89. Könyvhéten jártam | Élménybeszámoló

Sziasztok!

Egy hete még javában zajlott a 89. Könyvhét és 17. gyerekkönyvnapok az ország számos pontján. Nálam ez egy igazi ünnep, mert ilyenkor találkozom sok-sok molyocskával, akikkel csak ezen alkalomból jövünk össze. Idén, június 9-én harmadjára felutaztam Budapestre, hogy megtartsam az éves találkáim és persze körbejárjam a Könyvhétre kipakolt kiadókat. Erről fogok most írni egy kis beszámolót.

4:44: ÉBRESZTŐŐŐ! Igen, ekkor keltem. Az oka pedig nagyon egyszerű: a család férfi tagja mentek horgászversenyre. Nekem nem volt kötelező ekkor kelnem, de mivel nagyon izgatottak voltak a fiúk, így kicsit hangosabbak voltak a megszokottnál. Persze az iszonyat nagy vihar is közrejátszott, ami éppen ekkor érte el városkánkat. Az egész család pedig a teraszon várta, hogy csendesedjen vagy elálljon. A fiúk a verseny miatt izgultak, én pedig azért, hogy el tudjak indulni. Majd szerencsére kicsit csendesedett az eső, a fiúk leléptek, én pedig már nem tudtam visszaaludni. Szóval elkezdtem készülődni: csomagokat ellenőrizni, lezuhanyozni, kiválasztani a megfelelő ruhát, szóval mindenféle csajos dolgokat tettem.

Ezzel a pakkal vágtam neki az útnak

6:45: indulás. Nagy nehezen elindultam otthonról, mert a buszom 7:20-kor indult. Később is indulhattam volna, de ekkor még esett az eső, és nagy pakkokkal voltam felszerelkezve, ezért számoltam azzal, hogy nem úgy haladok, ahogy normál esetben. Nálunk a város központjában van a piac, és azon keresztül mentem, persze ezért megálltam kávét venni, mert az most annyira nagyon fontos volt. Ne keressen senki logikát, én sem értem magam miért éppen most volt olyan fontos kávét vennem. Mindegy is. A lényeg, hogy időben kiértem a buszmegállóba. Szépen átbuszoztam Vámosgyörkre, ahonnan 10 perc várakozás után indult is a vonat Budapestre. Röpke 1 óra huszonvalahány perc volt az út, amit olvasással töltöttem.

Úton a Könyvhét felé

9:30: befutott a vonat Budapestre. Örültem, mint majom a farkának, mikor épségben megérkeztem a fővárosba. Kicsi büszke is voltam magamra, hogy addig minden szuperül ment. Majd jött a budapesti közlekedés. Ez egy magamfajta vidéki számára az igazán nagy kihívás. Arra emlékeztem, hogy a kettes metró kell nekem, és hogy jegy is szükséges. Beállva az automata elé viszont leblokkoltam, ezért egy lányt kértem meg, hogy segítsen mintha nem lett volna egyértelmű, tudom béna vagyok. Szerencsére nagyon kedves és segítőkész volt a lány úgyhogy lett vonaljegyem, hurrá. Itt jött a feketeleves. Meg kellett találnom a számomra megfelelő metrólejárót. Követtem a kiírást, de nem volt ismerős a környék, így megkérdeztem egy idős nénit, aki épp felém tartott. Vele is nagy szerencsém volt, mert nagyon kedves volt, mondta, hogy ők is a párjával épp a Deák térre tartanak, és maradjak velük, mert olyan bérlete volt, hogy vihetett magával plusz egy főt, aki nevezetesen én voltam. Így nem kellett jegyet lyukasztanom odafelé menet. Nagyon hálás voltam neki ezért, és nagy örömet szerzett ezzel a kedves gesztussal.

9:50 körül: megérkeztem a Vörösmarty térre. Innentől lesz érdekes sokatok számára a bejegyzés. Az is vicces volt, mert a Deák térre érkező felüljárótól rossz irányba indultam el. Ezt konstatálva gyorsan előkaptam a Google Map-et, és bizony azzal indultam meg a helyes irányba. Mikor pedig megláttam az első standokat…. majd kiugrottam a bőrömből.

A könyvhéten: megérkezve a Vörösmarty térre szembesültem vele, hogy kicsit korán érkeztem mert még akkor pakoltak ki a kiadók. Sajnos épp akkor kezdett el ismét esni az eső, ezért gyorsan kellett keresnem egy megfelelő menedéket.  Első körben meglátogattam a TWSTER MEDIA kiadót, bemutatkoztam, elhoztam a könyveket (Tillie Cole: Ezer csók, Frey Éva: Allegórium), amiket korábban megbeszéltem a Kiadóval, és természetesen megnéztem a könyv tasikat is, amikre már a Könyvhét óta fáj a fogam. Mivel elég döntésképtelen vagyok, és elém tettem vagy 25 darabot, nem tudtam melyik lenne a megfelelő, ezért később visszamentem, hogy segítséggel (vagyis inkább megerősítéssel) megvásároljam a megfelelőt, de erről később.

A Twister Media standja után a FUMAX Kiadót vettem célba. Még oda sem értem, de már kiszúrtam drága Annát (Lap lap után blog), aki szintén a kiadó munkatársait várta. Mikor odaértem örvendeztünk egy kicsit. Egyébként nem volt egyedül, mert ott volt Petra (Addicted to the Books blog) és a barátnője is. Szóval így négyen vártuk, hogy megérkezzen valaki (Holló-Vaskó Péter), és kezdjen el kipakolni. Közben pedig befutott Gabriella Eld is, akivel szintén örvendeztünk egy sort egymásnak. Dumcsiztunk egy kicsit, majd elindultam körbejárni a standokat. Sajnos elég sok éppen akkor pakolt ki, pontosabban akkor pakoltak jobban vissza, mert leszakadt az ég. Kicsit bénának éreztem magam, hogy egyedül bolyongok a szakadó esőben, egy csomó cumóval a vállamon. Olyan szánalmas lehettem, hogy legszívesebben elbőgtem volna magam, és indultam volna haza. Helyette visszamentem a Fumax standhoz, hogy átvegyem a Schwab dobozom, amit a Fumax és a BASC közösen állított össze. Erről már írtam korábban, ITT megnézhetitek miket rejtett a doboz.

Aztán a standok között glasszával még több cókmókkal a hátamon, vállamon és kezemben megpillantottam Arwent (A penchant for fantasy), aki kissé meglepődött, hogy leszólítottam. Azért bízom benne, hogy nem ijesztettem meg, és ő is pozitívan élte meg a találkozásunk. Nem sokkal ezután pedig összefutottunk Rétával (HaBár, a könyves kocsma blog) és barátnőjével Annával, majd csatlakozott hozzánk Dóri (M&G blog) is. Jó volt (újra) látni őket, sajnálom, hogy keveset tudtunk együtt lenni, szívesen csavarogtam volna velük.

Rétától kaptam őket

Délben viszont elszólított a Biry által szervezett molyos ajándékozás. Volt egy kis gond az ajándékba szánt könyvvel, ezért gyorsan meg kellett vennem a helyszínen az AGAVE KIADÓTÓL. A nagy rohangászás közepette nagyon vártam Gorkie (Olvasó körút blog) megérkezését, mert már tavaly is együtt fedeztük fel a Könyvhetet, és idén is így terveztük. Átadtam, és meg is kaptam a saját csomagom. Innen is köszönöm szépen ViveEe molynak a csodálatos csomagot, amit nagyon szuperül állított össze számomra. A helyszínen az időjárás miatt nem bontogattam ki, mert féltem, hogy megázik a könyv. Hazaérve viszont az volt az első dolgom, hogy kibontogattam és ujjongtam. A könyv egy régóta vágyott regény volt, aminek élőben még szebb a borítója. A Targaryen házas pirográfiás képet ViveEe készítette, ami lenyűgözően gyönyörű! Hatalmas köszönet érte!

ViveEe ajándéka (a képről lemaradtak a könyvjelzők és egy kis macis díszcsipesz)

Jó volt újra látni a csajokat, Biryt, Demiset és ViveEet. Sokan voltak még az eseményen, és jó volt egy kicsit veletek is lenni. Viszont ismét szólított a következő tali, a Mini-Könyvklub találkozója.

AniTiger (Hagyjatok! Olvasok! blog) már telefonált, hogy merre vagyok, mert már nagyon várnak Vegazussal (Könyvsarok blog). Szépen átsétáltam a találkozópontra, és hárman vártuk a további Mini-Könyvklub tagok érkezését. Sajnálatos módon nem érkeztek többen, de ezt ráfogtuk az esőre, ami még ekkor is esett. Megszavaztuk, hogy a Mekiben kajálunk egyet, mert éhesek voltunk, közben pedig egy jót beszélgetünk. Ez pedig pontosan így történt. Evés közben hívott Gorkie, hogy megérkezett, merre vagyunk. Megbeszéltük, hogy csatlakozik kis csapatunkhoz a Mekibe, úgyhogy a továbbiakban már négyen csacsogtunk. Nagy meglepetésre éppen ott találkoztunk Hikarival (Írásaim tárháza), Ashleyvel (Fleur de livre blog). Jött az örömködés, kis dumcsi. Ami a legjobb volt a Mekizésben az az, hogy néhány asztallal odébb evett Bíró Szabolcs és Benyák Zoltán írók. Elég fososak voltunk ahhoz, hogy ne merjük őket megszólítani, ezért csak a távolból kukkoltunk. Ez elég betegesen hangzik, de ez van, mikor nincs vér az ember lányai pucájában, hogy odamenjenek az írókhoz. Bár utólag visszagondolva lehet jobban is tettük, mert békében tudtak enni, mindenféle zaklatók nélkül.

Az ebéd után kicsit tisztult az ég, elállt az eső, ezért nyakunkba vettük a Könyvhetet Vegazussal, AniTigerrel és Gorkieval. (Mielőtt megijedtek tudom mindenki keresztnevét, de ezen a néven írják a blogjaikat ezért használom így:) Nos, szóval elindultunk. Rögtön meg is álltunk az Agave Kiadónál és a könyvturis dobozt túrtuk át AniTigerrel. Nem találtam semmi jót, ha emlékeim nem csalnak, akkor AniTiger sem. Tovaindulván a Twister Media felé kanyarodunk, ahol éppen Frey Éva és Krausz Emma dedikált. Gyorsan alá is firkantottam a délelőtt folyamán átvett Allegórium kötetem, és meg is beszéltünk egy interjút az írónővel. Varga-Czakó Adrienn is jelen volt a standnál, neki is bemutatkoztam, váltottunk pár szót, adott pár jó tanácsot, de rohannia kellett. Ha már ott voltunk átnéztük (újra) a könyv tasikat, és vágre szereztem egyet én is. Köszönöm Gorkienak a segítséget. Már délelőtt is azt néztem ki, de kellett a megerősítés, hogy az jó lesz. Utána még száz felé bóklásztunk, majd elköszöntünk AniTigertől és Vegazustól, mert mentek haza. Végül Gorkieval ketten maradunk. Átadunk egymásnak az ajándékokat, felfedeztük a maradék standokat, áttúrtuk a turis dobokat, dedikáltattunk és beszélgettünk. Találkoztunk Kercsmár Bella Noémi, Hajdú-Antal Zsuzsanna írónőkkel még a délután folyamán.

Gorkie ajándékának a fele, mert a fiúk elhappolták a nagyrészét

Mikor kinézelődtük magunkat elköszöntünk egymástól Gorkieval, és indultam haza, hála az égnek kevesebb cuccal, mint amivel érkeztem. Pontosabban nem volt kevesebb, csak jobban össze tudtam őket pakolni. Gondolom, erre vagytok a legkíváncsibbak, hogy miket szereztem be. Hát őket:

Könyvheti beszerzéseim

AniTigernek a kölcsönadott Ezer csók könyv, amit szintén a Könyvhéten szereztem be

Összességében most nem volt akkora élmény az időjárás miatt, de boldog voltam, hogy olyan sok emberrel találkoztam. Remélem, hogy jövőre százszor jobb lesz idő, és jobban fogom élvezni. 

Gratulálok annak, aki eljutott eddig, bízom benne, hogy érdekes volt. Jövőre ugyanitt találkozunk, ígérem lesz kitűzőm is, hogy megismerjetek, addig pedig próbálok több olyan képet is készíteni, amin én is szerepelek, hogy felismerjetek.

Ti voltatok a Könyvhéten? Miket szereztetek be: