Markus Zusak: A könyvtolvaj [könyv vs film]

Fülszöveg:

1939, a náci Németország
A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi.
Ő meséli el ezt a történetet, amely egy német kislányról, Lieselről, a családjáról és a barátairól szól. Meg fanatikus németekről. És egy zsidó fiúról, akit a háború alatt egy pincében rejtegetnek.
Liesel imád olvasni, és ha csak teheti, könyveket lop. De a legkedvesebb könyve az, amit a pincében rejtőzködő zsidó fiú ír neki.
És egyszer csak hullani kezdenek a bombák.

2005-ben jelent meg az ausztrál író regénye, amely az egész világon bestseller lett, és számos díjat nyert el. 2013-ban mutatták be a belőle készült filmet Brian Percival rendezésében.
Zusak könyve már most klasszikus: megható, elgondolkodtató, felejthetetlen. 

Read More

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje [könyv vs sorozat]

Fülszöveg:

A regény – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság – a jövő Amerikája? – szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat – sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ…
A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat.

A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből – a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével – szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Könyvinformációk:

Kiadó: Lazi Kiadó Eredeti megjelenés éve: 1985 Első magyar megjelenés éve: 2006 Oldalszám: 366 oldal ISBN: 9637138838 Fordította: Mohácsi Enikő

Véleményem:

A Mini-Könyvklub 8. fordulója miatt olvastam ezt a könyvet. A többiek véleményét ITT olvashatjátok el Ti is. Olvasás után pedig konkrétan ürességet érzek, mert még többet olvastam volna erről a világról, a szokásokról, a miértekről. Ezt pedig nem negatívumként mondom, mert nekem hatalmas kedvenc lett ez a könyv, eddig benne van az idén olvasott Top 5 legjobb könyvek között. A könyvet és a sorozatot szinkronba néztem és bevallom, hogy voltak mélypontok a könyvben, mikor azt mondtam, hogy nekem ez sok és nem folytatom. Viszont a sorozat végig fenntartotta az érdeklődésem, és csak amiatt olvastam tovább a könyvet, mert mindig vártam, hogy mikor érek ahhoz a részhez, amit a sorozatban láttam. Ez az értékelés pedig most a könyvet és a sorozatot fogja összehasonlítani, vagyis csak megpróbálom ezt megtenni.

Történet:

A könyvben:

Egy nagyon sokkoló történetet kaptam, amiben a nők csupán tárgyak. A népesség elkezdett csökkenni, ezt pedig annak tudják be, hogy Isten így súlyt le az emberekre, mert sokan elhagyták a hitüket. A szülni képes nőket átnevelik a Vörös központban, majd beosztják őket olyan házaspárok mellé, ahol a nők nem képesek erre. Így lesznek szolgálólányok, akik Istent szolgálják azzal, hogy gyermekeket hoznak világra az ő nevében. Minden ilyen nőnek átmossák az agyát, hogy ne lázadjon fel a rendszer ellen és tegye a dolgát: essen teherbe és szüljön. A legtöbb szolgálólány pedig bele is törődik a sorsában, de mindig vannak olyan elemek a rendszerben, akik nem illenek bele és belülről bomlasztják. Az olyan nők pedig, akik nem képesek szaporodni azt a vegyi hulladékkal szennyezett Telepekre küldik. Aki pedig a rendszer ellen valami bűnt követettet el, legyen az árulás, szembeszegülés, vagy egyszerűen nemi identitászavar, azt a Falra küldik.

Mire már kezdtem volna megszokni ezt a totalitárius rendszer, és hogy a nőknek nem sok beleszólása van a dolgok alakulásában vége lett az egésznek. Aztán jött a meglepetés, a könyv legutolsó fejezete. Először azt hittem az valami függelék, de kiderült, hogy szerves része a történetnek. Olvasás közben sokszor éreztem, hogy nem tudom merre járok az időben, és az események is csak úgy random, nem pedig egymást követően érkeznek. Ez az elején nagyon zavart, de az utolsó fejezet… az utolsó fejezet a kulcsa mindennek, hogy miért is volt a kavarodás a történetben.

A sorozatban:

A történet szinte ugyanaz, mint a könyvben, mégis vannak olyan részek, amiket megváltoztattak vagy nem olyan sorrendben jönnek egymás után, ahogy a könyvben. Emiatt kicsit érthetőbb, mert mint már említetted, a könyvben random ismertem ki a régi és új világot, itt pedig szépen sorba van téve. Ami miatt fáj a szívem, hogy sok olyan rész volt, ami teljesen máshogy volt a könyvben, mint a sorozatban. Több személyek fel voltak cserélve, egy személy helyett ketten követtek el fontos jeleneteket. Ami viszont a legnagyobb különbég azok a karakterek. A vége pedig… azt inkább szóra sem méltatnám. Sajnos pont a legjobb rész maradt ki belőle, és Moira is egészen más befejezést kapott.

Karakterek:

A könyvben:

Igazán a könyvben csak egy szereplőnek az életét követhettem végig ez pedig Fredé volt. Fredé, így hívják azt a szolgálólányt, akin keresztül megismertem azt a szörnyű rendszert, amiben élt. Nagyon furcsa kapcsolat alakult ki irányába, mert néha imádtam, máskor pedig csak azt kérdeztem tőle, hogy miért? Miért hagyta olykor magát, máskor pedig kiállt magáért. Talán félt, és megtört, néha viszont szárnyra kapott egy – egy titokban információmorzsa hallatán. Én inkább a lázadó, mint a beletörődő Fredét kedveltem meg, hiszen abban több volt az élet.

A másik kedvenc karakterem Moira volt, akit inkább a múltbeli események által ismertem meg. Ő egy igazi lázadó, aki mindig a kiutat keresi, és sosem törődik bele a rendszerbe, amit rá akarnak erőltetni. Így a visszaemlékezésekben rengetegszer olvastam arról, hogy próbált megszökni a Vörös központból, hogy lázadt apróbb tettekkel, és végül azt is megtudtam, hogy miként élt nem szolgálólányként a társadalomból kivetve, mégis benne élve.

A sorozatban:

Nos, ezzel voltak a legnagyobb gondjaim. Fredé sokkal dacosabb a sorozatban, mint a könyvben, ami alapjául szolgált. Ebben inkább az erőt sugárzó és nem beletörődő nőt kaptam, akit a könyvben is jobban szerettem. Szóval a sorozatbeli Fredé sokkal jobban bejött ,mint a könyvbeli, viszont nem teljesen adja vissza hűen így a karaktert Miora is több szerepet kapott, aminek nagyon örültem, viszont a végkifejlet egyáltalán nem az lett, mint a könyvben. Ezért vérzik is a szívem, de hát na… ez az alkotói szabadság.

Összességében

A könyvről:

Imádtam az összes katyvaszával és romlottságával együtt. Számomra egy igazi kultúrsokk volt ez a könyv és egészen mély nyomott hagyott bennem. Az elején azt gondolta, hogy nem lesz az én könyvem, aztán egészen beleszerettem, ami elég groteszk, hiszen egy szörnyű világ tárult elém. Nagyon nagy pozitívum, hogy számomra sokkal nyomasztóbb volt, mint a sorozat. Ez annak lehet az oka, hogy a képzeletem még veszedelmesebben képzelte el az egész rendszert, mint ahogy a sorozatban megjelenik.

A sorozatról:

Mint az értékelés elején is írtam, ez tartotta bennem a lelket, miatta olvastam tovább a könyvet. A nyomott hangulat teljesen átjött, ami a könyvben is megjelenik, amiatt egész élvezhető. Viszont azok a részek, amik teljesen máshogy lettek megfilmesítve nagyon nem tetszettek.

Ajánlom azoknak, akik:

- mindenkinek! Nem sok könyv van, ami ide sorolható, de ez igen. Egyszerre nagyszerű és kegyetlen ez a könyv! A sorozatot viszont csak azoknak ajánlom, akik képesek átrágni magukat a könyvön, mert egy kicsit véresebbre sikerült.

Értékelés:

A könyvre: 5/5 csillag

A sorozatra: 5/3,5 csillag

Kedvenc karakter(ek): Fredé, Moira
Kedvenc jelenet(ek): Moira és Fredé beszélgetései a visszaemlékezésekben
Kedvenc idézetek:

„Szokás szerint nem vettünk tudomást arról, ami körülöttünk zajlott. Nem tudomást venni nem egyenlő a tudatlansággal: meg kell dolgozni érte.”

„A változások nem egy pillanat alatt következnek be: egy fokozatos felfűtésű fürdőkádban akár halálra is főhet az ember anélkül, hogy észrevenné.”

„Nolite te bastardes carborundorum.”

„Mondom, nem írom, mert nincs mivel írnom, hisz az írás úgyis tilos. Ám ha ez mese, még ha csak az én fejemben létezik is, nyilván mesélem valakinek. Az ember nem mesél csak úgy magának. Mindig van valaki, aki hallgatja.
Még akkor is, ha nincs senki.”

„Élj a jelenben, használd ki a lehetőségeidet, ez minden, amid van.”

„(…) egy hatékony totalitárius rendszer – egyáltalán bármilyen rendszer – létrehozásához bizonyos előnyöket és szabadságjogokat kell nyújtaniuk legalább a kiválasztott keveseknek, cserébe mindazért, amit a többiektől elvesznek.”

„– Azt hittük, jobb világot teremthetünk.
– Jobbat? – bukik ki belőlem alig hallhatóan. Hogy hiheti, hogy ez jobb?
– A jobb sosem jelent mindenkinek jobbat. Mindig vannak, akiknek rosszabbat – feleli.” 

A képek a Pinterest táblámról származnak.

Read More

Elindult! Mini-Könyvklub 8

Szeptember 1-jén elindult a Mini-Könyvklub 8 Vegazus irányítása alatt immáron 8. alkalommal. Hogy pontosan mi is ez, ITT olvashattok róla.

Idén a téma ellenére is nagyon sok taggal kezdünk neki ennek a negyed évnek szám szerint 28 fővel, de jelentkezni még mindig lehet, egészen szeptember 30-ig, mégpedig ITT. A szavazás azonban lezárult és a könyvek listája fix. Ezek lettek a könyvek, amiket megszavaztak a résztvevők, köztük én is.

Szeptember

Fülszöveg:

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

A regény – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság – a jövő Amerikája? – szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat – sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ…
A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat.

A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből – a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével – szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Elöljáróban:

Már a havi összegzős rovatban is írtam, hogy nagyon várom ezt a könyvet, mert a sorozat már ordibál, hogy nézzem meg. Addig viszont nem akartam, amíg a könyvet nem olvastam el, szóval most már nem sokat kell várni a sorozatnak, hogy megnézzem. A két utazókönyv után pedig ez lesz a következő olvasmányom, ami körülbelül a hónap közepére fog esni.

Október

Fülszöveg:

Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe

Oscar Wilde klasszikus regényének hőse, a gazdag, gyönyörű és naiv fiatalember, Dorian Gray megszállottja annak a gondolatnak, hogy örökké fiatal és szép maradjon, s ezért még akár a lelkét is eladná. Miután az egyik barátja megfesti portréját, a fiú csak azt fájlalja, hogy az ő szépségét az élet és az idő hamar lerombolja majd, míg a képe örök marad, s azt kívánja, hogy bárcsak ez fordítva lenne.

A fiatalember hamarosan cinikus barátja, Lord Henry Wotton befolyása alá kerül, aki ráébreszti az élet ízeire. Dorian átadja magát az önző és rafinált élvezeteknek, férfiakat és nőket taszít a bűn útjára, majd egyre mélyebbre süllyed, s a züllés minden nemét és formáját megtapasztalja. Az események egyre riasztóbb fordulatot vesznek, mivel nemsokára megtudja, hogy kívánsága teljesült. Legnagyobb csodálkozására ugyanis csak a róla készült kép öregszik. Arca és szeme őrzi az ártatlan ifjú szépségét, a festett arcmás viszont, amelyet gondosan elzárva tart háza egy titkos helyiségében, híven mutatja az idő és a bűn rombolását vonásain.

Ekkor úgy érzi, itt az ideje megváltoztatnia az életét. Hogy teljesen tisztára mossa magát, bűnös múltjának tanúját, a szörnyűséges képet meg akarja semmisíteni…

Elöljáróban:

Ez lesz a legizgibb olvasmány, úgy érzem. Még nem tudom, melyik verziót olvasom, mert nem néztem meg a könyvtárban, hogy meg van e egyáltalán. Ha nincs meg, akkor az a verzió lesz, ami a MEK oldalán fent van. Egyébként engem nagyon érdekel a történet, mert nagyon sok filmben megjelent már Dorian Gray alakja, közte a kedvenc sorozatomban is a Londoni rémtörténetekben.

November

Fülszöveg:

Markus Zusak: A könyvtolvaj

1939, a náci Németország
A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi.
Ő meséli el ezt a történetet, amely egy német kislányról, Lieselről, a családjáról és a barátairól szól. Meg fanatikus németekről. És egy zsidó fiúról, akit a háború alatt egy pincében rejtegetnek.
Liesel imád olvasni, és ha csak teheti, könyveket lop. De a legkedvesebb könyve az, amit a pincében rejtőzködő zsidó fiú ír neki.
És egyszer csak hullani kezdenek a bombák.

2005-ben jelent meg az ausztrál író regénye, amely az egész világon bestseller lett, és számos díjat nyert el. 2013-ban mutatták be a belőle készült filmet Brian Percival rendezésében.
Zusak könyve már most klasszikus: megható, elgondolkodtató, felejthetetlen.

Elöljáróban:

Nem szeretem a háborús könyveket, ez mégis nagyon vonz. Ennek az lehet az oka, hogy láttam a belőle készült filmet, amit imádtam, így alig várom, hogy a könyvet is olvassam.

December

Szabadon választott életrajzi regény, útileírás vagy memoár

Ettől nagyon félek, mert valahogy sosem voltam kibékülve ezekkel a műfajokkal. Ötletem van egy pár, csak még nem tudom, hogy melyikhez lesz kedvem. 4 könyv közül szeretnék majd választani, ezek pedig a következők:

Palya Bea: Ribizliálom

Michael Schulman: Meryl Streep

Cheryl Strayed: Vadon

Zavodni Gréta Virág: A szívem ezerkétszázat ver egy perc alatt

Palya Bea egy szabad szellemű nő, imádom és már egyszer elkezdtem a könyvét, de félbehagytam, mert abban az időben úgy éreztem, hogy nagyon sok. Viszont azóta is ott motoszkál a fejemben, hogy vajon hogyan lett olyan erős nő. Meryl Streep egy istennő a szememben. Imádom szinte az összes alakítását, legyen az divatdiktátor, egy rock sztár vagy éppen a Vaslady. Kicsit a molyos százalék megrémít, így lehet, nem ő kerül ki győztesen. Zavodni Gréta Virág könyvére már korábban is felfigyeltem. Mindig is érdekelt a rákbetegség és hogy miken mennek keresztül azok, akik képesek voltak legyőzni. Cheryl Strayed könyve pedig azért csiggat, mert ebből is láttam a filmet már vagy 20x, így most már igazán illendő lenne a könyve is elolvasni belőle.

Remélem, a könyvek után még egy páran kedvet kaptok a csatlakozáshoz! Ne feledjétek, még van idő beszállni a mókába egészen szeptember 30-ig, viszont ez a határidő a közös januári olvasásnak is.

A képek a moly.hu és a Könyvsarok blogról származnak.

Read More

Mini – Könyvklub 8: vegyes forduló

2016 decemberében berobbant hozzám AniTiger és udvariasan felkért, hogyha van kedvem, akkor csatlakozzam én is a Mini – Könyvklubhoz. Akkor csatlakoztam is a Klubhoz, mert nem lehetett ellenállni annak a kérésnek. Immáron 3. alkalommal csatlakozom a Mini-Könyvklubhoz, aminek a 8. fordulója indul. Eddig 2 fordulóban vettem részt, amiben egyfajta műfajban olvastunk, most viszont egy egészen izgalmas negyed év elé nézünk.

Mi is ez a Mini – könyvklub?

2017 szeptemberében indul és 4 hónapon keresztül tart ez az egész móka, aminek a lényege a közös olvasás. Idén nyolcadik alkalommal kerül erre sor. Műfaji olvasás szokott lenni 4 hónapon keresztül általában egy fajta műfajt. Most viszont négy műfajban fogunk olvasni: klasszikus irodalom, modern szépirodalom, történelmi regény és a szabadon választott hónapban egy életrajzi regény/memoár. 9 könyv közül lehet választani és szavazni. Amelyikre pedig a legtöbb szavazat érkezik a részvevőktől, azokat fogjuk elolvasni és értékelni. Az első három hónapban kötött olvasás, vagyis megadott könyvet olvasunk, a negyedik hónapban pedig szabad a vásár, vagyis a műfajon belül azt olvasunk, amit szeretnénk. Bővebben erről az egészről Vegazus oldalán a Könyvsarok blogon olvashattok.

Választható könyvek

Vegazus ismét kitett magáért a választható könyvek terén. Pedig nagyon meg voltam ijedve, mikor megláttam a műfajokat, mert egyik sem a szívem csücske. Viszont, mikor megláttam a könyveket, akkor rögtön meg is gondoltam magam. Minden műfajban 3 könyvet adott meg, és csupán egyre lehet szavazni azon belül. Mostani fordulóban választható könyvek pedig a következőek:

Klasszikus irodalom:

Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Aldous Huxley: Szép új világ

Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe

Modern szépirodalom:

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

David Vann: Akvárium

Szabó Magda: Az ajtó

Történelmi regény:

Markus Zusak: A könyvtolvaj

Bíró Szabolcs: Liliom és vér

Marina Fiorato: A velencei szerződés

Jó, ha tudod:

v  Az első három hónapban kötött könyvet olvasunk a negyedik hónapban szabad a vásár.

v  Mind a 4 könyvről kritikát/értékelést/ajánlást kell írni abban a hónapban, amikor olvassuk. Ez az értékelés lehet a blogra írni, vagy ha nincs, akkor pedig el kell küldeni Vegazusnak, aki feltölti az erre a célra létrejött blogra. Az értékelésnek legalább 10 saját, bővített mondatot kell tartalmaznia, ami csak a törzsszöveg.

v  Ha annyira szenvedsz a könyvtől, hogy nem akarod tovább olvasni, az nem probléma, ez esetben is írj róla értékelést, amiben kifejted, hogy miért nem tetszett, ezt is el fogom fogadni.

v  További szabályok Vegazus blogján olvasható ITT.

Információk:

Célja: közös olvasás élménye nem nyereményjáték!

Időtartam: 2017. szeptember 1 – december 31.

Műfaj: havonta változik: kalsszikus irodalom, modern szépirodalom, történelmi regény, önéletrajz.

Jelentkezés: 2017. szeptember 30.
Szavazás: 2017. augusztus 31. Vegazusnál az EZEN a linken.

Ha bárki kedvet kapott hozzá csatlakozzon hozzánk nyugodtan! A szabályokat mindenképp olvassátok el, nehogy valami félreértés történjen! És a legfontosabb: ez NEM egy nyereményjáték, mi csupán a közös olvasás kedvéért csináljuk és, hogy utána beszélgessünk egy jót!

A képek a moly.hu, Könyvsarok blogról származnak.

Read More