit még senki az égvilágon soha semmilyen körülmények között nem dolgozott fel, vagy gondolt ki. Nem azzal van a bajom, ha találok hasonlóságot könyvek között, de azért ne mutassa be az összes kiszámítható mozzanatot a regény. Lehet újítani, és a régit is olyan köntösbe bújtatni, amitől nem érződik lerágott csontnak az egész.

2.: Buta karakterek: falnak megyek, mikor a karakterek annyira buták, vagy életképtelenek, hogy egy ajtó kinyitására sem képesek. Itt nem arra gondolok, ha estlen, hanem mikor annyira buta, mint az előző mondtaban vett példa.

3.: Rossz információadagolás: iszonyatosan el tudja rontani az olvasás élményét, ha nem úgy van adagolva egy történet, hogy az eléggé érthető legyen. Mikor mondjuk, van egy adott sztori, és végig azon gondolkozom, hogy de miért? Aztán pedig erre megkapom az utolsó oldalakban a választ, 2 mondatban. Ilyenkor jön az újabb, de MIÉRT?! Vagy mikor az író fejében nagyon szépen kikörvonalazódik a saját kis világa, csak épp ezt az olvasóval felejti el közölni. Ti is találkozatok már ilyennel? Ugye milyen katyvasz képes kialakulni belőle?

4.: Elütések, helyesírási – és stilisztikai hibák: erre is nagyon háklis vagyok, annak ellenére, hogy nekem is sokszor mondják, hogy képes vagyok nagyon magyartalan mondatokat alkotni. Csakhogy, nem író vagyok, én így beszélek/írok. Egy írónak viszont szerintem igenis tökéletesen kell használnia a magyar nyelvet, mert ez megkönnyíti a munkáját, hogy szépen tudja közölni a mondanivalóját az olvasó felé. A másik, ami miatt harapok a sok elütés. A korrektorok azért vannak, hogy ezeket észrevegyék. Sajnos sokan viszont nem figyelnek eléggé, így nagyon sok hiba csúszik a szövegbe, ami néha élvezhetetlenné teszi az egész könyvet. Úgyhogy drága félvállról dolgozó korrektorok: tessék jobban odafigyelni a munkátokra, hiszen ezért vagytok fizetve.

5.: Könyvgyilkosok: azok az emberek, akik könyvjelző helyett behajtják a sarkot, megtörik a gerincet, vagy egyszerűen megrongálják a könyvet. Mint minden könyvmolynak, nekem is nagy szerelmeim a könyvek, ezért extra érzékeny leszek, ha valaki nem úgy bánik egy könyvel, ahogy én és dobálja, hajtogatja vagy akár össze is firkálja. A gyerekeim pont ezért arra nevelem, hogy a könyv egy kincs, amire vigyázni kell. Ha firkálni és rongálni szeretnének, arra ott vannak a filléres foglalkoztató könyvek, tegyék meg azokkal, hiszen azok arra vannak. Szerencsére hamar megtanulták, hogy ne bántsák a könyveket, amire büszke is vagyok. Bízom benne, hogy egyszer a többi ember is belátja, hogy a könyvek nem csak feleslegesen kivágott fák, vagy gyújtósok, hanem történetek, amik boldogsággal töltenek el minden Olvasót.

Ennyi lett volna az én listám, ha kíváncsiak vagytok, hogy a többi Top5Szerdázó miért képes a falnak menni ebben a témában, megnézheti EZEN a linken. Kicsit sokan lettünk, és kezd kaotikus lenni a helyzet, úgyhogy innentől nem fogok mindenkit linkelni, de ez ne tántorítson el senkit attól, hogy a többieket is megnézze.

Köszönöm a figyelmet.
A képek a Pinterest táblámról származnak.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése