Sziasztok!
Ezt a
rovatot is elhanyagoltam mostanában, mert nem sok dolog történt sem a blogon,
sem pedig a családban. Most viszont úgy érzem, hogy van mire visszatekinteni,
ezért is írom ezt a bejegyzést.
Márciusi összegzés:
A tavasz első napján, kirándultunk egyet a Kékesre, hiszen akkor havazott. Nem is volt jobb időtöltés a tavasz első napján, mint szánkózni.
Majd egy héttel később jártunk a csodás Budapesten, mert a gyerekekkel és keresztfiunk családjával megnéztük a Minipoliszt. A Minipoliszban a gyerekek kipróbálhatják a különböző foglalkozásokat, mint például: boltos, mozdonyvezető, autószerelő, rádiós. Imádták a Kisebbek, de a Nagyobb már csak ténfergett, hisz már ő lassan kinő ebből, ő amúgy is volt már itt korábban, és nem volt olyan sok újdonság. Később pedig bevásároltunk egyet, amit természetesen a család férfi tagjai annyira nem vettek jó néven, de hősiesen állták a sarat.
Majd jött a koronavírus, és az erre való tekintettel nem mentünk a továbbiakban sehova. Ez számunkra nagyon furcsa, mert mikor beköszönt a jó idő, nem nagyon tartózkodunk itthon. Most viszont a vírus a mi életünket is gyökeresen megváltoztatta. Mikor bejelentették, hogy az iskolák bezárnak, rögtön tudtuk, hogy én maradok a gyerekkel itthon, mert ha Férj maradna, az nagyobb kiesés lenne. Na meg ott van az a fránya asztma, ami gyerekkorom óta velem van, és hát ugyebár nem lenne túl szerencsés elkapni a vírus, egy amúgy sem egészséges tüdővel. Így esett meg, hogy önkéntes(?) karanténba vonultam a fiúkkal. Ha boltba kellett menni, vagy bármilyen elintéznivaló akadt, akkor Férj ment és csinálta. Én pedig itthon voltam a gyerekekkel szabadságon vagy táppénzen. Mivel egy helyi gyárban, sori munkás vagyok, amit nehéz home officeban tolni, ezért kénytelen vagyok az előbb említett két módszer valamelyikét kihasználva itthon maradni. A mi gyárunk nem áll le, van némi kézfertőtlenítő, többször töltik a szappanadagolót, rendszeresen törlik a kilincseket, adnak maszkot, hő kapuk vannak telepítve beléptetéskor, szóval mindent megtesz a cég a dolgozók védelmében, amit lehet. Megrendelés sok van, előreláthatólag nem lesz leállás, ami jó is, meg nem is. Jó, hiszen nem lesz sok munkásnak pénzbeli kiesés, rossz viszont, hogy a fertőzésveszély még jobban fennáll. Nálunk viszont nem volt választás, hiszen a két fiút nem tudom itthon hagyni egyedül.
Majd egy héttel később jártunk a csodás Budapesten, mert a gyerekekkel és keresztfiunk családjával megnéztük a Minipoliszt. A Minipoliszban a gyerekek kipróbálhatják a különböző foglalkozásokat, mint például: boltos, mozdonyvezető, autószerelő, rádiós. Imádták a Kisebbek, de a Nagyobb már csak ténfergett, hisz már ő lassan kinő ebből, ő amúgy is volt már itt korábban, és nem volt olyan sok újdonság. Később pedig bevásároltunk egyet, amit természetesen a család férfi tagjai annyira nem vettek jó néven, de hősiesen állták a sarat.
Majd jött a koronavírus, és az erre való tekintettel nem mentünk a továbbiakban sehova. Ez számunkra nagyon furcsa, mert mikor beköszönt a jó idő, nem nagyon tartózkodunk itthon. Most viszont a vírus a mi életünket is gyökeresen megváltoztatta. Mikor bejelentették, hogy az iskolák bezárnak, rögtön tudtuk, hogy én maradok a gyerekkel itthon, mert ha Férj maradna, az nagyobb kiesés lenne. Na meg ott van az a fránya asztma, ami gyerekkorom óta velem van, és hát ugyebár nem lenne túl szerencsés elkapni a vírus, egy amúgy sem egészséges tüdővel. Így esett meg, hogy önkéntes(?) karanténba vonultam a fiúkkal. Ha boltba kellett menni, vagy bármilyen elintéznivaló akadt, akkor Férj ment és csinálta. Én pedig itthon voltam a gyerekekkel szabadságon vagy táppénzen. Mivel egy helyi gyárban, sori munkás vagyok, amit nehéz home officeban tolni, ezért kénytelen vagyok az előbb említett két módszer valamelyikét kihasználva itthon maradni. A mi gyárunk nem áll le, van némi kézfertőtlenítő, többször töltik a szappanadagolót, rendszeresen törlik a kilincseket, adnak maszkot, hő kapuk vannak telepítve beléptetéskor, szóval mindent megtesz a cég a dolgozók védelmében, amit lehet. Megrendelés sok van, előreláthatólag nem lesz leállás, ami jó is, meg nem is. Jó, hiszen nem lesz sok munkásnak pénzbeli kiesés, rossz viszont, hogy a fertőzésveszély még jobban fennáll. Nálunk viszont nem volt választás, hiszen a két fiút nem tudom itthon hagyni egyedül.
