Fénypont-mélypont – július | 2018

Sziasztok!

Érkezik a várva várt fénypont-mélypont. Júliusban rengeteg könyvet olvastam el, hála az e-könyveknek és az utazókönyveknek. Szám szerint 5 kötetet sikerült kivégeznem, plusz amiket a gyerekeknek olvastunk. A hónap legjobbjait már összeszedtem a júliusi >Mesesarok< rovatban. Most viszont július legjobb és legnagyobb csalódását fogom bemutatni.

Fénypont

Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak

Fülszöveg:

Ove 59 éves. Saabot vezet. És megvan a véleménye mindazokról, akik képesek Volvót, vagy pláne valami lehetetlen külföldi márkát venni. De ennek már semmi jelentősége a történtek után… Hiszen Ovénak már állása sincs. Neki, akinek lételeme a munka.

Nem sokra becsüli ezt a komputerizált világot, ahol egyeseknek egy radiátor légtelenítése vagy egy utánfutós tolatás is probléma. És most a szomszédai, akik ilyesféle hasznavehetetlen alakok, mintha még össze is esküdtek volna ellene. Meghalni sem hagyják. Pedig semmire sem vágyik jobban… Egymás után fordulnak hozzá bajos ügyeikkel, amikben szerintük ő és csakis ő képes segíteni: hol tolatni kell helyettük, hol szerelni, hol beteget szállítani vagy épp befogadni egy rozzant, kóbor macskát. Mintha – különösen az a kis iráni nő a mamlasz férjével – képtelenek lennének elszakadni attól a tévképzetüktől, hogy ő valójában jó ember, nagy szíve van. Mit kezd mindezzel a mogorva Ove, aki kényszeres szabálykövetésével oly gyakran vált ki szemrángást a környezetében? Végül is mi a baja a világgal, s hogyan jutott el mostani élethelyzetéig, amely szerinte csak egy, végső megoldást kínál? Milyen ember ő valójában, s van-e számára kiút?

Ajánljuk szomszédoknak, ezermestereknek és kétbalkezeseknek, morcosaknak és életvidámaknak ezt a nagyszerűen megírt, mély emberismeretről tanúskodó, hol nevettető, hol torokszorító történetet, amely minden idők egyik legnagyobb könyvsikere Svédországban.

Szerintem:

Ezt a könyvet mindenki számára kötelezővé tenném. Van benne társadalomkritika, rengeteg humor, nagyszerű cselekmény, és remek karakterek. Nem is kell ennél több egy letehetetlen könyvhöz. Bővebben a véleményem >ITT< olvasható.

Mélypont:

Marilyn Miller: Keserűen édes

Fülszöveg:

Történet az igaz szerelem erejéről.

Anabel érzi, hogy nem kellene engednie a klub tulajdonosának, Eriknek, amikor a férfi haza akarja kísérni egy átmulatott éjszaka után. A lány menthetetlenül beleszeret a hozzá nem illő, gazdag férfiba, és rengeteg csodás percet töltenek az ágyban. Erik bevezeti Anabelt a szex és a szenvedély világába, ami számára eddig teljesen idegen volt. A szerelem azonban utat tör magának. Egy ideig jól mennek köztük a dolgok, aztán…
Anabel elköltözik. Egyetemre megy, marketinges munkát vállal, és egy új világ tárul elé. Eltűnik a céltalan és bizonytalan lány, aki volt. Megismerkedik Iannal, aki Erik tökéletes ellentéte. Anabel közel engedi, annyira, hogy még a titkát is elárulja, mellette biztonságban érzi magát. Egészen addig, amíg Erik utána nem jön, és minden megváltozik…

Anabel tud-e választani a két férfi közül? Létezik jó döntés?

„Az igaz szerelem kapocs, mely egy életre összeköt két szívet, akkor is, ha az élet rögös útján elveszítik egymást. Mert a szerelem halhatatlan, lángja örökké ég abban a szívben, mely igazán tud szeretni!”

Szerintem:

Nos, kérem szépen… Nehéz helyzetben voltam ezzel a könyvvel, mert a Molyon 96%-on áll. Szépen rákészültem, hogy milyen jó kis olvasmányt fogok olvasni mikor megérkezett hozzám a kötet utazókönyv formában. Aztán el is kezdtem olvasni. Ezzel követtem el a hibát. Olyan, mintha csak a szavak egymás mellett lennének, érzelmek hiányoznak belőle, a tagolás pedig borzasztó. Azért vagyok annyira csalódott, mert az írónő másik könyve viszont eddig nagyon tetszik. Olyan, mintha nem is ugyanaz a személy írta volt a két kötetet. Tudom, tudom… fejlődés, meg ilyesmi, de akkor is. Nagyon haragszom erre a könyvre. Jöhetnek a kövek, fel vagyok rá készülve.

Köszönöm a figyelmet!

A képek a moly.hu oldalról származnak.