2018. augusztus 20., hétfő

„Minden nyelv gyönyörű, sokrétű és minden nyelven árnyaltan lehet fogalmazni az adott kultúra, nyelvi közösség igényeinek megfelelően" - Bozai Ágota interjú

Sziasztok!
A Magyaros Augusztus Projekt alkalmával felkerestem pár műfordítót, mert nekik köszönhetjük, hogy külföldi írók alkotásait olvashatjuk saját anyanyelvünkön. Elsőként az egyik kedvenc fordítóm, Bozai Ágotát kértem fel, hogy válaszoljon pár kérdésemre.

Bízom benne, hogy Bozai Ágota neve nem cseng ismeretlenül senki számára, hiszen ő fordította le Rick Riordan: A villámtolvaj könyvet, Tahereh Mafi: Ne érints sorozatot, Soman Chainani: Jók és Rosszak Iskolája sorozatot, Anne Bishop: A Mások sorozatot, és még sokáig sorolhatnám, mely könyveket olvashatunk az ő fordításában.

Miért és mikor döntött úgy, hogy műfordító lesz?
Bozai Ágota: Elsődlegesen nem az én döntésem volt, illetve az is, de az én döntésem nem lett volna elég. Szóval bonyolult. Író voltam (vagyok), az írói stílusom alapján a kiadóm megkínált egy fordítással; elvégeztem a feladatot, tetszett nekik az eredmény, adtak másik munkát és így tovább. Szóval ha nem kérnek fel, ha nem határidőben adom le a szöveget, ha nem lett volna minőségileg megfelelő az első könyv-fordításom, hiába “döntöttem volna úgy”, most valószínűleg nem lennék fordító. A harmadik megbízás után már csak ezzel foglalkoztam. Így alakult. Éppen akkor vesztettem el egy másik munkámat (politikai leépítés miatt), szóval ez van. Nem olyan romantikus történet. De már gimnazistaként is fordítottam ezt-azt, és amikor az egyetem zöld kapujának nagy rézkilincsét először megfogtam, azt kívántam, hogy egyszer majd a világirodalom valamelyik nagy alkotásához lehessen közöm... Hosszú. Szóval a műfordítóvá válás nem volt nagy váltás az újságíráshoz és az angoltanításhoz képest. Szorgalommal és azt hiszem kellő alázattal végzem ezt a munkát. Nagyon élvezem.
Műfordítók Egyesületének könyvfesztiváli találkozóján készült kép

Hogyan zajlik egy könyv magyarrá tétele? Ez is fázisokból áll, mint az írás? Mennyi időbe telik egy 300-400 oldalas könyvet lefordítani?
Bozai Ágota: Megkapom a megbízást a kiadótól, utánaolvasok egy kicsit a könyvnek, szerzőnek és nekiállok. PDf-ben kapom a könyveket, átalakítom Word-be (így nem kell a neveket külön beírogatnom és kisebb a hibázás lehetősége.). Napi 20 oldal a penzumom. Addig nem fekszem le, amíg nem végzek. 300 oldal kb. 3 hét átolvasásokkal együtt. De ha nagyon tetszik a szöveg, akkor jobban belehúzok. A határidők betartása valahol a szentségek között van, ezért pályám elejétől kis négyzethálós (alias kockás) füzetben vezetem a napi haladást, hogy vizuálisan is legyen visszajelzés az esetleges lemaradásokról. Ha megjelenik egy könyv a fordításomban, felteszem a honlapomra (www.bozai.hu) és lapozok a penzum-füzetben.
Bozai Ágota penzum-füzete

Mi alapján vállalja el a munkákat, amikkel megkeresik a kiadók?
Bozai Ágota: Az alapján, hogy megkeresnek. Jó kapcsolatom van azokkal a kiadókkal, amelyeknek dolgozom, általában tudják, hogy mit szeretek. Foci és barkácsolás témával például nem kínálnak, de nagyon kreatív és/vagy kényes és/vagy hosszú szövegekkel igen. Hosszú pályafutásom során egyetlen könyvszöveg fordítását utasítottam vissza, azt pedig azért, mert olyan agyzsibbasztó new age vallásos hülyeség volt, ami ellentétes az én világnézetemmel és szégyelltem volna fárasztani vele a magyar nagyérdeműt. Konkrétan nekem is fájt volna, míg fordítás közben együtt kellett volna élnem a szöveggel.

A magyar nyelv gyönyörű, sokrétű és sokszor árnyaltabban el lehet mondani bármit, mint az angol nyelvben. Mennyire nyúlhat bele ebbe egy fordító az eredeti szövegbe azért, hogy ugyanazt az érzést adja át, amit az angol sokszor egyszerűbben fogalmaz meg, mint egy magyar?
Bozai Ágota: Minden nyelv gyönyörű, sokrétű és minden nyelven árnyaltan lehet fogalmazni az adott kultúra, nyelvi közösség igényeinek megfelelően (ti. ha bonyolultabbra lenne igény, akkor úgy fogalmaznának). A természetes nyelvek, a nyelvi jelek már csak ilyenek. Szóval azt nem mondanám, hogy magyarul lényegesen árnyaltabban lehet fogalmazni, mint az angolban. Hajjaj! Ellenpélda és cáfolat van ezer, aki nem hiszi, nézze meg please például a banshee, a maroon vagy a cradle szó jelentéseit a szótárban, hogy csak a kedvenceimet említsem lexikai szinten. Az egyszerű(nek tűnő) fogalmazás bizony sokrétű, bonyolult jelentést takarhat, mint számos klasszikus fordítói baki is mutatja. Az angolhoz középfokú nyelvtudás felett különösen célszerű kellő óvatossággal és alázattal hozzáállni.
A fordító természetesen nagyon belenyúlhat a szövegbe azzal a céllal, hogy ugyanazt az érzést adja át, amit a forrásnyelv másként fogalmaz meg. Előfordul, hogy magyarul egyszerűbb a megfogalmazás, mint angolul, és viszont. Ezt a “belenyúlási” műveletet funkcionális ekvivalenciának nevezik, vagyis nem “szó szerint” fordítunk, hanem a közlés nyelvi funkcióját adjuk vissza. Egy elég egyszerű példa: az angol knows the ropes, a magyar ismeri a dörgést / csíziót. Az angol ez esetben hajózási kifejezés, mi viszont nem vagyunk kifejezetten vitorlás-hajós nemzet, szóval ilyenkor mi van? Ráadásul magyarban még választani is kell a dörgés és a csízió között, utóbbi azonban kulturális mellékjelentésekkel bír... Nem ragoznám. Szövegben ilyen helyzetben az adott szöveg stílusa szerinti megoldást választanék.

Több műfajban is fordított könyveket. Melyik műfajt a legkönnyebb és legnehezebb magyarra átültetni, és miért?
Bozai Ágota: Nem műfaj, hanem a szerzői stílus határozza meg, hogy mit könnyű illetve nehéz fordítanom. Az többnyire látszik a szövegen, hogy a szerző elemi alkotókedvvel vagy más okból írta. Az alkotás öröméért írt könyveket a legkönnyebb fordítanom. Egyszerűen látszik, hogy vitte a lendület a szerzőt és nem “tenyésztett” szöveg, hanem ihlet-eredetű mű került ki a keze alól.

Ha van egy komoly világ-felépítésű fantasy vagy sci-fi regény, amikben olyan lények találhatók, amelyek az író fejében keltek életre, a neveket 100%-ban megtartja, vagy valamilyen szinten lehet őket magyarosítani?
Bozai Ágota: Mindig az adott könyv stílusa, szövege határozza meg, hogyan él a fordító ezzel a szabadságával. Bizonyos esetekben lehet és kell is magyarosítani, például a beszélő neveket. Máskor pedig jobb az eredetit meghagyni. Harry Potter ugye kitalált lény, mégis fura lenne Fazekas / Gelencsér / Cserepes / Piszmogó / Buzgó Mócsing Henriknek látni. Pedig ezek a lehetséges vezetéknevek a Potter jelentéseinek magyarításai. Saját fordításomban Soman Chainani: Jók és Rosszak Iskolája című nagyon fordulatos és (fordítani is) élvezetes könyvében viszont a Schoolmasterből Gazgató lett, mert... csak. És a Tipsy Pig Pub: Spicces Sertés Italmérés, a Baby Broth: Csipetkés Csecsemőbecsinált, stb. Jelentéssel bíró fantasy helyneveket például magyarítok, tulajdonneveket óvatosabban.

Végül utolsó kérdés az egyik olvasómtól (Adri, Adri könyvmoly könyvei) érkezett, aki azt szeretné tudni, hogy melyik könyv a legnagyobb vágya, amit lefordítaná szívesen?
Bozai Ágota: Nem is tudom. Ez nem egészen így működik. Ha olvasok valami jót idegen nyelven, nem rohanok kiadókhoz, hogy adják ki, mert ez nagyon kell a magyar közönségnek. A szakma él és köszöni, elvan; a kollégák értik a dolgukat, megszerzik az igazán fontos (vagy eladható) könyvek kiadási jogát és ezek a könyvek előbb-utóbb megjelennek a magyar piacon. Nem biztos, hogy az én irodalmi ízlésem egyezik a magyar könyv-vásárlók ízlésével és mivel a könyv is üzlet, a kiadók kockáztatják a pénzüket, nekem csak javaslataim lehetnek, a döntés az övék. De szívesen fordítanám A. S. Byatt: The Children’s Book című könyvét illetve Hanya Yanagihara további regényeit az Egy kis élet (A Little Life) után. Illetve gömbölyű csokoládé, lukas csokoládé, mogyorós csokoládé... bármilyen szép, irodalmi könyv érdekel.

Köszönöm szépen a válaszokat, és hogy vállalta az interjút!

Örülök neki, hogy minden kérdésemre választ kaptam, és bízom benne, hogy számotokra is érdekesek voltak a válaszok.
A képek a Pinterest oldalamról származnak, illetve Bozai Ágota engedélyével használtam fel.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése