Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó

Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Megejtően szép kamasz szerelem három hónapja ez a sodró lendületű és megrázó történet, de még ennél is több: élet, halál, betegség, előítéletek és megbélyegzés, önfeláldozó igyekezet, gyász és a tragédiából való katartikus feltámadás körül forog Theo és Violet love storyja. A két végzős középiskolás fiatal öngyilkosságra készülve ismerkedik meg az iskola óratornyának keskeny párkányán állva. Ki menti meg a másik életét? Ki a felelős a másikért? Ki és mit tehet (tehetne) a leselkedő végzet ellen? Bepillanthatunk egy szeretnivaló fiú gondolat- és érzésvilágába, gyermekkori traumáiba, amelyek elkerülhetetlenül sodorják őt a kezdettől fogva sejthető végzet felé. A paradox módon felemelő vég mégis meglepetést tartogat az olvasónak, és egyhamar nem feledjük, ahogy Theót sem, aki rövid, üstökösszerű létével új életre serkenti szerelmét, Violetet.

Könyvinformációk:

Kiadó: Maxim Kiadó
Eredeti megjelenés: 2015
Hazai megjelenés: 2015
Oldalszám: 430 oldal
ISBN: 9789632616575
Fordította: Kocsis Anikó

Véleményem:

"Én
most
darabokban vagyok."

Ez volt az első gondolatom, mikor végeztem a könyvvel. Napokig nem tértem magamhoz, annyira összetörtem. Nem egy happy end könyv, mégis annyira gyönyörű. Nálam ez lett az év könyve, mert elég csak a borítót meglátnom rögtön sírhatnékom van. Szóval remélem sikerül Nektek átadnom ezt a csodálatos történetet úgy, hogy kedvet kapjatok hozzá!

Theodore Finch egy különc srác a középiskolában. Mindenki kerüli, mert úgy gondolják, hogy problémás, mert verekedésekbe kerül, kicsit depresszív, így néha csak úgy eltűnik, ellóg az iskolából, sőt az élet elől. Erről csak annyit tudunk meg, amennyit ő is elmond, hogy alszik. Ez kisebb nagyobb intervallumokba szokott előfordulni nála, és sosem lehet tudni, hogy mi váltja ki vagy mi ébreszti fel újra. Engem mégis nagyon megfogott a karaktere. Imádtam benne ezt a sok különcséget, hogy meri vállalni önmagát és nem asszimilálódott be a középiskolai hierarchiába. Picit magamra is ismerem benne, lehet ezért is éreztem magam annyira közel hozzá.

Ezzel ellentétben Violet Markley egy népszerű lány, akinek szinte minden tökéletes az életében, szinte. Mióta elveszette nővérét azóta kifordult önmagából és kissé visszahúzódó lett, bár barátai mellette álltak. Visszaszámolta a napokat, hogy mikor szabadulhat a középiskolából és a városból, mert minden emlék a tragédiához kötötte. Talán ezért is gondolta úgy, hogy nem várja meg, és tesz egy átgondolatlan dolgot. Szerencséje volt azonban, mert pont Finch is hasonló módon lépni akart valamerre, nos, ő arra amerre már oly sokszor megpróbálkozott: a túloldalra. Igen, mind a ketten öngyilkosok akartak lenni. A sors azonban közbeszólt és inkább egy szerelmet adott nekik halál helyett. A kapcsolatuk hol az egekben szárnyalt, hol pedig a pokol bugyrait járta meg. Mégis kitartottak és erősítették egymást. Imádtam, hogy mind Violet, mind Finch szemszögéből megismerhetjük a dolgokat. Azt viszont sajnálom, mikor már csak Violet mesél nekünk. Nagyon nehéz elengedni ezt a történetet, mert annyira valós és keserédes, hogy belemászik az ember fejébe és folyamatosan ezen gondolkozik, hogy mi lett volna ha…? Mi lett volna, ha Finch elfogadja Violet szerelmét, mi lett volna ha, Violet nem vesztette volna el szeretett nővérét? Valószínűleg, akkor sose kaptuk volna meg ezt a gyönyörű egyben keserű történetet a kettejük szerelméről!

Értékelésem: 5/5
Kedvenc karakter(ek): Theorode Finch
Kedvenc jelenet(ek): a földrajz feladat, Finch kis galaxisa
Kedvenc idézetek, amiket most különleges módon osztok meg veletek. Készítettem egy képet ezekkel a kedvenc idézetekkel post it cetlikre, mivel ezeknek is fontos szerepe van a könyvben.