12 napos blogger kihívás – 9. nap
Sziasztok!
Kis időre abbahagytam a 12 napos blogger kihívást, de ismét folytatom. Most jöjjön a 9. nap
9. nap: Mutasd meg hogyan csinálsz valamit: leírható mondjuk egy edzéstervet nagy vonalakban, vagy írhatót a hobbitok űzésének folyamatáról is: úgy döntöttem a télapózást írom le, mert nálunk már járt tegnap és persze ma reggel.
Tegnap december 5. –én megérkezett hozzánk a Télapó. Kezdett az oviban, ahol ugye csak a Levente kapott csomagot, mivel Szabolcs még nem jár oviba.
Szerencsére a városunkban van olyan szokás, hogy a Télapó körbejárja a várost a hintóján, amit lovak húznak. Meg van adva, hogy mikor hol áll meg, és ki lehet menni a gyerekekkel megnézni, hogy hogyan érkezik.
Mi is mindig ki szoktunk menni, mert azért ez csak nagy élmény a törpéknek. Szabolcsnak ez volt az első igazi télapója, mert ugye a tavalyira nem emlékszik. Mikor meglátta a lovakat és meghallotta a csengőt rögtön szaladt is a Levihez, hogy ő már látja a Télapót és Levente is nézze meg. Énekeltek neki a gyerekek, akik élelmesebbek voltak – köztük Levi – magától a Mikulástól kaptak egy szaloncukrot. Mielőtt elindul, pedig jön a szaloncukoreső, ami annyi, hogy eldob egy csomó szaloncukrot. A gyerekek pedig úgy vetik magukat utána, mintha aranyat dobálna. Persze itt is csak azoknak jut, akik elég szemfülesek ahhoz, hogy vagy elkapják, vagy megkeressék a földön a szaloncukrot. Mikor mindenki elment volt még egy a földön, amit senki nem vett észre, Levente persze lecsapott rá és nagyon boldog volt, hogy így neki kettő jutott. Mikor hazaértünk jött is értük a Mama, mert ő is szervezett Télapót. Szép ruhába átöltöztettem a gyerekeket, persze nem értették, hogy miért kell, mikor csak mamához mennek, oda pedig általában csak játszós ruhába szoktak menni. Mondtam nekik, hogy hátha mamánál is jár a Télapó és akkor szép ruhába legyenek. Erre rávágja a Levi:
„ - Na de anya! Most ment el a Télapó a strand felé, Mama pedig nem arra lakik!”
- Hát jó, - mondom - nyertél, na d mégis szép ruha legyen rajtad, hátha mégis valaki átmenne Mamához.”
Ezek után elmentek és csak 2,5 óra múlva láttam újra a fiaim, de mikor megérkeztek már a szobába hallottam, hogy haza jöttek, mert az udvaron hallottam az örömöt, hogy járt mamánál a Télapó és igazam volt. Mikor beértek nagy örömmel mesélték, hogy milyen jó, hogy most vitte el őket Mama, ott voltak Kereszanyáék is az Unokatesóval, énekeltek és beszélgettek a Télapóval, és, hogy jajj, mennyire nagyon jó volt. Persze ki kellett az összes – 3 – 3 darab teli cukros mikulás zsákot – csomagot önteni és megmutatni mit is kaptak.
Nálunk nem szokás, hogy a Télapó játékot, hanem csokis hoz, ami kitart egészen január végégig. Most is rendegek csoki és cukor volt benne, és ha nem veszem el tőlük, akkor cukormérgezést kaptak volna. Kitettük az ablakba szóval, mert így szokás, de el lett mondva, hogy csak akkor szabad belőle enni, ha mi megengedjük. Szerencsére szót is fogadnak így meg tudjuk előzni a cukorsokkot! Ma reggel pedig a mi Télapónk is megérkezett, ami szintén egy – egy csomagot jelentett. Mi Férjemmel kézzel készítettük össze így került bele csoki télapó, kinder házikó, mogyoró és mandarin. Mikor Levente kinyitotta, ha hiszitek, ha nem a mandarinnak örült a legjobban, hogy milyen jó, hogy friss gyümölcsöt is tett bele a Mikulás. Férjemnek én is vettem egy nagy tábla Milka csokit, amit este beletettem a cipőbe. Reggel mikor felkeltek Levivel - Szabolccsal mi a későn ébredők táborát erősítjük – Levi mondta, hogy azt Apának nem is a Télapó hozta, mert tegnap vettük a boltba, úgyhogy azt Anya tette bele neki. Mondjuk neki, hogy a felnőtteknek már nem szokott a Télapó hozni semmit, így nekünk kell egymásnak megvenni, de itt a gesztus, vagyis a szándék a lényeg.
Persze mikor már én is magamhoz tértem a reggeli kávém után meglepődve vettem észre, hogy az én bakancsomban is van valami: egy csoki télapó, karácsonyi bögre és az aranytoll, ami azóta tetszik, mióta megláttam a kisboltba.
Na meg, mert az egyik könyvborítóra emlékeztet, mégpedig egy nagyon vágyott könyvére: Leslye Walton: Ava Lavender különös és szépséges bánatára.
Hát nálunk így telt a télapózás! Ti szoktátok tartani, meg szoktátok még egymást ajándékozni?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése