Sziasztok!
Elég sűrű hétvége elé
nézek, úgyhogy most csupán ezzel a taggek örvendeztetlek meg benneteket.
Köszönöm szépen Rétának, hogy kihívott, ha kíváncsiak vagytok az ő válaszaira,
megtekinthetitek ITT.
Szabályok:
1.)
Köszönd meg annak, aki kihívott és linkeled be a blogját.
2.) Válaszold meg a 10 kérdést.
3.) Hívj ki legalább 5 embert.
4.) Tudasd ezzel az 5 emberrel, hogy kihívtad őket.
2.) Válaszold meg a 10 kérdést.
3.) Hívj ki legalább 5 embert.
4.) Tudasd ezzel az 5 emberrel, hogy kihívtad őket.
1.: Klisék: tudom nehéz
kitalálni egy olyan történetet, amit még senki az égvilágon soha semmilyen
körülmények között nem dolgozott fel, vagy gondolt ki. Nem azzal van a bajom,
ha találok hasonlóságot könyvek között, de azért ne mutassa be az összes
kiszámítható mozzanatot a regény. Lehet újítani, és a régit is olyan köntösbe
bújtatni, amitől nem érződik lerágott csontnak az egész.
2.: Buta karakterek:
falnak megyek, mikor a karakterek annyira buták, vagy életképtelenek, hogy egy
ajtó kinyitására sem képesek. Itt nem arra gondolok, ha estlen, hanem mikor
annyira buta, mint az előző mondatban vett példa.
3.: Rossz
információadagolás: iszonyatosan el tudja rontani az olvasás élményét, ha nem
úgy van adagolva egy történet, hogy az eléggé érthető legyen. Mikor mondjuk,
van egy adott sztori, és végig azon gondolkozom, hogy de miért? Aztán pedig
erre megkapom az utolsó oldalakban a választ, 2 mondatban. Ilyenkor jön az
újabb, de MIÉRT?! Vagy mikor az író fejében nagyon szépen kikörvonalazódik a
saját kis világa, csak épp ezt az olvasóval felejti el közölni. Ti is találkoztatok
már ilyennel? Ugye milyen katyvasz képes kialakulni belőle?
II. Három könyves vallomás
1.: Könnyen el lehet
rabolni a szívem: tudom, nagyon gyerekes dolog, de általában minden könyvben
van egy pasi, akiért odáig meg vissza vagyok. Aztán persze a legtöbb el szokott
múlni, de van pár olyan, aki megmarad.
2.: Lassú olvasó vagyok:
egy 300 oldalas könyv nálam egy hét, pedig egy jó bloggernek képesnek kéne
lennie gyorsabban olvasnia. Ezek szerint nem vagyok jó blogger, bocsi, nézzétek
el nekem.
3.:Soha nem akarok
könyvet írni: bár ez nem tudom mennyire könyves, szerintem eléggé. Az
ismerőseim állandóan azt kérdezi, hogy én mikor írok könyvet. A válaszom pedig
mindig az, hogy: SOHA! Először is nincs hozzá kreativitásom, ami elég lényeges.
Másodjára pedig nem is érzem magam annyira jónak, hogy képes legyek akár egy
kisregényt, vagy egy novellát is kicsikarni magamból. Erre szoktam Férjem
mondani, hogy én a kritizálásban vagyok nagyon jó, úgyhogy maradok is ennél.
III. Utolsó alkalom, amikor sírtál egy könyvön
Hajdú-Antal Zsuzsanna:
Utánad könyvén. Hirtelen felindulásból elkövetett olvasás volt, de ez az a
történet, ami annyira csiggatott, hogy úgy éreztem, hogy nem tehetem fel a
polcra, hanem azonnal el kell olvasnom. Körülbelül a második mondatnál elbőgtem
magam, gyors volt, de ez van, ha egy olyan kezdést ad az író a második
könyvének, amiben megbolygatja kicsit az első könyv történéseit. Viszont
mindenről a jövő héten olvashattok bővebben.
IV. Könyvek száma az éjjeliszekrényeden
Nincs éjjeli szekrényem,
a földön vannak a könyveim. Jelenleg pedig 10 db.
V. Kedvenc rágcsálnivalód olvasáshoz
Legfőképp a semmi. Béna
vagyok, voltam és leszek, ezért nem merem megkockáztatni, hogy bármit is egyek
vagy igyak olvasás közben.
VI. Három könyv, amit bárkinek ajánlanál
1.: George R. R. Martin:
Trónok harca, aki pedig elég elszánt annak mehet az egész Tűz és Jég dala
sorozat.
3.: Leitner Olga: Púder nélkül: a nőket kicsit popón rúgja Olga ezzel a könyvvel, a férfiakat pedig
kicsit a helyére teszi.
VII. Egy kép a könyvespolcodról
Elég kaotikus nálunk a
helyzet, mert szobafelújítás van, így egy ideiglenes polcon csak azok a könyvek
vannak, amik az elkövetkezendő 3 hónapban olvasásra fognak kerülni, úgyhogy
erről most nem mutatok képet.
VIII. Milyen sokat jelentenek neked a
könyvek?
Ez egy komoly kérdés?
Hogy lehet ezt feltenni egy könyvmolynak? Természetesen elég sokat jelentenek a
könyveim. Annyira, hogy iszonyatosan nagy akarat kell ahhoz, hogy
bármelyikdarabot is elcseréljem, vagy eladjam. Vannak olyan eddig soha nem
olvasott könyvek, amiket hirtelen megvettem, mert szinte ingyen hozzám vágták,
azóta pedig hozzá sem nyúltam. A normális ember ezektől meg szokott szabadulni,
na, nekem ez nem megy. Azt hiszem, ezt hívják már gyűjtögetésnek.
Mikor sunyiban veszek
könyvet. Volt időszak, mikor nem éppen a könyv volt a legfontosabb, amit meg
kellett venni, de gyenge voltam, és olyankor jöttek a titokban vásárlások.
Persze ez annak a rovására ment, hogy nem lett új ruhám, nem mentem el
fodrászhoz, kozmetikába stb… a későbbi viták ebből a sunyításból pedig csak hab
volt a tortán. Akkor megtanultam, hogy soha többet nem csinálok ilyet, mert nem
kell plusz stressz az életembe azért, mert el akarok valamit titkolni a Férjem
elől.
X. Kihívottjaid
♥ Hikari (Írásaim tárháza),
♥ Anna (Lap lap után blog),
♥ Vicky (Three Point of View),
♥ Heni (Chronicles of a Bookshelf),
♥ Bea (Könyvvilág blog)
♥ Anna (Lap lap után blog),
♥ Vicky (Three Point of View),
♥ Heni (Chronicles of a Bookshelf),
♥ Bea (Könyvvilág blog)
Bízom benne, hogy kitöltitek, mert nagyon
kíváncsi vagyok a válaszaitokra.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése