A következő címkéjű bejegyzések mutatása: összegzés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: összegzés. Összes bejegyzés megjelenítése

2019-01-01

Évösszegzés | 2018


Sziasztok!
Boldog Új Évet Mindenkinek!
Mivel itt van az újév, ennek örömére egy évösszegző bejegyzéssel készültem. 2017-ben egy nagyon jó kis összesítést talált Réta itt, ez már abban az évben is nagyon bejött, ezért most is azok a pontok alapján fogom ismét a visszatekintést elkészíteni.
Vágjunk is bele, készítsetek be pár napi élelmet, mert ez hosszú lesz, és indulhat is a móka!

2018-04-07

Nasi Március olvasós kihívás-összegzés



Sziasztok!
Egy hete véget ért a Books and Munches blog által szervezett Nasi Március olvasós kihívás. Ezen indultam én is, nem törtem magam, hiszen Kathy is azt írta, hogy a móka a lényeg, nem pedig az, hogy görcsösen teljesítsük. Most pedig érkezik az összegzés, hogy miként is zártam ezt az édes kihívást.

2018-01-25

Olvass velünk klasszikust! olvasási kihívás összegzés és sorsolás


Sziasztok! 
21-én befejeződött az Olvass velünk klasszikust! olvasási kihívásunk, amit a Habár, a könyves kocsma bloggerével, Rétával együtt hoztunk tető alá. Ez nem csak egy kihívás volt, hanem egy nyereményjáték is!
Három könyvet lehetett megnyerni:

Szabó Magda meglepetéskönyv, ami Az őz

kazyvn92, aki a legtöbb pontot gyűjtötte, szám szerint 145 pontot,
Az a másik két nyertest a Miniwebtool weboldal segítségével sorsoltam.

Gratulálok mindenkinek és köszönjük szépen a részvételt! Minden nyertessel Réta felveszi a kapcsolatot, figyeltétek a leveleiteket, mert 72 óra elteltével új nyertest sorsolunk, ha valaki nem jelentkezik.

Most, hogy meg vannak a nyertesek jöjjön az összegzésem.
A célkitűzésem a zöld sor volt, és ezeket a könyveket szerettem volna elolvasni:

20. században megjelent regény - Michael Ende: A Végtelen Történet
Férfi író könyve - Michael Ende: Momo
Közös mező - William Golding: A Legyek Ura
Ebből a listából egyedül a Momot sikerült 100%-ban elolvasni, A Végtelen történetet pedig Rétával együtt kezdtük el olvasni. Sajnos a könyv feléig jutottam vele, mert a Momo sokkal jobban lekötött. A többihez hozzá sem nyúltam, de ez nem azt jelenti, hogy nem is fogom őket elolvasni, mert el fogom, csak nem a kihívás keretein belül.

Én nagyon élveztem ezt a kihívást, mert a Momo egy nagyon pozitív élmény volt. Remélem, hogy nem csupán én élveztem, hanem minden résztvevő, hiszen ez volt ennek a célja!

2018-01-01

2017 évösszegző bejegyzés


Sziasztok!
Boldog új évet mindenkinek éééés boldog születésnapot egyik kedvenc blogomnak, Habár,a könyves kocsmának, a hab a tortán pedig, hogy a mai napon elindult olvasási kihívásunk, az Olvass velünk klasszikust! Most, hogy meg voltak a kötelező körök, jöjjön a bejegyzés lényege: az pedig a 2017-es év összegzése. Az összegzés alapját Jamie, a Perpetual page-turner blog adta, a fordítást és más módosítást pedig Rétával közösen végeztük. Kezdünk is bele!

2017-11-05

2017-11-01

Első blogszülinap


Sziasztok!
Most gondolom, azt várjátok, hogy merre van a nyereményjáték, mert ha én megnyitok egy ilyen bejegyzést azt keresem rögtön. Sajnos el kell, hogy szomorítsalak, mert ez most olyan örömködös köszönő bejegyzés lesz, a nyereményjáték később kerül kiírásra. Annyit mondok, hogy szerintem szuper nyereményeket lehet nyerni.
Régi és a mostani kinézet
Mikor elindultam, egy évvel ezelőtt úgy voltam vele, hogy meglátom mi lesz belőle, hobbinak tökéletes lesz. Nem volt bennem félelemérzés, hiszen főként magam miatt indítottam el, az már csak hab volt a tortán, hogy másokat érdekel. Számomra ez a blogolás egy projektnek indult, mert mindenkitől azt hallom, hogy nem viszek végig semmit, és ezzel akartam megmutatni nekik, hogy van olyan dolog, amire nem unok rá félúton, hanem kitartóan csinálom. Nem mondom, hogy könnyű volt, mert voltak olyan napok, mikor nem tudtam, hogy mit írjak, azt pedig semmiképp nem akartam, hogy a semmiről írjak. Úgyhogy azokon a napokon inkább nem is írtam. Aztán ahogy telt az idő, egyre jobban ráéreztem az ízére, és már szinte minden napra volt valami dolog, amit meg tudtam osztani veletek. Most pedig itt vagyok, egy évvel később, és még mindig csinálom.
Na, ennyit magamról, most jöjjenek a tények. Egy év alatt 318 bejegyzést írtam és osztottam meg veletek. Ebből 72 értékelés, 47 book tag, 25 interjú és 7 állandó rovat született. A többi pedig amolyan sallang, ami az egyéb kategóriába sorolható: olvasási maratonok, nem könyves tagek, tematikus könyvajánlók.
A legnépszerűbb bejegyzések a Kvíz Keddek és azok, amik a Harry Potterrel hozható kapcsolatba. Mikor elindítottam a Kvíz Kedd rovatot nem gondoltam volna, hogy ennyire nagy sikert aratok vele. Viszont nagyon örülök neki, hogy így bejött nektek!
Az 5 legnépszerűbb bejegyzés pedig ők voltak:
Az könyvértékelések és az állandó rovatok mellett megjelent az egyik kedvenc olvasós eseményem, a Mini-Könyvklub, amit Vegazus vezet. A Könyvklub által sok olyan könyvet olvasok el, amit vagy soha meg sem tettem volna, vagy már egy ideje halogatom. Idén ennek is egy éve, hogy csatlakoztam hozzájuk. A másik kedvenc kezdeményezésem a Projekthét. Ez Virág fejéből pattant ki, és a lényege, hogy más bloggerekkel együtt egy megadott témában hozunk bejegyzéseket. Az első alkalom, mikor csatlakoztam hozzájuk az a Karácsonyi Projekthét volt, majd jött a Valentin-napi, Summer Forever, és a legutóbbi a Music Projekt. Már alig várom, hogy újra összeszedje a bandát, és belevágjunk egy következő projektbe.
A blogolás által ismerkedtem meg Rétával, akivel nagyon jó kapcsolatba kerültünk. Sok dolog az ő blogjáról vándorolt át hozzám, mert nagyon szuper dolgokat talál, amit meghonosít. Ilyen a Top5Wednesday, a Havi ajánló, illetve rengeteg Book Tag is Rétától származik, amit a blogon olvashattok. Úgyhogy mindenképp nézzetek be hozzá is rendszeresen.
Az idő előrehaladtával lett a blognak Facebook oldala, ahol már több, mint 500-an kedveltetek, ami nagyszerű érzés, és hihetetlen, hogy valóban kíváncsiak vagytok arra, hogy mik kavarognak a fejembe. A Facebook oldalon pedig találtok pár mérföldkövet, ami eddig a bloggal történt. Majd jött az Instagram oldal is, ahol rosszabbnál rosszabb képeket teszek közzé, és még így is 281-an követtek. Na, ez valóban hihetetlen, úgyhogy ezt is nagyon köszönöm! A blogra pedig összesen 102 ember iratkozott fel, aminek nagyon hálás vagyok! Ja, és a blognak van Pinterest oldala is, amin a képeket gyűjtöm a blogos bejegyzésekhez.
Ó igen, majdnem kihagytam azt, ami gondolom, sok embert foglalkoztat: a recenziók. Bezony, abból is jut bőven. Az elején én kerestem fel kiadókat, hogy ki is vagyok, és szívesen írnék a könyveikről. A legtöbb esetben pozitív visszajelzést kaptam, de volt negatív is. Ettől nem ijedtem meg, hiszen akkor már volt pár támogatóm, és nem akartam túlzásba esni. Majd volt egy pont, ahol azt éreztem, hogy sok lesz a recenzió, akkor már frusztrált, hogy időre olvassak és írjak. Ekkora szerencsére már volt pár állandó kiadó, akikkel kapcsolatban voltam. Ilyen volt az Athenaeum Kiadó, Álomgyár Kiadó, Twister Media Kiadó, Fumax Kiadó. Nemrég pedig már a kiadók és az írók keresnek fel azzal, hogy vállalok e recenziót. Nem is kell mondanom, hogy ilyenkor mindig majd kiugrom a bőrömből! Köszönöm szépen az összes kiadónak és írónak, hogy bíznak bennem, és rám merik bízni a könyveiket!
Nem is tudom, hogy mit írhatnék még… talán csak annyit, hogy valóban nagyon köszönöm, hogy ilyen sokan velem vagytok és olvastok. Már nem csak magam miatt csinálom, hanem értetek. Akinek pedig nagyon hálás vagyok az AniTiger, mert ő mindig velem volt/van a háttérben, mert még mindig nem értek a programozáshoz, HTML-kódokhoz, de rá mindig számíthatok, ha bármi nyavalyám van ezzel kapcsolatban.
Úgy érzem kezd hosszúra nyúlni, így be is fejezném. Aki eddig eljutott annak hatalmas gratuláció, mert most jön a meglepi. A hétvégén érkezik a nyereményjáték, amiről elöljáróban csak annyit árulok el, hogy kettő dolgot nyerhettek. Az egyik nyereményt a Könyvorigami oldal ajánlott fel erre az alkalomra, a másik pedig mi más lenne, mint egy könyv? Mind a kettő nyereményhez jár majd meglepi is.
Forrás

Köszönöm a figyelmet és a bizalmat is, hogy már egy éve velem vagytok! Bírom benne, hogy a továbbiakban is tudok olyat mutatni, ami miatt olvastok.

2017-09-23

#ISATRAT olvasási kihívás összegzés


 Sziasztok!
Tegnap véget ért az #ISATRAT kihívás. Komolyan mondom, hogy imádtam, végre egy olyan olvasási kihívás, amit valóban tudtam teljesíteni. Nem volt sok szabály, teljesítendő dolog, ezért is tetszett meg annyira. Hogy mi is volt ez a kihívás, ITT elolvashatjátok.

Feladatok a következőek voltak:
1. Olvasd el a legrövidebb könyvet a polcodon - Miklya Luzsányi Mónika: Zoknimanó és a sulicsoda. Ezt a fiúknak este olvastam el, hiszen magamtól nem mindig ülök le mesét olvasni. Ők viszont nagyon élvezték, főleg a nagyobb, mivel elvileg jövőre ő is kezdi a sulit és egyre jobban érdekli, hogy milyen is lesz.
2. Olvass el 10 oldalt naponta – azt hiszem ezt ki is lőttem azzal, hogy három könyvet is befejeztem a kihívás alatt.
3. Olvass el egy képregényt – az eredeti kihívásban graphic novel volt megadva, de mivel zárva van nálunk a könyvtár, így nem tudtam beszaladni egyért sem, így ebben úgymond „csaltam”, hiszen csak egy mezei képregényt olvastam el. Ez pedig Bryan Lee O'Malley: Scott Pilgrim kivételes átlagélete volt. Már olvastam egyszer és nagyon szerettem, ez pedig most sem változott. Szeretem, hogy Scott kicsit dilis, mégis aranyos.
4. Fejezz be egy könyvet – sikerült Sienna Cole – Laura Porter: Száz évvel utánad könyvét is befejezni. Kicsit vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban, de szerencsére gyorsan haladtam vele. Jövő héten pedig hozok is egy rendes értékelést, amiben kifejtem a véleményem a könyvről.
5. Olvass 20 percet naponta – szerencsére a fiúk szoktak aludni dálután, így akkor mindig van időm egy kicsit olvasni, néha van olyan mázlim, hogy akár másfél órát is szunyálnak. Tehát ezt a pontot is teljesítettnek veszem.


Összegezve úgy elrepült ez a hét és a kihívás, hogy észre sem vettem, és sikeresen teljesítem. Remélem, hogy a jövőben is lesznek ilyen könnyed kihívások, amiben az olyan molyok is sikerélményt érnek el, akik kevesebbet olvasnak. Ti részt vettetek a kihívásban? Ha igen, írjátok le nyugodtan tapasztalatotokat.

2017-08-07

II. Nagy Nyári Read-a-thon - összegzés


A múlt hét számomra nagyon kemény volt olvasás terén, mert Read-a-thon volt. Erről már írtam korábban egy bejegyzést, amit ITT el is olvashattok. Röviden annyi a lényeg, hogy 7 nap alatt 7 könyvet kellett volna elfogyasztani. Nos, mivel én a lassú olvasók táborát erősítem, így belőttem magamnak a 3 könyvet, ezt pedig sikeresen teljesítettem is. Hurrá, jár nekem a vállveregetés.

Első nap, hétfő
Nagy izgalommal bele is vetettem magam az olvasásba, bemelegítésnek egy rövidke könyvecskét olvastam, ami Vivien Holloway: Mechanikus farkasa volt (értékelés ITT). Mivel nálam a hétfői nap a pihenés, vagyis ilyenkor nem kell főznöm, maximum csak kicsit elpakolni, meg a gyerekekkel lenni, így több időm volt olvasni. Bár így is majd 8 órába telt, mire elolvastam a kicsivel több, mint 180 oldalt.

Második nap, kedd
Ez a nap kicsit zűrösebb volt, mert már teljes üzemmódban működött a napom. Így mikor reggel fölkeltem, akkor egy kicsit olvastam Varga Bálint: Váltságdíj nélkül című könyvét. Annyira tetszett, hogy gyorsan sikerült belőle 100 oldalt legyűrnöm. Aztán valahogy egész nap hanyagoltam, mert úgy éreztem, hogy kicsit ez nekem gyors nem fog menni. Estére pedig újból feltöltődtem és még hozzácsaptam 100 oldalt, vagyis így már kivégeztem 200 oldalt a 340 oldalból. Valahol hajnal fél 2 magasságában már nagyon fáradt voltam ezért kicsit eltoltam azt a kevéske oldalt másnapra.

Harmadik nap, szerda
Váltságdíj nélkült gyorsan letudtam délelőtt, mert nem sokat hagytam meg előző napról. Aztán délután kicsit pihentem, mert már kezdtem nagyon elfáradni, így nem is vettem elő másik könyvet. Emiatt fél nappal lemaradtam, de úgy voltam vele, hogy nem éri meg a sok olvasás, ha közben kedvem meg nincs hozzá. Kicsit meg is ijedtem, hogy eddig bírtam, nem fogom még azt a három könyvet sem elolvasni, amit szerettem volna.

Negyedik nap, csütörtök:
Mivel ez a nap csütörtökre esett, így csak egy negyed napom volt az olvasásra. Nálunk a csütörtöki nap a piac nap, mikor bevásárolunk, körbe járjuk a várost, szóba elegyedtünk mindenkivel. Így nagyjából dél volt, mire hazaértünk. Akkor láttam neki a házimunkának, vagyis ezen a napon, még semmi esélyem nem volt olvasni. Viszont eljött a pihi idő. A délelőtt folyamán annyira elfáradtak a fiúk, hogy délután aludtak vagy 2,5-3 órát, én pedig ezt az időt csak az olvasásra szenteltem. Bele is kezdtem a harmadik olvasmányomba: Rona Fire: Switch című könyvébe.

Ötödik nap, péntek
Pénteken délelőtt a szokásos: gyerekekkel móka, takarítása, főzés. Délben Férj hazajött munkából és kitalálta, hogy menjünk ki a strandra. Utálom a strandot és nem azért, mert pille testtel vagyok megáldva, hanem mert utálom és kész. De a fiúk imádják, és dög meleg is volt, szóval beadtam a derekam, kimentem velük. Be is csomagoltam a Switch könyvem, mondván lesz időm olvasni. Aha, persze! Mivel rettegek attól, hogy a fiúk belefulladnak a vízbe, így egy pillanatra sem vettem le a szemem róluk, amíg pancsoltak. Aztán a kicsi elaludt a nagyobbat pedig elvitte apjuk a nagy medencéhez. Ott abban a kis időben volt 30 percem olvasni, haladtam kemény 20 oldalt, mert a kicsi az ölemben fecergett, figyeltem arra, hogy ne vizezzenek össze. Szóval minden nyűgöm volt. Nem is értem, hogy miként tudnak az emberek így olvasni a strandon.
Hatodik nap, szombat
Végre eljött a szombat, egész család együtt volt, mert Férj csütörtökön ért haza Csehországból, így egy kicsit hiányzott. Emiatt nem is nagyon olvastam, mert a szombati napot együtt töltötte a család. Délután kicsit elmentünk horgászni, ott volt egy kis időm olvasni. Nem nagyon haladtam ekkor sem a harmadik könyvemmel, a Switch-el, de azért 50 oldallal beljebb voltam. Az is több, mint a semmi, úgy voltam vele.

Hetedik nap, vasárnap
Véghajrá, mert zárónap! Gyorsan be is fejeztem végre a Switch könyvet, amit lassan 3 napja olvastam. Ez tartott a legtovább. Lehet, ha másik könyvet választok a listáról, azzal kicsit jobban haladtam volna, és bele tudtam volna kezdeni egy negyedikbe is. Viszont ez így alakult, örülök annak, hogy a kitűzött 3 darab könyvet sikeresen teljesítettem.

Összességében élveztem, voltak persze mélypontok, mert nem szoktam ehhez a gyors olvasáshoz hozzá. Viszont ha jövőre is lesz, akkor ismét szeretnék rajta részt venni, mert mégiscsak jobban haladtam ez alatt a 7 nap alatt az olvasmányaimmal, mint más esetben.

2016-12-31

Top 5+1 könyv 2016



Rengeteg blogra felkerülnek ilyenkor az év végi összegzések, hogy kinek mik voltak a kedvenc könyvei. Ez nálam sem lehet máshogy. Na, meg, mert így egyben lesz a számomra legmeghatározóbb 5 + 1 könyv a 2016–os évből. A felsorolás viszont randomszerű, mert ezek között tényleg nem tudok sorrendet felállítani.

Anne Bishop: Vörös betűkkel
Fülszöveg: Meggie Corbyn cassandra sangue, vagyis vérpróféta, azaz ha a bőrén vágás nyomán kiserken a vér, látja a jövőt. Meggie ezt a különleges képességét inkább átoknak, mint áldásnak tekinti. Meg nem szabad ember. Tartógazdája rabszolgaságban őrzi, hogy csak ő szerezhessen tudomást látomásairól. Meggie azonban megszökik és az egyetlen biztonságos hely, ahol elrejtőzhet, a Lakeside Udvar nevű üzleti negyed, amit a Mások működtetnek.
Az alakváltó Simon Wolfgard vonakodik felvenni az Emberi összekötő állásra jelentkező idegent. Egyrészt azért, mert úgy érzi, hogy valami titkot rejteget, másrészt azért, mert nincs emberi prédaszaga. Ám egy erősebb ösztön arra készteti, hogy mégis alkalmazza Meggie-t. Amikor megtudja róla az igazat, és azt is, hogy a kormányhatóság körözi, Simonnak el kell döntenie, vajon megéri-e, hogy bekövetkezzen az emberek és a Mások között szinte elkerülhetetlen harc.

Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó
Fülszöveg: Megejtően szép kamasz szerelem három hónapja ez a sodró lendületű és megrázó történet, de még ennél is több: élet, halál, betegség, előítéletek és megbélyegzés, önfeláldozó igyekezet, gyász és a tragédiából való katartikus feltámadás körül forog Theo és Violet love storyja. A két végzős középiskolás fiatal öngyilkosságra készülve ismerkedik meg az iskola óratornyának keskeny párkányán állva. Ki menti meg a másik életét? Ki a felelős a másikért? Ki és mit tehet (tehetne) a leselkedő végzet ellen? Bepillanthatunk egy szeretnivaló fiú gondolat- és érzésvilágába, gyermekkori traumáiba, amelyek elkerülhetetlenül sodorják őt a kezdettől fogva sejthető végzet felé. A paradox módon felemelő vég mégis meglepetést tartogat az olvasónak, és egyhamar nem feledjük, ahogy Theót sem, aki rövid, üstökösszerű létével új életre serkenti szerelmét, Violetet.

C. J. Redwine: Az Árnyékkirálynő
Fülszöveg: Tükröm, tükröm, mondd meg nékem: ki uralja e vidéket?
Lorelai Diederich szökevény koronahercegnőnek egyetlen célja van: megölni a gonosz királynét, aki magához ragadta a hatalmat, elfoglalta Ravenspire trónját, és megölte a hercegnő apját. Ehhez Lorelai kénytelen a varázslat fegyverét bevetni, amivel azonban Irina királyné is élhet. A hercegnőnek erősebbnek, gyorsabbnak és kitartóbbnak kell lennie Irinánál, akihez fogható veszélyes varázslót még nem látott Ravenspire. 
A szomszédos királyság, Eldr földjén Kol herceg apját és bátyját megölik az országot lerohanó, varázserővel irányított ogrék, így hirtelen a másodszülött herceg felelősségévé válik megvédeni az országot. Ehhez Kolnak varázserőre van szüksége. Ezt csak úgy szerezheti meg, ha egyezséget köt Ravenspire uralkodójával. Irina azt kéri tőle, hogy segítségéért cserébe vigye el neki Lorelai szívét. 
A hercegnő azonban egyáltalán nem olyan, mint amilyennek Kol gondolta. Gyönyörű, megzabolázhatatlan és megállíthatatlan. A sötét varázslat ellenére Lorelai vonzódik a zaklatott ifjú királyhoz. Azért küzd, hogy mindig egy lépéssel a sárkányszívű vadász király előtt járjon, akit a kelleténél sokkal jobban kedvel. Mindent megtesz, hogy legyőzze a gonosz királynét. Irina azonban nem adja fel harc nélkül, és végső lépésének következménye az is lehet, hogy a hercegnő elveszti utolsó megmaradt vesztenivalóját.

Julia Lewis Thomson: Többek által
Fülszöveg: Te megérdemelnéd a második esélyt?
Anna mély érzésű lány, aki szeretetre vágyik. Igazán megérdemelné, hogy boldog legyen. A Defektesek dobosa, András megadja neki mindazt, amire szüksége van: szerelmet, nyugalmat és boldogságot. De vajon mindez az övé lehet anélkül, hogy megjárná a poklot? Annának nem adatik meg a könnyebbik út 
Az élet tragédiák sorozata. Anna, amikor már mindent elveszített, ráébred, hogy választania kell: hagyja, hogy végleg maga alá temesse az önsajnálat, vagy belekapaszkodik egy halvány napsugárba, és elhiszi, hogy az rá ragyog. 
Vajon Anna képes szembe nézni saját félelmeivel, és megleli azt, amiért érdemes küzdenie? Lesz-e elég bátorsága újra szeretni és az új szerelemért áldozatokat hozni? Tud-e küzdeni egy olyan férfi szerelméért, akivel a kapcsolatát mindenki helyteleníti? Vagy engedi, hogy mások irányítsák, azt remélve, hogy így nem érheti több fájdalom?
Julia Lewis Thomson valódi mélységekbe és magasságokba röpíti olvasóját. A szerző hisz abban, hogy kockázatokat kell vállalnunk ahhoz, hogy megtalálhassuk a boldogságot, amihez olykor fel kell égetnünk a hidakat magunk mögött, illetve meg kell bocsátanunk magunknak és a szeretteinknek.

Amy Ewing: Az Ékkő
Fülszöveg: Az Ékkő egyenlő a gazdagsággal, a szépséggel és a hatalommal. De vannak lányok, akik számára nem jelent mást, csak a szolgaságot. 
Violet a Lápon született és nevelkedett, és genetikai adottságai képessé teszik rá, hogy ő hordja ki az Ékkő egyik előkelőségének gyermekét. A Tó Hercegnője egy aukción vette meg Violetet, aki hamar megtanulja az Ékkő csillogó felszíne alatt rejtőző brutális igazságot. El kell fogadnia a csúf valóságot, és meg kell próbálnia életben maradni.
+1
Dirk Kurbjuweit: Félelem – felhatalmazás gyilkosságra
Értékelés hamarosan
Fülszöveg: A belvárosi építész nem is lehetne elégedettebb: csodás lakásban él gyönyörű feleségével és két szép gyermekével. A kissé bogaras szomszédjuk azonban hamarosan rémálmaik zaklatójává válik: a jószomszédi közeledést szerelmes levelek, fenyegetések és feljelentések követik. A házasság megrendül, és lassan minden szavukat megválogatják, hiszen a zaklató a fal túloldalán fülel. A házaspár a jogállam keretei között nem talál kiutat: a rendőrség tehetetlen, az ügyvéd nem segíthet. Végül a családapa a legvégső megoldást választja.