A tanulás
első két hete borzasztó volt, mert a rendszer, a Kréta még nem volt teljesen
kidolgozva, véleményem szerint rengeteg feladatot adtak a tanárok a diákoknak,
és a gyerekek is azt hitték, hogy szünet van, ezért szájhúzva ültek neki
elvégezni a feladatokat. Mostanra viszont úgy látom, hogy kezd egész jól működni
a Kréta, a feladatmennyiségek is beálltak, és nálunk a Nagyobb is már nem
annyira vonakodva ül neki elkészíteni a házi feladatokat. Bízom benne, hogy
hamarosan túl leszünk ezen a nehéz időszakon, és minden visszaáll a régi
kerékvágásba.
Márciusban
belelendültem az írásba, mert ugyebár a kialakult helyzet miatt itthon vagyok,
ezért relatíve sok időm van. Ezért a múlt hónapban 10 bejegyzés került ki a
blogra:
2
értékelés:
4
(majdnem) állandó rovat:
Márciusi TBR – avagy ezeket tervezem olvasni a hónapban | 2020;
Top5Wednesday – Fertőzően jó regények;
Mesesarok – március | 2020;
Fénypont-mélypont: március | 2020
Top5Wednesday – Fertőzően jó regények;
Mesesarok – március | 2020;
Fénypont-mélypont: március | 2020
4 egyéb
bejegyzés:
Beszerzések, ajándékok, recenziók:
Márciusban
volt az ominózus Alexandra raktárvásár, amin azon szerencsések közé tartoztam,
akik tudtak rendelni. Igaz, hogy másfél óra volt, mire összepakoltam a kosárba
vágyott regényeket, de így is megérte, hiszen 16 könyvért 7500 Ft-ot fizettem. Céltudatosan
kerestem a címekre, és amelyik olcsóbb volt, azt tettem kosárba. Amik nem
könyvmolykézős kötetek, azok egy részét ajándékba kaptam, a többit cseréltem
vagy egyéb helyről vettem. Mostanában a facebookos Marketplace-en is körbe
szoktam nézni, mert sok eladó potom pénzért árul kincseket.
Hubert
Selby, Jr.: Rekviem egy álomért (ajándék)
Kim
Holden: Bright Side (ajándék)
Kemese
Fanni: A viharszívű Mya Mavis (Alexandra raktárvásár)
Brent
Weeks: A tökéletes Árnyék (Alexandra raktárvásár)
Brent
Weeks: Az árnyékvilág peremén (Alexandra raktárvásár)
Brent
Weeks: Túl az árnyakon (Alexandra raktárvásár)
Licia
Troisi: A két harcosnő (Alexandra raktárvásár)
Licia
Troisi: Az új birodalom (Alexandra raktárvásár)
Gail Carriger:
Changeless – Változatlan (Alexandra raktárvásár)
Gail Carriger:
Blameless – Szégyentelen (Alexandra raktárvásár)
Zakály
Viktória: Szívritmuszavar (Alexandra raktárvásár)
Zakály
Viktória: Hanna örök (Alexandra raktárvásár)
Colleen
Hoover: Slammed – Szívcsapás (Alexandra raktárvásár)
Colleen
Hoover: Point of Retreat – Visszavonuló (Alexandra raktárvásár)
Sophie
Jordan: Firelight – Tűzláng (Alexandra raktárvásár)
Sophie
Jordan: Hidden – Menedék (Alexandra raktárvásár)
Kelly
Creagh: Nevermore – Soha már (Alexandra raktárvásár)
Kelly
Creagh: Oblivion – Ébredés (Alexandra raktárvásár)
Lev
Grossman: A varázsló birodalma (Csere)
Most nem
hozok TBR-listát, mert lesz az O.W.L.s Read-a-thon, aminek a keretein belül
megnevezem azokat a könyveket, amiket a hónapban szeretnék elolvasni.
Vigyázzatok
magatokra!
Szuper konyveket szereztel be, az ejszakaira nekem is faj a fogam :D ez a franya korona meg felszivodhatna :( Sosem hittem, hogy egy munkahelynel ezt valaha le fogom irni, de hianyzik az iroda es a kollegak ❤️
VálaszTörlésSzerencsére a mi gyárunk sem áll le, de én tudok home office-ban lenni. Igazából megszokható, nem lenne ellenemre, ha mindig így kellene dolgozni. Egyelőre a bezártság sem zavar, rengeteg olvasatlan könyvem van, választani sem tudok. A raktárvásár nekem sajnos kimaradt, de örülök, hogy te szerencsésen hozzájutottál egy csomó jó könyvhöz. :)
VálaszTörlésAz ilyesfajta rovatokért rajongok, nem tudom, valahogy imádom olvasni az összegzőket! :)
VálaszTörlésKitartást kívánok neked és a gyerekeknek, nem egyszerű a helyzet, de hamarosan (remélem) túl leszünk ezen.
Kellemes ünnepeket kívánok, vigyázzatok magatokra!
Lillsz