Top5Wednesday – imádott főgonoszok

 A Top5Szerdára Réta blogján, Habár könyves kocsmán bukkantam rá. Ez egy hetente jelentkező rovat, amiben egy Goodreads-es csoportban megtalálható témákban fogok bemutatni könyveket. A csoportot meg is tudjátok nézni ITT, és ha kedvetek támad, akár csatlakozhattok is.

A mai téma olyan gonosz főszereplők bemutatása, akiket annak ellenére imádtam, hogy az eredeti funkciójuk az, hogy utáljam őket.

Ragona Krencz Nóra: Megszámlálhatatlan

 Még friss az élmény, talán azért került be a válogatásba. Eredetileg ő a gonosz a történetben, engem mégis az ő karaktere fogott meg a legjobban. Sokkal jobban érdekelt az ő sorsa és miértje, mint a többi karakteré.

Gok von Montgomrey Gabriella Eld: Emlékek Jordan számára

Hogy én mennyire imádom Gokot! Ő irányítja a Poklot, szóval elvileg a velejéig romlottnak kéne lennie, azonban néha elég emberien tud viselkedni. Talán emiatt a kettősség…vagy inkább kiszámíthatatlanság miatt kedveltem meg annyira.

Irina C.J.Redwine: Az Árnyékkirálynő

Ő a kedvenc főgonoszom! Ő az a fajta karakter, akit imádok utálni! Annyi galádság szorult belé, hogy azt a leggonoszabb ember is elirigyelhetné. Egyik gonosz varázslatot szórja a másik után és azok a varázslatok mindennél gonoszabbak.

Cersei Lannister Geroge R. R. Martin: Trónok harca

Egy anya, aki képes bármire, hogy megvédje a maga és családja becsületét. Kell ennél több egy olyan világba, ahol csak azok maradnak életben, aki a legsunyibbak? Nem véletlenül nem tudja őt senkit sem sokáig kikezdeni és képes mindenkit megfélemlíteni.

Anna Korlova Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna

 Anna egy szellem, akit erőszakkal öltek meg és emiatt egy kicsit elborult az agya, így szellemként visszajár. Elég brutálisan szokott végezni az áldozataival és már a megjelenése sem a legbarátságosabb. Mikor pedig kiderül róla az igazság, rögtön belopja magát az ember szívébe. Viszont nekem a vérszomjas Anna sokkal szimpatikusabb.

Ők lettek volna az imádott gonoszaim. Furcsa módon jobban meg szoktak az ő karakterük fogni, talán azért, mert érdekel, hogy miért lettek gonoszok. Nektek kik a kedvenc gonoszaitok?

További részvevők:
Arwen,
Berta,
Réta,
Wandamaci.

Képek a Pinterest táblámról származnak.

Read More

Írók és a Könyvhét

Nemrég volt a Könyvhét, ahol az olvasók mellett az írók is jelent szoktak lenni. Van, aki dedikálás miatt és van, aki csupán az emberek és a könyvek miatt. Én is találkoztam jó pár íróval, bár a nagy izgalomban elfelejtettem nekik feltenni az egyetlen kérdést, amit fel szerettem volna. Szóval felkerestem őket Facebookon és bátorkodtam őket ott megkérdezni. Szerencsére mindenki szívesen válaszolt, így elkészülhetett ez a bejegyzés. A kérdés, amit pedig mindenkinek nekiszegeztem pedig annyi volt, hogy: Hogyan éled meg a Könyvhetet, mint író? Akik pedig a választ biztosították: Bosnyák Viktória, Vivien Holloway, Gabriella Eld, Hajdú – Antal Zsuzsanna, Julia Lewis Thomson, Virág Emília és Szaszkó Gabriella.

Hogyan éled meg a Könyvhetet, mint író?

Bosnyák Viktória válasza:

Forrás: Facebook
Képet készítette: Németh Dániel

A Könyvhét nagyon fontos ünnep nekünk, íróknak, de úgy látom, az olvasóknak is. Ilyenkor a szerencséseknek jelenik meg új könyve (nekem például a Nagy szinonima-hadjárat ezúttal) amit felszabadultan ünnepelhetünk együtt, akár a PIM-ben, akár a Vörösmarty téren, akár egy fagyival. Úgy tűnik, az idei különleges alkalom, mivel nem esik az eső, ami az egyetlen kellemetlen dolog szokott lenni. J Én most különösen boldog vagyok, mert a Gyerekszínpadon lesz a könyvbemutatóm, és fantasztikus sztárvendégem is lesz, a tizenegy éves musical sztár, Szirtes Marcell személyében, aki felolvas majd a könyvemből. A legfontosabb esemény ilyenkor számomra, hogy kitüntethetem a Tündérkönyvtárosokat. Idén 11-en kaptak oklevele, s közülük 8-an el tudtak jönni.

Vivien Holloway válasza:

Forrás: Facebook
Képet készítette: Kalina Anikó

Nekem ez a már a sokadik Könyvhetem volt íróként, de minden évben nagyon várom, mert olyan olvasókkal, kollégákkal, barátokkal van lehetőségem találkozni, akikkel egész évben nincs. Nekem a Könyvfeszt és a Könyvhét is minden alkalommal rettenetesen eseménydús, a dedikálásokon kívül is, mert találkozom ezzel, váltok párszót azzal, közben megbeszéltem, hogy kávéznom kéne amazzal... J Nagyon pörgök ilyenkor, és ezek a találkozások olvasókkal, barátokkal mindig nagy löketet adnak jó időre J

Gabriella Eld válasza:

Forrás Facebook
Képet készítette: Tomcsik Nóra

Én nagyszerűen. Ez volt az első olyan könyvhetem, amit nem olvasóként, hanem íróként éltem át, és szerintem nincs ahhoz fogható érzés, amikor az emberek felismernek téged és a könyved is. Imádtam, hogy rengeteg új emberrel ismerkedtem meg, találkoztam olyanokkal, akikkel már rég akartam és persze mindenkivel jókat beszélgettem. Mindenképpen pozitív élmény volt. :D

Hajdú – Antal Zsuzsanna válasza:

Forrás: Hajdú-Antal Zsuzsanna saját képe

Örülök minden évben a Könyvhétnek, mert rengeteg kiadó képviselteti magát, és a könyvkedvelők személyesen is találkozhatnak a kedvenceikkel. Jó kezdeményezésnek tartom, mert fontos fórum, ahol az olvasók és írók találkozhatnak.

Idén először, mint szerző voltam kint, június 9-én Papp Dórával (Tükörlelkek) Székesfehérvárra utaztunk dedikálni, másnap a Vörösmarty téren.
Köszönöm szépen azoknak, akik megtiszteltek jelenlétükkel a Ciceró standjánál. Az ilyen alkalmak adnak erőt és még több kedvet ahhoz, hogy mi, szerzők haladjunk tovább az utunkon.

Julia Lewis Thomson válasza:

Forrás: Julia Lewis Thomson saját képe
Képet készítette: Chikán Erika

A Könyvhét a könyvmolyok mennyországa. Rengeteg könyv van a standokon és az ember azt sem tudja hova nyúljon, melyiket vegye le, szaglássza meg, ölelje magához, majd vigye haza.

Íróként sokkal többet láttam meg ebből a fantasztikus világból, kitágult a tér, mert egyszerre voltam jelen olvasóként is. Ugyanúgy megálltam a standoknál, ugyanúgy válogattam a jobbnál jobb könyvek közt, miközben megállítottak az olvasók egy-egy kedves szóra.
Csodálatos érzés volt íróként találkozni az olvasókkal, beszélgetni és meginni velük egy kávét.

Virág Emília válasza:

Forrás: Virág Emília saját képe

Íróként imádom: találkozás az olvasókkal, megvan az a közös élmény, ami miatt az ember elkezd írni. J Lehet találkozni írókkal, a kiadó munkatársaival. A magánéletemből hiányoznak az írós beszélgetések, sokkal rövidebb ideig bírják a hozzátartozóim a mindenféle írással kapcsolatos témákat, mint azok, akik benne vannak, szóval tök jól fel lehet töltődni ilyen téren is. J

Olvasóként kicsit máshogy élem meg. Van egy enyhe tömegfóbiám. Mármint akkor enyhe, amikor mondjuk, egy réten állok, valódi tömegben pont annyira erős, hogy egy óra után szeretnék, mondjuk egy réten lenni. Azért persze ez nem akadályoz abban, hogy az összes minden könyvet meg akarjam venni, hogy aztán végül ne tudjak választani, és körbemenjek még egy párszor, mire sikerül dönteni (mert nem, mindet nem viheted haza).
Meg persze a rendezvények, meg az időjárás, ami szerintem kimondottan vicceskedni jár ilyenkor a Vörösmarty térre...

Szaszkó Gabriella válasza:

Forrás: Szaszkó Gabriella saját képe

Minden tekintetben először voltam a Könyvhéten, pát évig Pesten éltem, de eddig maximum lézengő látogatóként tévedtem be. Most pedig először dedikálhattam is, ami hihetetlen :) Az első két tapasztalatom alapján azt mondom, hogy a Könyvhét és a Könyvfesztivál is nagy ajándék az íróknak. Végre találkozhattam kedves olvasókkal és tényleg elhalmoztak szeretettel. Annál jobb érzés nincs is, mint amikor valaki odatéved a standomhoz és csillogó szemmel leemel egy Maradj velem-et mellőlem és aztán még dedikálhatom is neki. Ráadásul rengeteg kedves íróbaráttal is találkozom ilyenkor , szóval számomra a Könyvhét hatalmas feltöltődés és élmény . Ekkor érik be az, hogy a zárt ajtók mögött lepötyögött könyvek életre kelnek mások fejében, szerintem egy író ennél nem is kérhet többet. A Könyvfesztiválos tapasztalataim után már sikerült nagyjából teljesen ellazulnom a standon, remélem, még sok ilyenben lesz részem.

Köszönöm szépen mindenkinek a választ! Úgy tűnik, mindenki fantasztikusan érzi magát az olvasók Kánaánjában a Könyvhéten, legyen az író vagy mezei olvasó, mint én.

Read More

Krencz Nóra: A hordozó (Megszámlálhatatlan 1)

Köszönöm szépen a recenziós példányt Krencz Nórának!

Fülszöveg:

Te mit tennél, ha minden, ami az életedet jelentette, minden, amit a magadénak tudtál, egyik pillanatról a másikra megsemmisülne, s ebben a szorult helyzetben belebotlanál valaki felfoghatatlanul különlegesbe, aki új értelmet adhat az életednek? Újra felépítenéd a régit, vagy követnéd őt az ismeretlenbe? Belevágnál olyasmibe, amit nem értesz?

Fabyent nem rettenti el a természetfeletti…

Könyvinformáció:

Kiadó: Ad Librum Kiadás éve: 2016 Oldalszám: 200 oldal ISBN: 9786155110931 Sorozat: Függővég: nem ITT megvásárolható

Véleményem:

Mikor Nóri felkeresett, hogy lenne e kedvem elolvasni a könyvét nagyon megörültem, hiszen ez volt az első ilyen felkérésem. Megmutatta a borítóját a könyvnek és engem rögtön megfogott. Nem kutakodtam utána, nem olvastam véleményeket, mert nem akartam magam előtt lelőni az egészet. Azonban kénytelen kelletlen csak belefutottam véleményekbe, de ezeket kizárva próbáltam olvasni.

A történet egy börtönjelenettel kezdődik, amiben megismertem a kicsit setesuta főhőst, akinek a szemén keresztül megismertem a világot. Ketten indulnak neki a szabadulásnak, ami egy rakás banditán keresztül vezetett. A gyilkológép, akinek hála kijutottak, a fogva tartók csak Mr. Sh - nek hívták, így én abban a tudatban olvastam, hogy megint kapok egy sablonos történetet arról, hogy hogyan menti meg az erős, és jóképű rossz fiú az esetlen, mégis bátor nőszemélyt. Nos, mikor kiderült, hogy ez a bizonyos Mr. Sh igazából Shina a nagyon vagány és belevaló természetfeletti képességekkel rendelkező lány, akkor koppantam. Megmondom őszintén, hogy örültem is ennek a változatosságnak, hogy most a nő menti meg a bajba jutott férfit, Fabyent. Megmenekültek a börtönből, és megismerhettük Shina testvéreit is: Flannát és Corrinát, és a „testőrüket” Gert. Majd jött a menekülés, amit sokáig nem értettem, és végül egy szigeten kötöttek ki, ahol mindenre fény derült.

A történet, amilyen jól indult annál gyorsabban kezdett el hanyatlani. Sokszor sajnos nem tudtam hova tenni, hogy melyik korban is játszódik, mert annak ellenére, hogy szekerekkel közlekedtek elég mai kifejezéseket használtak. Ez sokszor zavaró volt számomra. A másik, ami nem tetszett, hogy mindenki mindenkibe szerelmes volt és ágyba is bújt a másikkal. Én, ha szerelmes vagyok valakibe, akkor nem fogok csak azért összejönni a testvérével, hogy a szerelmem közelében legyek. Ez kicsit meredek volt. Ja, és néha nem tudtam hova tenni a szemszögek váltását sem. Értettem én, hogy miért volt rá szükség, mert mikor nem volt a közelben Fabyen, azoktól a történésekről is be kellett számolni, de sajnos ez néha zavaró volt. Viszont voltak benne olyan dolgok, amik miatt végigolvastam és kíváncsi voltam, hogy mi is lesz a vége. Ennek az oka a testvérek voltak és a képességeik.

Shina, Corinna és Flanna ugyanis olyan képességekkel rendelkeznek, amik jól ki vannak gondolva. Mind a hárman örök életűek, de a test, amiben vannak képesek meghalni. Ilyenkor a lelkük tovább él, és 9 hónap múlva újjászületnek abba a testbe, amiben meghaltak. Persze közben azokat a testeket óvni kell, hogy legyen mibe „visszaköltözniük”. Lelkük újjászületése után újra meg kell tanulniuk beszélni és az erejüket használni. Erre sor is kerül a történetben, és érdekes volt erről a korszakról olvasni. A három lánynak azonban nem csak az újjászületése képessége volt, hanem mindegyiknek volt „személyre szabott” természetfeletti ereje. Nem is tudom melyik volt a kedvencem a három körül, mert mindenkiében van potenciál. Shina kapta a legnagyobb erőt: képes tárgyakat mozgatni, a természetet befolyásolni az akaratával. Persze emellett volt még neki egyéb is, de ezek fogtak meg a legjobban. Corinna képes volt a múltba nézni anélkül, hogy megérintette volna az embert. Elég volt beleszagolnia a levegőbe és tudta, hogy azon a helyen ki járt és mi történt. Flannának is elég nagy ereje volt, hiszen ő kapta a tűz erejét. Képes volt tüzet csiholni a testéből.

A karakterek közül még a fő gonosz, Ragona is nagyon megtetszett. Miatta kell a lányoknak állandóan menekülni és ő egy olyan galád karakter lett, akit valóban lehet utálni. Ő sajnos nem kapott vele született képességeket, ahogy a testvérek, emiatt kitanulta a boszorkányságot. Nagyon vagány dolog tőle, hogy képes sárkánnyá alakulni, így képes félelembe tartani az alattvalóit anélkül, hogy az emberek tudnák, hogy ő az. Igazi vérbeli gonosz!

Fabyen karaktere mellett sem mehetek el szó nélkül! Ő kicsit esetlen, de próbál segíteni a lányoknak. A szerelmi élete kesze - kusza, ami arról győzött meg, hogy nem éppen ő a kedvencem. Nagyon sokáig úgy gondoltam, hogy ő egy nagyon felesleges karakter, mindenkinek a terhére van, meg amúgy sincs semmilyen olyan tulajdonsága, ami említésre méltó lett volna. DE! Azon a bizonyos szigeten kiderült ám róla is egy nagy titok, ami után mindent megértettem, főleg az alcímet.

Összességében annyira nem volt rossz, olyan egyszer olvasós. Úgy érzem így elég lezárt volt a történtet, mégis egy kicsit nyitottan hagyta, ezért érdekel a folytatása, hogy mit hoz még ki a továbbiakban a világból, amit teremtett.

Értékelés: 5/3
Kedvenc karakter(ek): Ragona
Kedvenc jelenet(ek): mikor kiderül, hogy Ragona miért lett gonosz
Kedvenc idézetek:

„Gonosz és emellett ostoba lény az ember, Shina. Vannak dolgok, amikről jobb, ha nem tud, mert képtelen bölcsen kezelni.”

„Nem vagyok feminista, de úgy vélem, jó ötlet volt a természettől, hogy ebben a nőknek kedvezett.”

„– Na, ide figyelj, te töketlen! Lehet, hogy nő vagyok, de még mindig az egyetlen kettőnk közül, aki erős.
– Ami a töketlent illeti… talán van bennünk valami közös.”

„– Ki vagy te, hogy utasítgatsz?
Közelebb lépett hozzám, és a szemembe nézett. Az arca még mindig rejtve volt előlem, de a két zöld szempár szikrákat szórt az indulattól.
– Az vagyok, aki kettőnk közül nagyobb eséllyel ki tud juttatni innen.
Gúnyosan villantak a szemei.”

Képek a Pinterest táblámról származnak.

Read More

Juhász István P. író-olvasó találkozó

Május 26-án ellátogatott városunk könyvtárába Juhász István P., így volt szerencsém személyesen találkozni vele. Nagyon sok dolgot megosztott velünk magáról, megjelent műveiről és a jövőről.

A találkozó nagyon jó hangulatban telt, ez talán annak az oka, hogy kevesen voltunk. Volt pár néni, aki megörült, hogy megélték, hogy ilyen fiatal tehetséggel találkoznak és lehetőségük volt beszélni. Ezért nagyon felszabadult volt az a pár óra, mert nem egy olyan eseményt kell elképzelni, amin az író csak mondja és mondja és mondja a dolgokat, hanem István bevont minket is a beszélgetésbe, mert kíváncsi volt arra, hogy a közönsége mit gondol a dolgokról. Így egy nagyon kellemes, családias hangulat uralkodott az egész este alatt, ami megkönnyíttette István dolgát is, hiszen ez volt az első író-olvasó találkozója.

A hallgatóság sok mindent megtudott róla, hiszen nagyon nyíltan elmondta, hogy miken is ment keresztül. Először is tudni kell, hogy művész családból származik, így benne van a vérében az alkotni vágyás. A gimnazistaként kollégiumban töltött ideje alatt kezdett el írni, mivel unatkozott, és sajnos nem találta a többekkel a közös hangot. Ennek az az oka, hogy édesapja hosszú betegség után meghalt, a 9. és a 10. osztályt úgy járta, hogy édesapja haldoklott, így kicsit magába zárkózott. Meghatározó élmény volt számára a gimnázium 10. osztálya, mert második helyezést ért el egy iskolai novellaíró versenyen. Innentől úgy érezte, hogy van értelme írni, hiszen van hozzá némi tehetsége. A novellák után a versekkel is megpróbálkozott, annak ellenére, hogy nem kedvelte ezt a világot. Ezeket a műveket feltöltötte egy internetes magazinba, ahol rengeteg pozitív visszajelzést kapott.

Aztán sajnos sok elutasítást kapott, mikor szerette volna kiadatni az alkotásait, de nem adta fel! Majd a Holnap Magazinban megjelent az egyik műve, ami nagy megtiszteltetés volt számára. Ezután egy antológia pályázat által is bekerült 3 verse és 1 novellája szintén a Holnap Magazin által kiadott könyvben, ami a Zsebkönyv 3: Lámpagyújtó nevet viseli. Következő állomás az életében pedig a Papírrepülő megjelenése. Ebben a könyvben találhatóak válogatott versei és novellái is. Nemrégiben én is elolvastam és írtam is róla véleményt, amit ITT olvashattok el. Célja pedig, hogy egy neves kiadó felkarolja, hogy jelenjen meg náluk írása. Most is kettő anyagon dolgozik, amit szeretne nyomtatásban is megjelentetni. Az egyik színdarabokat tartalmazna, a másik pedig egy kicsit komolyabb hangvételű regény lenne, mivel édesapja elvesztését és annak feldolgozását írná le.

Ezek után pedig nekünk, a közönségnek maradt kérdése, hiszen nagy vonalakban megismertük az életét, azonban a műveiről, inspirációjáról és hasonló dolgokra is kíváncsiak voltunk. Szóval jöjjenek a feltett kérdések.

Ki a példaképed?

Akkor kezdtem el olvasni, amikor könyvtárszakos lettem. A kötelező olvasmányok közül csak Ibsent szerettem, a többitől ki voltam akadva rendesen. Krimiket olvastam először, de sajnos még nem olvastam annyit, hogy konkrét példaképeim legyenek. Ha lenne, akkor nem az élete, hanem a munkássága miatt.

Mi inspirál?

Apukám halála, aztán a kollégiumban szerzett negatív élmények. Utóbbit szép lassan elkoptatom, annyira azért nem éri meg a múlton rágódni. Impulzusíró vagyok, így általában kiírom magamból az érzéseim. Szeretnék maradandót alkotni, amivel az embereknek szeretetet tudok adni.

Milyen körülmények között írsz?

Ahogy jön az ihlet azt rögtön le szoktam írni. A telefonom mindig kéznél van, így oda szoktam pötyögni, de egyébként bárhova írok. Spontán jönnek az ötletek, nem tudok csak úgy leülni és írni.

Jártál templomba?

Igen, vallásosabb nevelést kaptam és Istenben látom az erőt. De az életfelfogásom megváltozott, így nem gondolom, hogy mindig templomba kell járnom, hogy kommunikálni tudjak vele. Vagy higgyek. Vagy érezzem a támogatását.

Mit gondolsz, a fiatalok vagy az öregebbek olvasnak többet? Mint könyvtáros, mi a tapasztalatod?

Botrányos, amit a fiatalok mostanában művelnek. Errefelé legalábbis. A könyvtárral azon vagyunk, hogy minél szélesebb körben megszerettessük az olvasást.

Köszönöm szépen az összegyűltek nevében is ezt a remek kis beszélgetést. Szerintem nagyon szuperül sikerült, még másnap is erről beszéltek a könyvtárban.

Juhász István P. munkái közül olvashattok egy párat a Holnap Magazin oldalán. Természetesen jelen van Facebookon, Moly.hu oldalon és van neki egy weboldala is.

A képek Juhász István P. Facebook oldaláról származnak.

Read More

Top5Wednesday – tökéletes párosok

A Top5Szerdára Réta blogján, Habár könyves kocsmán bukkantam rá. Ez egy hetente jelentkező rovat, amiben egy Goodreads-es csoportban megtalálható témákban fogok bemutatni könyveket. A csoportot meg is tudjátok nézni ITT, és ha kedvetek támad, akár csatlakozhattok is.

A mai téma olyan mellékszereplőket összeszedni, akik a főszereplő nélkül is tökéletes egységet alkotnak. Én főleg szerelmeseket szedtem össze, bár az utolsó kicsit kakukktojás, de szerintem tökéletes páros.

Ned és Gerald Gaura Ágnes: Vámpírok múzsája

Én nagyon szerettem őket, mert ott voltak Bori mellett és segítették, mikor kellett. Még akkor is, mikor már nem egy országban, de még csak nem is egy kontinensen voltak. Remélem fognak még több szerepet kapni, mert imádom, hogy ennyire ellentétek és mégis tökéletesen összeillenek.

Ben Starling és Lacey Pemperton John Green: Papírvárosok

Ben egy kis tenyérbe mászó kis figura, aki mindig a középpontban akar lenni, Lacey pedig nem csak ott akar lenni, hanem ott is van. Így számomra kicsit érthetetlen az ő párosuk, hisz annyira két külön világ. De talán pont erre mondják, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Mindenesetre nagyon aranyosak együtt és ez a lényeg.

Eddie és Gavin Colleen Hoover: Slammed – Szívcsapás

Mikor megláttam a témát, az ő párosuk jutott először eszembe. Imádom, ahogy csipkelődnek, és különös módon fejezik ki az egymás iránti szerelmüket. Mégis nagyon érezni, hogy oda meg vissza vannak egymásért, így számomra ők ketten alkotják a legcukibb párt.

Julie és Matty Jessica Park: Flat – out Celeste – Celeste bolondulásig

Jó, az ő párosuk lehet, hogy csalás, de ebben a könyvben nem kapnak akkor szerepet, mert mégiscsak Celeste történetét mutatja be. Szóval szerintem ők ebben igenis szerelmes mellékszereplők, akiket ugyanannyira imádok, mint az előbb említett Eddiet és Gavint.

Kenji és a jókedve Tahereh Mafi: Ne érints

Íme, a kakukktojás! Igen tudom, nem mindennapi, de imádom Kenjiben, hogy akármilyen abszurd is a helyzet, ő képes nevetni rajta. Szeretem nagyon, hogy mindig megpróbálja kihozni a legjobban a helyzetből, és állandó jókedv lengi körül az egész karaktert. Ide mondjuk Kenji helyére Napsi (Leiner Laura: Bábel) is megfért volna, de mégis jobban kedvelem Kenjit.

Ti milyen párokat tudnátok még ide felsorolni? Lehet ez könyves vagy akár filmes/sorozatos is.

Többi Top5Wednesday résztvevő:

♦ Arwen
♦ Berta
♦ Réta
♦ Tubica
♦ Wandamaci

Képek a Pinterest táblámról származnak.

Read More