Hajdú-Antal Zsuzsanna: Utánad (Léggömbök 2.)

Fülszöveg:

„Váratlanul átkulcsolta a karjait a derekamon, és felkapott.
Mintha egy örökkévalóságig néztem volna le a magasból a homlokára, a piercingjén megcsillanó fényekre; orra és szája megszokott formájára, és képtelen voltam eldönteni, hogy bosszantónak tartom-e minden egyes megnyilvánulását, vagy éppen ezek jelentik számomra a biztonságot.”

A tizenkilenc éves Dorka Budapesten kap munkát, hogy támogatni tudja a családját. A lánynak nem csak a nagyvárosi léttel kell megbarátkoznia, hanem az önállósággal járó kihívásokkal is.
Új ismerősei alaposan felforgatják Dorka megszokott világát, aki egy régi barát feltűnésének köszönhetően rádöbben, hogy ideje letennie a múlt súlyos terheit, és felvállalnia élete legfontosabb szerepét, mielőtt túl késő lenne…

Könyvinformációk:

Kiadó: Ciceró Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2017 Oldalszám: 280 Kötés: Puhatáblás ISBN: 9789634320494 Sorozat: Léggömbök Függővég: nem

Véleményem:

Mikor megtudtam, hogy Zsuzsi dolgozik a Léggömbök folytatásán, majd kiugrottam a bőrömből! Imádtam Dorka fejében lenni, átélni vele az első szerelmet, az iskola utolsó évét, és még sok más dolgot is, amin keresztülment az első könyvben. Most pedig újra együtt lehettem Indiánnal.

Dorka ebben a történetben felnőtt. Kétség kívül észre lehet rajta venni, hogy már nem az a kislány, aki az első részben volt, hiszen felelősséget vállalt a tetteiért. Ezért is szánta rá magát, hogy maga mögött hagyva a családi fészket, a megszokott környezetet felköltözik a fővárosba, hogy támogatni tudja családját. Személyes véleményem: én nem lettem volna képes elhagyni a családom, csak azért, mert valahol x km-re tőlük sokkal jobb fizetést ajánlanak, vagy mindenki ment volna velem, vagy senki. Mégsem tudtam ezért haragudni Dorkára, hiszen nem a bulizás, haverok, vagy pasik miatt döntött így. Sőt, úgy költözött fel Budapestre, hogy senkit nem ismert Matyi apján kívül, akitől a munkáját kapta. Azért ez így nem lehetett a legkönnyebb. Aztán egy szép napon összefutott Balicz Janival. Igen, azzal a Balicz Jani, akivel állandóan marták egymást a középsuliban. Most pedig a legnagyobb cimborák lettek. Ennek talán az volt oka, hogy Dorka számára ő volt az egyetlen biztos pont a hirtelen felbolydult kis világába. Szóval ők ketten együtt fedezték fel a felnőttek világát, saját magukat, a barátságot, később pedig az új szerelmet.

Boldog voltam, hogy Dorka képes volt Matyin túllépni. Gonoszul hangzik, de így van. Fiatal, előtte az élet, elkerülhetetlen volt, hogy ne találjon rá újra a szerelem. Az pedig igazán meglepő és kellemes meglepetés volt, hogy ez kinek a személyében jött el. Az ő szerelmük sem volt olyan egyszerű, hiszen a fiú elég makacs és önfejű személy. Dorka mégis kitartott mellette, kereste és végül minden a helyére került.

A borítón van egy fél mondatocska:

„Azért jöttem, hogy hazavigyelek…”

Végig azt hittem, hogy majd jön a hős lovag és Dorkát észhez térítve fogja és hazaviszi a családjához, mert Pesten eléggé megváltozott. Erre nem! Nem őt kellett helyre tenni, hanem azt a bizonyos lovagot. Úgyhogy gratulálok kedves Hajdú-Antal Zsuzsanna, sikeresen megvezettél szinte egész végig!

Összegezve végig nagyon élveztem, és iszonyat sokszor elbőgtem magam a történeten. Főleg, mikor Dorka visszaemlékszik Matyira, és érezni, hogy még mindig gyászolja.

Ajánlom azoknak, akik:

- olvasták az első részt, nekik kötelező!

- romantikára vágynak és nem bánják, ha ez egy kis humorra társul,

- szeretik a szívbe markolóan gyönyörű történeteket.

Értékelés: 5/5 csillag (kedvenc)

Kedvenc karakter(ek): Dorka, Jani
Kedvenc jelenet(ek): az utazás
Kedvenc idézetek:

„A szívnek nem lehet parancsolni.”

„Egyedül leereszt az ember, mint a gumimatrac.”

„(…) – Szarul festesz.
– Legalább a külsőm és a belsőm összhangban vannak egymással.”

„A vonat sokszor olyan, mint maga az élet: olyan embereket sorol mellénk, akikkel önszántunkból soha nem ismerkednénk meg.”

„– Függeszd fel. Buli van! – A háttérben utcazaj és kiabálás hallatszott. – Rázd gatyába magad! Fél óra múlva ott vagyunk érted. Sörülünk, aztán borolunk, végül a személyzet viszki.”

„Azért jöttem, hogy hazavigyelek…”

„Cuki ez a kék felület, mert észre sem veszed, ha beüt a kék halál. Mint például most. Hopp, le is fagyott. Kerekecske, gombocska, mehetünk kávézni.”

„– Menj. Fogd azt a baseballsapkás hülyegyereket – sóhajtotta –, és hozd vissza nekünk.”

A képek a Pinterest táblámról származnak.