2017. november 30., csütörtök

Fénypont-mélypont – november

Ebben az állandó rovatban a hónapban olvasott legjobb és legnagyobb csalódást nyújtó könyvekről olvashattok egy kis összegzést.

Előző hónapban sajnos kimaradt eza rovat, mert nem olvastam csupán egyetlen könyvet el tisztességesen, de most újra itt van! Úgyhogy vágjunk is bele és mutatom, hogy melyik volt november legjobb könyves élménye, illetve melyikben csalódtam a legnagyobbat. Szerintem meg fogtok lepődni a mélyponton.

Fénypont:
Hajdú-Antal Zsuzsanna: Utánad
Értékelésem
Fülszöveg:
„Váratlanul átkulcsolta a karjait a derekamon, és felkapott.
Mintha egy örökkévalóságig néztem volna le a magasból a homlokára, a piercingjén megcsillanó fényekre; orra és szája megszokott formájára, és képtelen voltam eldönteni, hogy bosszantónak tartom-e minden egyes megnyilvánulását, vagy éppen ezek jelentik számomra a biztonságot.”
A tizenkilenc éves Dorka Budapesten kap munkát, hogy támogatni tudja a családját. A lánynak nem csak a nagyvárosi léttel kell megbarátkoznia, hanem az önállósággal járó kihívásokkal is.
Új ismerősei alaposan felforgatják Dorka megszokott világát, aki egy régi barát feltűnésének köszönhetően rádöbben, hogy ideje letennie a múlt súlyos terheit, és felvállalnia élete legfontosabb szerepét, mielőtt túl késő lenne…

Szerintem:
Aki olvasta az értékelésem a könyvről, azt tudja, hogy mennyire szerettem. Aki viszont nem tette meg, annak összegzem: imádtam újra Dorka fejében lenni, és átélni vele egy újabb kalandot illetve szerelmet. Az írónő jól tette, hogy folytatta a sorozatot, mert a Léggömbök kívánta a második részt. Nem csalódtam benne, még jobban is tetszett, mint az első. Dorka ebben a könyvben láthatólag felnő, és végre felvállalja önmagát és az érzelmeit. Szerencsére ebben volt segítsége, hiszen egyedül nem lett volna képes újrakezdeni az egész életét a szörnyű tragédia után.

Mélypont:
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Értékelésem
Fülszöveg:
1939, a náci Németország
A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi.
Ő meséli el ezt a történetet, amely egy német kislányról, Lieselről, a családjáról és a barátairól szól. Meg fanatikus németekről. És egy zsidó fiúról, akit a háború alatt egy pincében rejtegetnek.
Liesel imád olvasni, és ha csak teheti, könyveket lop. De a legkedvesebb könyve az, amit a pincében rejtőzködő zsidó fiú ír neki.
És egyszer csak hullani kezdenek a bombák.
2005-ben jelent meg az ausztrál író regénye, amely az egész világon bestseller lett, és számos díjat nyert el. 2013-ban mutatták be a belőle készült filmet Brian Percival rendezésében.
Zusak könyve már most klasszikus: megható, elgondolkodtató, felejthetetlen.

Szerintem:
Hát, hogy is mondjam? Tetszett, tetszett, de… voltak benne részek, amiket untam, kicsit túl volt magyarázva, és a csattanókat általában lelőtte a fejezeteknél található alcímek. Puff, ez van, nagyon sajnálom, szerettem volna szeretni, hiszen a filmet imádom, de ez most nekem nem jött át. Lehet, ha máskor, más körülmények között olvasom, akkor képes lettem volna jobban befogadni, ám ez most elmaradt.


A képek a moly.hu oldalról származnak, a borítókép a Pinterest táblámról.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése