2018. február 26., hétfő

Patik László: Anna, édes



Fülszöveg:
Anna csak élni szeretné az életét. Arról nem tehet, hogy beleszeret egy nála harminc évvel idősebb férfiba. Legalább lenne gazdag! A mama persze tudja, mitől döglik a légy. Lánya már rég magazinok címlapján viríthatna, jómódú pasikkal flörtölhetne, és ehhez természetesen az ő tanácsait kérhetné ki. A fitt ötvenes hölgy saját kispolgári miliőjében a legnagyobb úriasszony. Különlegeseket főz, és érdekes módon egyengeti lánya karrierjét. Így aztán a család kapcsolatba kerül felsőbb körökkel, majd belekeveredik egy kis hamisítási ügyletbe. Mindezt végigkíséri Márta néni, aki egy érintés alapján tudja, kinek mennyi az adótartozása, és ki ül majd kinek a bűnéért. Anna egy igen jól sikerült kalandja után titokban világsztár lesz, a papája egy másik véletlen folytán magas pozícióba kerül. Aztán hirtelen mindenkinek fenekestül felfordul az élete.
Patik László nagyon is aktuális őrült meséje pillanatról pillanatra más és más szituációba sodorja az olvasót. Mintha egy szürreális, tragikomikus magyar rémálom kellős közepébe csöppentünk volna: szorongunk, miközben folyamatosan röhögünk magunkon, a kisszerűségünkön, és azon, hogy nálunk ez az egész nem is annyira abszurd.


Könyvinformációk:
Kiadó: Athenaeum
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 250 oldal
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789632937168
Sorozat: nem
Függővég: igen
Megjelenés időpontja: 2018. február 26.
ITT megrendelhető
 

Véleményem:
Köszönöm szépen az előolvasási lehetőséget az Athenaeum Kiadónak!
Ez a könyv nagyon frusztrál. Frusztrál, mert annak ellenére, hogy egy kitalált történet nagyon is valóságos. Frusztrál, mert olvasás közben folyamatosan bólogattam, hogy ez annyira magyar, és így leírva rájöttem, hogy mennyire bénák vagyunk azzal, hogy folyamatosan az álmainkat kergetjük, de sosem érjük el őket, mert megelégszünk azzal, amit az élet ad nekünk. Végül frusztrál, mert csak ülök a laptop előtt, és bámulok magam elé, közben pedig azon gondolkozom, hogyan tudnám átadni Nektek, olvasóknak azt az élményt, amit ez a könyv nyújtott számomra. Úgyhogy csak remélem, hogy ez összejön.
A történetet egyszerű, de nagyszerű! Mindent Anna szemszögén keresztül ismertem meg, ennek pedig nagyon örültem, hiszen sokkal jobban tudok azonosulni az efféle olvasmányokkal, kivétel ezzel. Annak ellenére, hogy E/1-ben íródott végig éreztem egy bizonyos távolságtartást. Anna az életét, a szerelmeivel, összes kalandjával együtt úgy mondja el, mintha egy teljesen normális életet élt volna. Pedig egyáltalán nem, pontosabban szerintem, hiszen ma már sokat torzult a normális élet fogalma.
Anna személye sokak számára ismerős lehet, hiszen nagyjából mindenkinek a környezetében van egy Anna, aki folyamatosan –szinte már görcsösen- a szerelmet, és a boldogságot keresi, ez által pedig állandóan olyan döntéseket hoz, amit csak elé sodort az élet és rögtön beleugrik.
Anna életére sajnos pont ez jellemző, ezzel pedig megbélyegzi saját jövőjét. Egyik házasságból a másikba ugrik, aminek 2 válás az eredménye, plusz egy olyan házasság, ami hazugságra épült. Nem ad elég időt magának arra, hogy átgondolja a helyzetét, hogy valóban az akkori nagy Ő a valódi nagy Ő. Erre talán a buta szót használnál, ha nem tudnám, hogy Annának van egy anyja. Bartusné egy kemény és erős személyiség, akinek megvan mindenről a véleménye, és nem is rejti véka alá. Annának folyamatosan mondja a magáét, ezzel terelgetve lánya jövőjét.
A kedvenc karakterem mégsem ez a nőszemély volt, hanem Márta néni. Imádtam az öregasszonyt, és az állítólagos médiumi képességét. Az pedig csak hab volt a tortán, hogy megszállottan gyűjtötte a Magyar Közlönyt és azokból épített bútorokat. Zseniális, nem?

Összességében imádtam ezt a keserédes történetet, az összes abszurditással együtt. Remek tükör Magyarország számára. Olvassátok!

Ajánlom azoknak, akik:
- kedvelik a szatírát;
- szeretnek egyszerre nevetni és sírni;
- kíváncsiak rá, hogy milyen egy modern Édes Anna;
- szomjazzák a groteszk elemeket tartalmazó irodalmat.
 

Értékelése: 5/5  csillag

Kedvenc karakter(ek): Márta néni
Kedvenc jelenet(ek): a vasárnapi ebédek
Kedvenc idézetek:
„Anyu azt tanácsolta, beszéljem ki magamból a fájdalmat, ő meghallgat, nyugodtan sírjak, aztán azt a csodálatos hónapot, amit Norberttől kaptam, tegyem a szép emlékek polcára, majd szedjem össze magam, és kenjek új rúzst a számra. Amikor az első adag comb kisült, megemlítettem, hogy még egy apró emléket őrzök magamban Norberttől. Két deci rum után anyu is sírt.”
„Aki csatába megy, annak a veszteséggel is el kell számolnia.”
„Anyu szerint emberismereti kérdésekben nyugodtan Márta nénire bízhatom magam. Márta néni a szomszédunk, egy csupa ránc, apró öregasszony. Egyedül él, nem látogatja senki, ami minden bizonnyal a különleges képességével függ össze. Harminc évig az adóhatóságnál dolgozott. Mindent tud a bűnről. Speciális médium. Elég, ha csak megáll előtte egy ember, akárki, és már tudja, ha megszólal, hazudni fog-e, vagy sem. Amikor egy ismeretlen megszólítja – például azt mondja, hogy jó napot kívánok –, azt is tudja róla, milyen adókörben, milyen típusú bűncselekmény terheli a lelkét. Kézfogás és tíz perc beszélgetés után Márta néni előtt az illető jövője is nyitott könyv, kérésre megjósolja, mikor, mennyi időre fogják lecsukni. Mindenkivel könyörtelen.”

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése