Colleen Hoover: Too Late – Túl késő

Fülszöveg: Sloan a poklok poklát is megjárná azokért, akiket szeret. És meg is teszi, minden egyes nap. Amikor azonban rádöbben, hogy valójában börtönben él a veszélyes, erkölcstelen és züllött Asa Jackson mellett, Sloan kész bármit megtenni azért, hogy szabaduljon szorult helyzetéből. Akár a testi épségét is kockára tenné, aminek senki sem állhat az útjába. Senki, kivéve Cartert. Asa életében Sloan a legjobb dolog. És Asa szerint Sloan életében ő a legjobb dolog. A lány nem nézi jó szemmel Asa züllött életmódját, pedig a srác szerint, ő csak azt teszi, amit tennie kell, ha mindig egy lépéssel az üzletfelei előtt akar járni. Mindent megtesz annak érdekében is, hogy egy lépéssel Sloan előtt járjon. Senki sem állhat az útjába. Senki, kivéve Cartert. Az év legmegrázóbb regénye arról, meddig élhetünk és hogyan szabadulhatunk egy bántalmazó kapcsolatból. Ismerd meg Sloan példaértékű sorsát!

 Könyvinformációk:

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 468 oldal
Kötés: puhatáblás
Fordította: Mergl-Kovács Bernadett
Megjelenés időpontja: 2018. december 11.
Függővég: -
Sorozat: -
Műfaj: romantikus, erotikus

Véleményem:

Már egy ideje befejeztem a regényt, de még mindig nem vagyok képes egy normális összegzést írni róla. Annyit elmondhatok, hogy ez az első könyv, amit nem tudok csillagozni, mert a témája elég kemény, és úgy érzem, ha csillagoznám, akkor azzal kifejezném tetszésem vagy nem tetszésem a cselekmény felé is, ami hááát, elég vegyes érzéseket keltettek bennem. Úgyhogy ne haragudjatok, de ezt a részt most ki fogom hagyni. Na, ha már így megtörtént ez a szép kis felvezetés, ki is fejtem bővebben véleményem Colleen Hoover: Too Late – Túl késő könyvéről.

A cselekmény eléggé megrázott. Keményen helyt kap benne a nők elleni erőszak, ami sokszor olyan részletesen le van írva, mintha CoHo-t érte volna már hasonló. Ezért is imádom az írónőt, mert annyira realisztikusan tud ábrázolni mindent, hogy elhiszem, része volt az összes olyan dologban, amit leír. Ebben az esetben is ez történt és csak kerekedett a szeme, hogy miért ismeri ennyire jól az efféle kapcsolatokat, amibe belekeverte a főszereplőit: Sloant és Asát.

A történet tökéletesen mutatja be a mérgező kapcsolatokat. Sloan és Asa karakterei nem teljesen ép lelkűek, ezért is találtak egymásra. Mindkettejük szörnyű környezetben nőttek fel, amiknek meglettek a hatásai. Sloan naiv lett, mégis erősnek érzi magát, a helyén van a szíve, ennek ellenére egy kis kedvesség és odafigyelés után elolvad. Asa viszont az ellentétévé vált a hátrányos gyerekkora által. Rájött miként uralkodhat az embereken, mit kell ahhoz tennie, hogy tökéletesen kiépítsen egy olyan imázst maga köré, hogy mindenki áhítattal (vagy félelemmel) tekintsen rá. Mikor pedig ezt a két megtört lelket összesodorta a szél, egy iszonyatosan szörnyű kapcsolat jött létre. Persze sokkal több van mindkét karakter mögött, mert az írónő remekül felépíti a hátteret is, így nem marad az Olvasóban kétség, hogy miként történhetett meg az az annyi minden, ahová az egész fajult.

Viszont nem csupán negatív dolgok kapnak helyet a regényben, de nekem főleg ezek maradtak meg, akkora benyomást tettek rám. Meg gondolom azért, mert a sok kegyetlenség után nehéz volt elhinni, hogy Sloan képes révbe érni, és boldogan folytatni az életét megmentője mellett. De igen, a könyv vége, mint minden Colleen Hoover könyv, ez is happy enddel zárul, csak előtte sokkal több lelki és fizikai terroron keresztül mennek át a karakterek, mint ahogy azt megszoktuk az írónőtől.

Ahogy azt már az elején is megemlítettem: nagyon realisztikusan ábrázolja a torzult elmét CoHo. Ha valaki egészséges lelki világgal rendelkezik, az olvasás közben folyamatosan azt mondogatja, hogy már rég el kellett volna hagynia Sloannak Asát, de sajnos, ahogy a regényben is, a valóságban is nagyon nehéz. Az a nő, aki egy bántalmazó kapcsolatban él, sokszor annyira le van építve lelkileg, hogy ő maga is elhiszi: nem ér a párja nélkül fabatkát sem. Ezért kell egy olyan illető, aki képes lelkileg egy kicsit támogatni, hogy újra erőre kapjon a bántalmazott, és képes legyen minden félelem nélkül otthagyni az agresszív felet.

Sajnos volt alkalmam több olyan nővel beszélgetni a munkahelyemen, akik valamilyen úton-módon, de belekeveredtek egy ilyen kapcsolatba. Tudatlan elmémmel kapásból rávágtam, hogy az első pofon után otthagytam volna, de… és itt jön a mókás rész. De nem voltak képesek megtenni, a fent említett ok miatt: lelkileg már annyira kiégtek, hogy nem éreztek magukban annyit, hogy (le)lépjenek. Aztán szépen lassan beláttam én is, hogy igen, nulla önbizalommal nehéz bármerre is mennie az ember lányának.

Ha bárkit is érdekel ez a súlyos probléma, >EZEN< az oldalon nagyszerűen le van írva a bántalmazás mikéntje. FONTOS ERRŐL BESZÉLNI ÉS FONTOS SEGÍTSÉGET NYÚJTANI HA VALAKIN FELISMERJÜK A BÁNTALMAZÁS BÁRMILYEN NYOMAIT legyen az lelki vagy testi sérülés. Ha pedig Te vagy az érintett, ne félj segítséget kérni! Ezt a 06-80-505-101 segélykérő telefonszámon meg tudod tenni.

Összességében egy tökéletesen megírt könyvet kaptam, aminek a vége elég cukorszirupos kókusztortára sikerült. Viszont a sok sérelem után kell az Olvasó lelkének is ez a boldogság, ami kijutott a végére. Pici off: én már a Rázós könyvek szekcióba soroltam volna ezt a könyvet, de mondom ezt úgy, hogy még nem olvastam egyet sem azok körül, de tudom nagyjából milyenek.

Ajánlom azoknak, akik:

- nem rettennek meg egy kis nemi erőszaktól;
- felnőtt olvasók!
- szeretik Colleen Hoover írásait.

Kedvenc idézetek:

„Így talál ránk a szerelem… tragédiák közepette.”

„A világ nem tartozik nekünk semmivel. Elfogadjuk, amit kapunk, és megpróbálunk kezdeni vele valamit.”

„Azt hiszem, ez a különbség egy rosszul és egy jól működő kapcsolat között. Az előbbinél úgy érzed, hogy egy vasmacskához vagy láncolva… az utóbbinál pedig mintha repülnél.”

„Mindenki megérdemli, hogy megtapasztalja az igazi törődést, legfőképp a szülei részéről, akiknek az életét köszönheti.”

„Nem azt mondta, hogy hágj meg. Faszom, azt mondta, hogy Carter!”

A képek a Pinterest táblámról származnak.