Ahogy
ígértem, ismét összeszedtem magam ahhoz, hogy az állandó rovatok is
beinduljanak a blogon. Ezért ismét jelentkezem a hónapösszegző bejegyzéssel,
melyben összeszedem mindazon blogos, személyes dolgokat, amik fontos momentumai
voltak az adott hónapnak.
Júniusi összegzés:
A júniust
rengeteg élménnyel zártuk. A hónapot 2 nap pecázással nyitottuk: az egyik egy
verseny volt, melyen a fiúk indultak, a másik pedig egy családi. Majd jött egy
kis túra, íjászverseny, levendulafesztivál, végül pedig a Nagyobb névnapja.
A
horgászversenyen a Kisebb lett a legfiatalabb versenyző, mellyel egy horgászós
serleget és egy oklevelet kapott. De nem csak ezt a díjat zsebelte be, mert ő
lett a 3. helyezett a gyerekindulók között, így nyert egy spiccbotot is. Viszont
azok a gyerekek is részesültek jutalomban, akik nem értek el helysezést, ezért
a Nagyobb is kapott a részvételért egy zacskónyi etetőanyagot, aminek nagyon
örült.
Másnap szintén horgászni voltunk, ekkor már a nagyobb családdal: anyós, sógor, sógornő, Férj keresztszülei, szóval voltunk egy páran. Megleptük az Atkári Nagy Tavat, ahol mindenkinek volt kisebb-nagyobb fogása, úgyhogy úgy gondolom, hogy pozitív élménnyel tértek haza a családtagok. Mi mindenképp, mert a gyerekek is jó nagy halakat akasztottak, illetve Férj is. Nekem nincs kiváltva a horgászengedélyem, ezért csak kísérőként voltam jelen. A helyszínen van lehetőség bográcsozni, nyársalni, mert sok helyen van kialakítva sütőhely. Mi is kihasználtuk ezt, reggelire jó kis rántotta készült, ebédre pedig pörkölt, teli hassal pedig még jobban ment a peca. A kisebbek aludtak is egy jót, meg persze én is. A nap végén pedig hullafáradtan, ropogósra sülve hagytuk el a tavat.
Másnap szintén horgászni voltunk, ekkor már a nagyobb családdal: anyós, sógor, sógornő, Férj keresztszülei, szóval voltunk egy páran. Megleptük az Atkári Nagy Tavat, ahol mindenkinek volt kisebb-nagyobb fogása, úgyhogy úgy gondolom, hogy pozitív élménnyel tértek haza a családtagok. Mi mindenképp, mert a gyerekek is jó nagy halakat akasztottak, illetve Férj is. Nekem nincs kiváltva a horgászengedélyem, ezért csak kísérőként voltam jelen. A helyszínen van lehetőség bográcsozni, nyársalni, mert sok helyen van kialakítva sütőhely. Mi is kihasználtuk ezt, reggelire jó kis rántotta készült, ebédre pedig pörkölt, teli hassal pedig még jobban ment a peca. A kisebbek aludtak is egy jót, meg persze én is. A nap végén pedig hullafáradtan, ropogósra sülve hagytuk el a tavat.
A
pünkösdi hétvége is hasonlóan aktívan telt. A Decathlon Magyarország 7.
alkalommal rendezte meg a Mátra túrát, amin idén is részt vettünk a családdal. Gyöngyösről
kisvasúttal mentünk fel Mátrafüredre, mert tudtuk, hogy rengetegen lesznek az
eseményen, és esélytelen lenne parkolót találni. Igazunk is lett, mert
körülbelül 4500 ember vett részt a különböző túrákon. Több távon lehetett
indulni, mi a gyerekekkel a Kölyök túrát
választottuk, ami 7 km volt. Kényelmesen lesétáltuk 2 óra alatt, nem rohanunk
sehova, mert ezt a napot erre szenteltük. A célban a szervezők megvendégelték a
résztvevőket egy kis étellel, itallal és még egy (vagy akár több) hivatalos kép
is készült, egy Megcsináltam
háttérnél. Miután elhagytuk a rendezvényt, még játszottak a fiúk egy kicsit
Füreden a játszótéren, majd visszamentünk Gyöngyösre kisvasúttal, végül pedig egy
Meki is belefért a programba. Összességen egy tökéletes napot tudhatunk a
hátunk mögött.
Végül
pedig voltunk íjászversenyen is Jászdózsán. A gyermekeim életükben először
fogtak igazi íjat és nyilat a kezükbe és rögtön egy versenyen mutathatták meg
tudásukat. 20 állomás volt, melyen végig kellett menni a versenyzőknek: volt az
egyszerű, nagy célponttól kezdve, a bonyolultabb mozgó akadályokig minden, ami
szem-szájnak ingere. A fiúk nagyon élvezték, a Nagyobb már kijelentette, hogy
neki kell egy saját felszerelés, mert annyira megtetszett neki ez a sport (is).
Majd nagy örömömre átmentünk Zagyvaszántóra egy kis levendulaszedésre. Mindig
is nagy álmom volt egy ilyenen részt venni, de hát ez ugye nem egy fiús
program, ezért a fiúk nem preferálták. De megtört a jég, végre mégis
eljutottunk egyre és még a fiúk is élvezték!
Ennyi
lett volna a család júniusa, elég mozgalmas, de minek otthon ülni, mikor ennyi
remek program van a környéken.
Úgy
érzem, hogy összekapartam magam annyira, hogy több időt szenteljek a blogra.
Bár nem lett sok júniusi bejegyzés, viszont sok dolgot megosztottam magamról
azokban, amik kikerültek. Értékelés most nem született, lassan azokkal is
visszatérek, de most jobban esett minden mást kiadni magamból. Ezért születtek
meg az alábbi bejegyzések:
Illetve
ajánlottam egy jó kis olvasós maratont is, mert mindig szerettem az ilyeneken
részt venni, és úgy érzem, az olvasási válságon is túl vagyok, hogy ezekbe is
újra belekezdjek. Ennek a maratonnak ugyan már vége, nem írtam róla ugyan külön
összegzést, mert pocsékul sikerült, de jó volt ismét egy kihívásra készülni.
Ezeken kívül pedig találhattok a júniusi bejegyzések között egy különlegeset
is, melyben más Molyok számolnak be a könyvheti élményeikről. Ezeket itt megtekintetitek:
Beszerzések, ajándékok, recenziók:
Júniusban 7 darab könyvvel lettem gazgadabb. Ebből 2 ajándék volt, a többit vásároltam, ha már úgysem voltam a Könyvhéten.
Ania Ahlborn: És bebújt az ördög (ajándék)
Ernest Cline: Ready Player One (vásárlás)
Melissa Landers: Elidegenítve (vásárlás)
Melissa Landers: Elválasztva (vásárlás)
Vivien Holloway: Vérvörös horizont (vásárlás)
Gabriella Eld: Játékok unatkozó felnőtteknek (vásárlás)
Neil Gaiman: Felkavaró tartalom (ajándék)
Hamarosan
érkezem egy TBR-listával is, amiben összeszedem azokat a könyveket, amiket
szeretnék júliusban elolvasni.
Nektek
hogy telt a június?
A képek a moly.hu, és Pinterest oldalamról
származnak, illetve saját készítésűek.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése