„Léggömbök tulajdonképpen nem más, mint a gyerekkori történetem újraírt változata.” - Hajdú-Antal Zsuzsanna interjú

Sziasztok!
A hetet Hajdú-Antal Zsuzsannának és műveinek szenteltük egy pár blogerrel karöltve. A mai napon egy interjút olvashattok, amit az írónővel készítettem. A kérdéseket közösen írtuk össze a projektben résztvevő lányokkal, és elég jó kérdések is összejöttek.

Fogadjátok szeretettel!

Barby kérdése: Mi a legjobb abban, hogy írónő lettél?

Kaptam egy extra életcélt. Még mindig felfoghatatlan, hogy olvasóim vannak, hogy érzelmeket váltanak ki a soraim, hogy más emberek fejében elevenedik meg, amit elképzeltem. Az ember megtanul hálásnak lenni, a szélrózsa minden irányába.

Niitaa kérdése: Milyen célzattal jött létre a Léggömbök, s mennyi ideig tartott az írás folyamata?

Egyik éjjel, nagyon régen, még hetedikes koromban volt egy álmom a két szereplővel, akik ma Dorkának és Matyinak felelnek meg. Már másnap nekiültem, hogy írni kezdjek róluk, tehát a Léggömbök tulajdonképpen nem más, mint a gyerekkori történetem újraírt változata. Persze fontos, hogy legyen üzenete, mondanivalója egy regénynek, ezért is változtak némileg a fordulatok, a főbb jelenetek és a karakterek.

Niitaa és Hajdú-Antal Zsuzsanna 

Noémi kérdése: Milyennek élted meg a gimnáziumi éveket? Miért pont erről az életszakaszról írtál?

Számomra ezek az évek nem voltak különösebben érzelmileg telítettek, leginkább a tanulásról szóltak, és inkább plátói „szerelmek” jellemezték. Talán ezért is írtam egy történetet gimnazistákról, akik már ebben az életkorban magasságokat-mélységeket élnek meg.

Czene Mariann kérdése: Melyik volt az eddig a legkedvesebb dicséret, amit akár a regényekre, akár a szereplőkre kaptál?

Ha dicséretet olvasok, a mai napig kiugrom a bőrömből örömömben, de van egy, amit egy fiúolvasóm írt a Léggömbökről, és ami különösen közel áll a szívemhez, ez így szól: „Akit ismerek, és olvasták ezt a könyvet, mind azt mondják, hogy ennek a könyvnek lelke van.”

 

Együtt a duológia

Dorka kérdése: Önálló regénynek indult a Léggömbök, mégis duológiaként zárult. Mikor fogalmazódott meg benned, hogy folytatni kéne a Léggömböket?

Bár sokakkal szemben én szeretem az olyan könyveket, ahol a végén az olvasó fantáziájára bízzák a további eseményeket, nehezemre esett útjukra engedni a szereplőket, vagyis mindig is élt egy-két verziónyi folytatás a fejemben. A Léggömbök megjelenése utáni visszajelzések erősítettek meg végképp abban, hogy Dorkának még jócskán van min keresztülmennie. Meg aztán nem tudtam szabadulni egy-két régi szereplőtől sem, és folyton azon agyaltam, mi történhetett velük.

Czene Mariann kérdése: Van-e olyan karakter, akinek írás közben megváltozott a neve, kinézete, vagy a jelleme? (Akár azért, mert a karakter jobban illett így egy másik szereplőhöz; vagy akár azért, mert „önállósította” magát a karakter, és más útra vitte a történetet?)

Matyi eredetileg magas volt, Dorka pedig sem szeplős, semkicsit kancsal nem volt, egyszóval a szereplők idealizáltabbak voltak, ami persze jellemezte a személyiségüket is (jófiú-jókislány toposz). Makulátlanabb hősökkel azonban a történet is más irányt vett volna. Aki idővel leginkább önállósította magát, az Balicz Jani karaktere volt; az Utánad írása közben egyre jobban megszerettem a személyiségét, egyúttal egyre több és több teret követelt magának a mihaszna.

Hajdú-Antal Zsuzsanna dedikálás közben

Noémi kérdése: Dorka mennyire hasonlít a személyiségedhez, Te is olyan típus-e, vagy esetleg egy ismerősről formáltad őt?

Ahogy egy olvasó kitűnően megragadta, ő egyfajta szeretetburokban él, ezért eleinte túlzottan szem előtt tartja a saját érdekeit. Egyfajta kettősség uralja a személyiségét: visszafogottan lázad, kívülállónak tartja magát, ugyanakkor minden vágya, hogy elfogadják.Bár némi dac szorult belém is, Dorkának mégis inkább egy-egy élményt vagy benyomást kölcsönöztem, semmint a teljes személyiségemet.

Barby kérdése: Vannak-e már terveid a jövőre nézve?

Több történetkezdemény is cikázik a fejemben, de még várom, hogy kiforrjon valami. Szeretnék korosztályt ugrani, de semmiképp se szeretném elkapkodni, még akkor sem, ha újra évekig kell érjen bennem; addig is novellákat írok, olvasok, élményeket gyűjtök, és csendben örülök, hogy a léggömbjeim valódi könyvekké értek.

Köszönöm szépen a válaszokat Hajdú-Antal Zsuzsannának!

Bízom benne, hogy jobban megismertétek írónőt, és szimpatikusnak találtátok. Nézzetek be a többi bloggerhez is, hogy még jobban képben legyetek a műveivel is, aztán kapjatok kedvet ahhoz is, hogy elolvassátok.

Résztvevő bloggerek és bejegyzéseik:

Július 23. – Léggömbök bemutató

Július 24. – Utánad bemutató

Július 25. – 5+1 kedvenc idézetek a duológiából

Július 26. – Érdekességek, kimaradt jelenetek, karakterek

Július 27. – 5 ok, amiért érdemes elolvasni a sorozatot

Július 28. – Interjú az írónővel a sorozat kapcsán: Anya olvas

Július 29. – Léggömbök és ami mögötte van

A képek az írónőtől származnak.