2018. július 30., hétfő

Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak



Fülszöveg:
Ove 59 éves. Saabot vezet. És megvan a véleménye mindazokról, akik képesek Volvót, vagy pláne valami lehetetlen külföldi márkát venni. De ennek már semmi jelentősége a történtek után… Hiszen Ovénak már állása sincs. Neki, akinek lételeme a munka.

Nem sokra becsüli ezt a komputerizált világot, ahol egyeseknek egy radiátor légtelenítése vagy egy utánfutós tolatás is probléma. És most a szomszédai, akik ilyesféle hasznavehetetlen alakok, mintha még össze is esküdtek volna ellene. Meghalni sem hagyják. Pedig semmire sem vágyik jobban… Egymás után fordulnak hozzá bajos ügyeikkel, amikben szerintük ő és csakis ő képes segíteni: hol tolatni kell helyettük, hol szerelni, hol beteget szállítani vagy épp befogadni egy rozzant, kóbor macskát. Mintha – különösen az a kis iráni nő a mamlasz férjével – képtelenek lennének elszakadni attól a tévképzetüktől, hogy ő valójában jó ember, nagy szíve van. Mit kezd mindezzel a mogorva Ove, aki kényszeres szabálykövetésével oly gyakran vált ki szemrángást a környezetében? Végül is mi a baja a világgal, s hogyan jutott el mostani élethelyzetéig, amely szerinte csak egy, végső megoldást kínál? Milyen ember ő valójában, s van-e számára kiút?

Ajánljuk szomszédoknak, ezermestereknek és kétbalkezeseknek, morcosaknak és életvidámaknak ezt a nagyszerűen megírt, mély emberismeretről tanúskodó, hol nevettető, hol torokszorító történetet, amely minden idők egyik legnagyobb könyvsikere Svédországban.

Könyvinformációk:
Kiadó: Animus
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 340 oldal
ISBN: 9789633242773
Fordította: Bándi Eszter
Műfaj: szatíra

Véleményem:
A Mini-Könyvklub legújabb fordulója alkalmából olvastam el, és cseppet sem bántam meg. Imádtam minden egyes részét, magát Ovét a maga utálatosságával együtt.
A történet igencsak furcsa emberről, Ovéról szól. Egész életében szépen élt, csinálta a dolgát, elvett egy nagyszerű nőt, remekül dolgozott. Sosem volt szószátyár ember, szerette a konkrét megfogható dolgokat. Ezzel ellentétben a felesége mindennek az ellenkezőjét szerette, mégis remekül kiegészítették egymást és nagyon boldogan éltek amíg… igen, jól gondoljátok.

Ovénak akkor megborult az élete, de mint egy megmentősereg a szomszédba egy igencsak különös család érkezett: egy terhes iráni nő, aki igencsak kemény akaratú, egy kissé különös 7 éves lány, egy őszinte 3 éves kislány, és egy kissé bénácska férj. Ez a bagázs pedig képes volt Ovét kibillenteni a mókuskerékből. Pontosabban ők csak egy lépés volt ahhoz, hogy megmutassa a másik arcát is az öregember. A cselekmény lezárása is egyszerűen zseniális. De erről inkább nem beszélnék, inkább olvassátok el.
Hacsak a könyvre gondolok, egyszerre mosolygom és zokogok, mert a szívembe zártam Ovét, annak ellenére, hogy egy arrogáns, magának való, állandóan pufogó öregúr, akiről elsőre azt hiszi az ember, hogy nincs szíve. Majd olvasás közben egyre jobban megismertem. Nem csak a múltját, hanem a jelenjét is, hogy mitől is vált azzá, akivé. Nem volt könnyű élete, mindenért magának kellett megküzdenie. De talán ez abból is fakad, hogy Ove az a generáció, aki meg is akart küzdeni mindenért, és nem várta el, hogy minden a feneke alá kerüljön varázsszóra. Számomra is az a normális, ami Ove szerint is, nem is tudom, hogy mi történik az én és az utánam következő generációkkal. Ez persze más téma, viszont a könyv gyönyörűen foglalkozik vele. Aki egy jó kis társadalomkritikára vágyik, annak kötelező ez a könyv.

A többi karakter is igencsak mulatságos, aki a másik kedvencemmé vált az Parvaneh, az iráni kismama. Igazi főnök, aki képes volt Ovét rávenni mindenféle dologra. Nem is főnk, inkább kemény akaratú, ez a legmegfelelőbb szó rá. Meglátta Ovéban azt, amit anno Ove felesége, és a szárnyai alá vette az öregurat. Általa pedig Ove szépen kibújt a csigaházából és megmutatta valódi énjét… persze a szokásos zsörtölődésével, hiszen az is hozzá tartozott.
A filmet sajnos nem tudtam időre megnézni, de majd bepótolom, mert nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy miként dolgozták fel ennek az embernek az életének a fordulópontját.
Összességében nagyon élveztem a könyvet, sírva nevettem, és nevetve sírtam olvasás közben. Biztos vagyok benne, hogy ez után az élmény után elő merem venni az író más műveit is.

Ajánlom azoknak, akik:
- még nem olvasták, mindenképp tegyék meg;
- szeretik a társadalomkritikát;
- egy kis pluszra vágynak egy könyvtől, nem csak azt, hogy gyorsan elolvassák.

Értékelésem: 5/5 csillag

Kedvenc karakter(ek): Parvaneh, Ove
Kedvenc jelenet(ek): mikor Parvaneh kosztja Ovét (többször is)
Kedvenc idézetek:
„Ove fekete-fehér ember volt.
A felesége pedig színes. Ő volt Ove összes színe.”
„Sokan antiszociálisnak is nevezték, és Ove úgy gondolta, ez azt jelenti, hogy nem rajong kifejezetten az emberekért. És ebben még volt is valami. Az emberek általában nem teljesen épeszűek.”
„Valamit tisztességesen megcsinálni már nem ér semmit. De ha így van, ha minden készen megvehető: mit ér egy ember?”
A képek a Pinterest táblámról származnak.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése